Stressz ellen milyen gyógygombát fogyasszak?
Ez a kérdés egy tanácsadáson hangzott el. Nagy leckét adott fel, mivel a válasz nem egyértelmű, és nem fehér – fekete! Talán érdemes érdeklődők szélesebb körével megosztani a választ.
Rögtön az elején be kell ismerni, hogy a gombák nem alkalmazhatók alkalmi, azonnali hatású idegnyugtatóként. Még azok sem, amelyekben a tudományos kutatás ilyen hatású táp- vagy hatóanyagokat igazolt. Azért nem, mert a gombák élettani hatása jellemzően lassan, fokozatosan, több hetes kúrák során fejlődik ki. Majd fogyasztásuk felfüggesztése után szintén pár hét alatt, fokozatosan szűnik meg. Tehát, ha valaki vagy valami alaposan felbosszantott, az azonnali megnyugváshoz, elalváshoz elsősorban ne gombakészítményt válasszunk. Szerencsére számos tudományosan jól dokumentált nyugató hatású gyógynövény között válogathatunk.
Ellenben…
… egyáltalán nem mindegy, hogy hétköznapjaink sorozatos kihívásaival, mennyire fitt, mennyire küzdőképes idegrendszerrel nézünk szembe! Nos, ilyen értelemben, az idegrendszer hosszú távú karbantartásában a gombák és gyógygomba készítmények értékes szövetségesek lehetnek.
Elsőként a közönséges süngombát (Hericium erinaceus) kell kiemelni, ami a legjobban dokumentált idegsejteket tápláló, védő, idegregeneráló természetes szerünk. A gomba vizes kivonata igazoltan táplálja az idegsejteket. Ez azért bíztató, mert azt jelenti, hogy már egy házilag készült főzet, vagy gombaétel is hatásos lehet! A tudományos kutatás jelentős eredményeket ért el a süngomba hatásainak azonosításában. Eddig tízféle, terpének csoportjába tartozó hatóanyagról (kilencféle hericenon és erinacenin) igazolták, hogy serkentik az Idegnövekedési Faktor (NGF = Neural Growth Factor) képződését. Ezáltal az idegsejtek és idegrostok kisebb sérüléseinek kijavításához is hozzájárulnak. Továbbá egy dilinoleoil-foszfatidil-etanolamin (DLPE) az oxidatív stressz okozta károsodás ellen védi az idegsejteket. Feltehetően a protein-kináz enzimrendszer közreműködésével. Ugyanis ezen enzimek egyidejű gátlása mellett hatása csökken, bár nem szűnik meg teljesen. Állatkísérleteket követő szövettani vizsgálatokban kimutatták, hogy a kísérleti állatok takarmányának süngombával való dúsítása csökkentette az idegrostok károsodásának mértékét Alzheimer-kórban. Időseket ellátó intézmények lakóin dokumentálták az USA-ban mind a kognitív agyi (memória, tanulási és problémamegoldó készség), mind a pszichés funkciók (érdeklődés, társas kapcsolatok, motiváltság) javulását időskori demens, Alzheimer- kóros és sclerosis multiplexben szenvedő betegeken. Kettős vak, placebo kontrollos klinikai vizsgálat 50 – 80 éves korcsoporton is megerősíti ezt: napi 3 g süngomba kivonat fogyasztása a szellemi funkciók javulását eredményezte. A fogyasztás megszűnte után 2 – 4 héttel azonban a hatás fokozatosan megszűnt. Egy országos betegellátó intézetünk főorvosa, aki pszichiáter és akreditált természetgyógyász - fitoterapeuta szintén nagyon jó eredményekről számol be teljes süngomba kivonat kedvező hatásairól perifériás idegbetegségekben, sőt sclerosis multiplexben is. Tapasztalatai alapján a glicerines folyékony süngomba kivonatot eredményesebbnek találta más kiszerelési formáknál. A süngomba további nagy előnye vércukorkarbantartó hatása. Együttes vércukorcsökkentő és a cukorbeteg polineuropátiát enyhítő hatása különösen előnyös 2. típusú cukorbetegek számára.
Egy Dél – Kelet Ázsia bambuszerdeiben őshonos – nálunk kevésbé hozzáférhető – Bambuszgomba (Phallus indusiatus) szeszkviterpén és quinazolin hatóanyagairókl az idegszövet gliasejtjeinek táplálásában és karbantartásában játszott szerepét mutatták ki. Amellett, hogy az Ideg-Növekedési Faktor termelődését is serkenthetik. Közelmúltbeli állatkísérletek (2017 – 2024) a Magyarországon is termesztett és hozzáférhető pecsétviaszgombáról (Ganoderma lucidum) idegsejtek és gliasejtek élettartamának meghosszabbítását mutatták ki. Ezt komplex, több, egymást támogató módon (enzimek, citokinek, keringésjavítás és antioxidáns védelem együtt) fejti ki, amivel lassíthatja az idegrendszeri degeneratív folyamatokat.
