Nyugtató hatású gyógynövények
A Homo sapiens (Ember) társadalmi – kulturális környezete sokkal gyorsabban változik, mint ahogy azzal élettani evolúciója lépést tarthatna. Ezt szoktuk a hétköznapokban túlhajszolt, modern életmódnak emlegetni! A nyugtató gyógyszerek patikai forgalma ékes bizonyítéka annak, hogy egyre gyakrabban és egyre könnyebben folyamodunk szintetikus nyugalomhoz. Pedig több olyan gyógynövényt ismerünk, amelyek nyugtató hatása igazolt és jól dokumentált.
Sok esetben kiválthatják szintetikus nyugtató, altató gyógyszerek hatását. előnyük, hogy jellemző módon kedvezőbb mellékhatás profil mellett fejtenek ki hatást. Az adaptogén gyógynövényektől eltérően nem közvetlenül a stresszreakció folyamatába avatkoznak be. Azonban a szorongás oldásával, a szorongás okozta álmatlanságban és alvászavarban nyújtott kedvező hatásukkal, ilyen helyzetekben is hathatós segítséget jelenthetnek.
Golgotavirág - nyugtató és szorongásoldó gyógynövény
A GOLGOTAVIRÁG (Passiflora incarnata) az amerikai kontinensek szubtrópusi – trópusi övezeteiből származó, lágyszárú, évelő kúszócserje. Őshazájában eredetileg étkezési célra használták, ehető, gyümölcse miatt. A keresztény spanyol hódítókat különleges virágzata ragadta meg. Jézus Krisztus keresztáldozatának jelképét látták benne. Innen származik az elnevezése is.
Érdekesség: nem egy helyen és nyelven az angol „passionflower” és „passionfruit” elnevezéseket helytelenül a szenvedély virágának, illetve a szenvedély gyümölcsének (maracuja) fordítják. Semmilyen köze nincs a szenvedélyhez, sőt! Az elnevezés még az európai felfedezők által adott latin elnevezés, ami a Jézus Krisztus szenvedéseit megjelenítő oratóriumra (Passio) utal.
Spirituális okból hozták be Európába, ahol hamar kedvelt dísznövény is lett. Ma már sok országban termesztik dísznövényként, de gyógynövényként is. Nyugtató, szorongásoldó és izomlazító gyógyhatását csak későbben, fokozatosan ismerték fel és írták le. Ma, föld feletti, szárított lágy részei (Passiflorae herba), ilyen javallatokban mind az Európai (Ph. Eur. 9.0) mind a Magyar Gyógyszerkönyvekben (Ph. Hg. VIII.) elismert. A Magyar Gyógyszerkönyvben emellett a száraz kivonata (Passiflorae herbae extractum siccum) is szerepel, ha flavonoid hatóanyagtartalma legalább 2%. Hatását állatkísérletek és laboratóriumi vizsgálatok igazolják. Számos hatóanyagának egyike a harmin (kb. 1 ‰ töménységben), melynek pszichoaktív hatása igazolt. Nem minden részletében tisztázott, hogy további ismert hatóanyagai hogyan és milyen mértékben járulnak ehhez hozzá. Tény, hogy a növény lágy részeinek összesége, vagy teljes kivonata a MAO-enzim (mono-amino-oxidáz) gátlásával csökkenti az agyi idegsejtek ingerlékenységét. A Golgotavirágot pánikbetegség tüneteinek enyhítésében is hatásosnak találták. Főleg más, hasonló hatású gyógynövényekkel való kombinációban népszerű, teakeverékek, étrend-kiegészítők, de gyógyszerek és homeopátiás szerek gyakori összetevője is. Gyümölcsének levét italok és készítmények természetes ízesítésére is széles körben alkalmazzák. Nagy előnye, hogy gyakorlatilag jelentős mellékhatásokat nem ismerünk. Bár MAO-gátló antipszichotikumok hatásának fokozásáról ne feledkezzünk meg. Ilyen kezeléssel egyidőben, csak kezelőorvos javaslata alapján, fokozott ellenőrzés mellett fogyasztható. Várandós, szoptatós anyáknak, gyermekeknek konkrét ismeretek hiányában nem ajánlott. Naponta 4 – 8 g szárított növényből készült főzet fogyasztása ajánlott. Napi 800 mg kivonat fogyasztását 8 héten keresztül biztonságosnak minősítették. Eddigi eredmények szerint napi 3.500 mg kivonat felett regisztráltak szédülést. Gyári készítmények, keverékek esetében a forgalmazó ajánlása útmutató. A passiógyümölcs (maracuja) cianogén glikozidokat tartalmaz. Szélsőségesen sok nyers gyümölcs elfogyasztása okozhat hasi panaszokat. Azonban étkezési mennyiségben ez a veszély nem áll fenn.