A Magyarországon vadon is termő és gyűjthető gombák közül az ízletes vargánya (Boletus edulis), téli fülőke (Flammulina velutipes), ennek boltban kapható termesztett fajtája a Flammulina filiformis, illetve a gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) igen kis mennyiségben tartalmaz gamma-amino-vajsavat. Ez egy nyugtató, elégedettség érzetét kiváltó hatóanyag. Sajnos, legutóbbinak, a gyapjas tintagombának - bár bőségesen előfordul tájainkon - rendkívül nehéz kezelhetősége miatt mind étkezési, mind gyógygomba felhasználása gyakorlatilag ismeretlen. Begyűjtése után órák alatt elfolyósodik és fogyaszthatatlan, feldolgozhatatlan lesz. Nagyon sok gomba jelentős B-vitamin forrás, ami szintén nélkülözhetetlen tápanyag az idegsejtek egészséges működéséhez. Már a népi gyógyászat is idegbetegség enyhítésére alkalmazta a lila pereszkét (Clitocybe nuda). Továbbá a sárga, rókagomba (Cantharellus cibarius), Fekete trombitagomba (Craterellus cornucopioides) és Laskagomba (Pleurotus ostreatus) méltó a kiemelésre. A laskagomba vizes kivonatának (konkrét hatóanyag még nem került azonosításra) acetilkolinészteráz és tirozináz enzimgátló hatását igazolja egy 2019-es kutatás. Eddigi tudásunk alapján ez szerepet játszhat idegrendszeri degeneratív kórképek (Alzheimer-kór, Parkinson-kór) előrehaladásának lassításában. Említsük meg a sörélesztőt (Sacharomyces cerevisiae). Ő maga ugyan nem tartalmaz B-vitaminokat, de az általa beindított erjedés B12-vitamin kivételével, valamennyi további B-vitaminnal dúsítja fel az élelmiszereket. A szintetikus B-vitaminok elterjedéséig évszázadokon keresztül az élesztővel erjesztett ételek, italok jelentették szinte az egyetlen B-vitamin forrást!
Több olyan gombát ismerünk, melyek bár nem közvetlenül az idegsejtekre hatnak, de az agyi kiserek keringésének javításával szintén hozzájárulnak az agyműködés karbantartásához, a fiatalos agyműködés megőrzéséhez. A Fafülgombák (Auricularia auricula-Judae és Auricularia polytricha) savas poliszacharidjai gátolják a vérlemezkék összecsapódását (agglutináció), elősegítve a hajszálerek vérátáramlását. Állatkísérletben hatékonyabb agyi keringésjavítónak bizonyult a páfrányfenyő (Gingko biloba) kivonatnál. Kirándulások alkalmával, ha találunk Bükkfa- (Fomes fomentarius) vagy Nyírfataplót (Fomitopsis betulina) érdemes begyűjteni. Otthon kiszárítva előbbinél némileg kevésbé hatásos, de nem hatástalan keringésjavító főzet készíthető belőle. Amellett, hogy erősíti a tápcsatorna immunitását, féreghajtó, vírusellenes hatásúak is. Lengyel kutatók egy vizsgálatban a nyírfatapló neurotróf (idegsejteket tápláló-védő) hatását írják is dokumentálták. A Kínai hernyógomba (Ophiocordyceps sinensis) és Vörös rovarrontó gomba (Cordyceps militaris) sejtek oxigénellátását fokozó, energiafelhasználását optimalizáló hatása nem korlátozódik az idegrendszerre. Azonban az idegsejtek és az agy nagy energiaszükséglete miatt, ezek e hatás első haszonélvezői közé tartoznak. Megjegyzés: E két hernyógombát csak 2018 után említik külön – külön. Az addig egy nemzetségnek tekintett faj, genetikai vizsgálatok eredményeként került új rendszertani besorolásba. Élettani hatásaikat tekintve ma is azonosnak tekinthetők.
Figyelem!
Nem feltétlenül igaz, hogy természetes anyagoknak nem lehetnének mellékhatásaik. Egy ilyen ismeretterjesztő leírás terjedelme nem teszi lehetővé az esetleges mellékhatások, gyógyszer kölcsönhatások, fogyasztási korlátozások részletes bemutatását. Ezért gombák vagy gombakészítmények kiválasztásánál javasolt a körültekintő tájékozódás. Még inkább szakember véleményének igénybevétele. Saját magunk által gyűjtött gombákat mindig ellenőriztessük gombavizsgáló szakemberrel!
A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!
Szakirodalmi hivatkozások:
________________________________
2. Mori K1, Obara Y, Moriya T, Inatomi S, Nakahata N: Effects of Hericium erinaceus on amyloid β(25-35) peptide-induced learning and memory deficits in mice.; Biomed Res. 2011 Feb;32(1):67-72
3. Tsai-Teng T, Chin-Chu C, Li-Ya L, Wan-Ping C, Chung-Kuang L, Chien-Chang S, Chi-Ying HF, Chien-Chih C, Shiao YJ: Erinacine A-enriched Hericium erinaceus mycelium ameliorates Alzheimer's disease-related pathologies in APPswe/PS1dE9 transgenic mice.; J Biomed Sci. 2016 Jun 27;23(1):49. doi: 10.1186/s12929-016-0266-z.
4. Mori K, Inatomi S, Ouchi K, Azumi Y, Tuchida T.: Improving effects of the mushroom Yamabushitake (Hericium erinaceus) on mild cognitive impairment: a double-blind placebo-controlled clinical trial.; Phytother Res. 2009 Mar;23(3):367-72. doi: 10.1002/ptr.2634.
5. Xu-Jia Chen, Zhou Deng, Le-Le Zhang, Yan Pan, Jia Fu, Liang Zou, Zhaofang Bai, Xiaohe Xiao, Feiya Sheng: Therapeutic potential of the medicinal mushroom Ganoderma lucidum against Alzheimer's disease; Biomed Pharmacother. 2024 Mar:172:116222; online publikálva: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.
6. Lee I-K, Yun B-S, Han G, Cho D-H, Kim Y-H, Yoo I-D (2002): Dictyoquinazols A, B, and C, new neuroprotective compounds from the mushroom Dictyophora indusiata; Journal of Natural Products. 65 (12): 1769–72.
7. Kawagishi H, Ishiyama D, Mori H, Sakamoto H, Ishiguro Y, Furukawa S, Li J (1997): Dictyophorines A and B, two stimulators of NGF-synthesis from the mushroom Dictyophora indusiata; Phytochemistry. 45 (6): 1203–5.
8. Jasmina Ćilerdžić, Milica Galić, Jelena Vukojević and Mirjana Stajic: Pleurotus ostreatus and Laetiporus sulphureus (Agaricomycetes): Possible Agents against Alzheimer and Parkinson Diseases; International Journal of Medicinal Mushrooms; vol. 21/2019, issue 3, pp. 275-289
9. Yoona, Seon-Joo; Yub, Myeong-Ae; Pyunb, Yu-Ryang; Hwangb, Jae-Kwan; Chuc, Djong-Chi; Juneja, Lekh Rajc; Mourão, Paulo A. S.: The nontoxic mushroom Auricularia auricula contains a polysaccharide with anticoagulant activity mediated by antithrombin; Thrombosis Research. 112 (3): 151–8. doi:10.1016/j.thromres.2003.
10. Christelle Rapior, Sylvie; Courtecuisse, Régis; Siroux, Yves (1999). "Current research findings on the effects of selected mushrooms on cardiovascular diseases" (PDF). International Journal of Medicinal Mushrooms. 1: 169–72
11. Ye TM, Sun LN, Su F, Shen J, Wang HP, Ye ZG, Xia Q.: Study of the effects of Auricularia auricular polysaccharide on local ischemia/reperfusion injury in rat; Zhongguo Ying Yong Sheng Li Xue Za Zhi. 2010 Nov;26(4):423-6.
12. W. Feng and J-S Yang: Studies on chemical constituents of Fomes fomentarius (L. Ex. Fr.); Journal of Chinese Pharmaceutical Sciences, (2010 October) 45(20):1528-1530
13. Wasyl A (2006): Evaluation of neurotrophic properties of ethanol and ether extracts from polyporous bracket fungi Piptoporus betulinus (Bull. Ex Fr.) P. Karst in in vitro model. Dissertation; Maria Curie-Skłodowska University, Lublin, Poland
14. Young Ock Kim, Hak Jae Kim, Gasem Mohammad Abu-Taweel, Junsang Oh, Gi-Ho Sung: Neuroprotective and therapeutic effect of Cordyceps militaris on ischemia-induced neuronal death and cognitive impairments; Saudi J Biol Sci. 2018 Aug 17;26(7):1352–1357