Komló - nyugatató, elalvást segítő gyógynövény
A KOMLÓT (Humulus lupulus) őshonos európai növényként tartják számon, bár a mérsékelt égövön bármely kontinensen előforduló lágyszárú, évelő kúszónövény. A középkor óta ismert élelmiszernövény. A sörgyártás alapanyaga. Noha a Középkor óta használatos a népi gyógyászatban nyugtató és altatószerként, a tudomány csak a XX. század második felében kezdett érdeklődni utána. Felfigyeltek arra, hogy a komlószedők munka közben gyakran elálmosodtak. Mezőgazdasági, fizikai munkavégzés közben ez pedig nem jellemző. Magyarázat lehet a komlótoboz egyik illékony hatóanyaga, a metilbuténol, belégzése. Érdekes, hogy illékonysága miatt a komló kivonatban kevés ez a hatóanyag … mégis hatásos! Lehetségesnek tartják, hogy a komlótoboz keserűsavaiból elfogyasztását követően, a szervezeten belül is képződik. Egy másik nyugtató hatásért felelős hatóanyag, a xantohumol lehet. Ami az agyi GABA (gamma-amino vajsav) receptorok érzékenységét növelik. A szárított, aprított komlótoboz (Lupuli flos) az Európai (Ph. Eur. 9.0) és Magyar Gyógyszerkönyvekben (Ph. Hg. VIII.) elismert gyógyhatású növényi drog. Miközben a növény hatása bizonyítottnak tekintett, és hatóanyagait is ismerjük, hatásmechanizmusának részleteiben rejlenek még titkok! Elsősorban nyugtató, elalvást elősegítő szerként alkalmazzák. Főleg teakeverékekben, de vizes és alkoholos kivonat, tinktúra formájában is népszerű összetevője nyugtató gyógyszereknek, étrend-kiegészítőknek. Magyar szerzők (Csupor D., Szendrei K., Szőke É.) citromfűvel (Melissa officinalis), golgotavirággal (Passiflora incarnata), macskagyökérrel (Valeriana officinalis) való kombinációját hatásosabbnak tartják, mint önmagában. Egyszeri adagja alig 0,5 g szárított komlótobozból főtt „tea” elfogyasztása. Vagy 60 – 80 mg száraz kivonat, illetve ennyinek megfelelő vizes vagy alkoholos kivonat. A komló fogyasztása – akár élelmiszerként, akár gyógynövényként – biztonságosnak minősített. Azonban nem árt tudni, hogy allergia és túlérzékenység vele szemben nem ritka! Nyugtató és altatószerekkel együtt alkalmazása kerülendő. Vagy legfentebb kezelőorvos tanácsai alapján fogyasztható. Nyugtató hatásának egyik mellékhatása a férfi libidó csökkentése. Kutatások kimutatták, hogy extrém magas adagokban ösztrogén-szerű hatással is rendelkezik. Igen magas adagokra való tekintettel, ennek gyógyászati felhasználása jelenleg nincs. A fentebb említett nyugtató – altató adagok ilyen hatásával gyakorlatban nem kell számolni.
Macskagyökér - nyugtalanság és álmatlanság elleni gyógynövény
A MACSKAGYÖKÉR (Valeriana officinalis) nevét arról a különleges tulajdonságáról kapta, hogy emberi ízlés szerint visszataszító szaga, rendkívüli mértékben vonzza a macskákat. A macskagyökér az egyik olyan gyógynövényünk, aminek alkalmazása és javallata az ókor óta változatlan. Már Hippokrátesz (i.e. 460 – 370) is elaltatás céljára, illetve nyugtalansággal járó idegendszeri kórképek (nyugtalanság, epilepszia, hisztéria, stb.) kezelésére ajánlotta. Tudományos igényű állatkísérletek, humán és laboratóriumi vizsgálatok támasztják alá nyugtató, elalvást segítő hatását. Ma már tudjuk, hogy elsősorban krónikus esetek kúraszerú ellátásában hatásos. Egyszeri, alkalomszerű alkalmazása nem eredményes. A növény szárított gyökere és gyökértörzse (Valerianae radix) mellett külön szárított és aprított gyökere (Valerianae radix minutata), illetve vizes kivonatolással nyert (Valerianae extractum aquosum siccum), vizes-alkoholos kivonatolással nyert száraz kivonata (Valerianae extractum hydroalcoholicum siccum), és tinktúrája (Valerianae tinctura) már az Európai Gyógyszerkönyv ötödik kiadásától (Ph. Eur. 5.7) elismert gyógyhatású szerek. Ugyanezek a jelenleg hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben (Ph. Hg. VIII.) is hivatalosak. Hatását az agyi GABA (gamma-amino-vajsav) és benzodiazepin receptorokon keresztül fejti ki. Egyes hatóanyagok (valtrát, izovaltrát, valenon) simaizomgörcs oldó hatást is mutatnak. Illóolajának hasonló hatását csak laboratóriumi vizsgálatokban tapasztalták. Igazoltan csökkenti az elalváshoz szükséges időt, és javítja az alvás minőségét. Hatását egyes szintetikus altatókéval (oxazepam) hasonlónak találták. Előnye a jóval kedvezőbb mellékhatás profil, illetve a hozzászokás kialakulásának hiánya. Alkalmazási lehetőségeit korlátozza, hogy hatása fokozatosan, 2 – 4 hét alatt alakul ki. Egyszeri adagja kb. 2 – 3 g szárított gyökérből főzött tea elfogyasztása. Naponta max. 10 g fogyasztható ilyen módon. 28 napnál hosszabb alkalmazásról nincs információ. Kivonatokból napi 500 – 1.200 mg ajánlott. A kivonatok íze kevésbé kellemetlen!
A macskagyökér és készítményeinek fogyasztása biztonságosnak minősül. Ne feledkezzünk meg azonban együtt szedett nyugtatók, altatók, antipszichotikumok vagy alkohol hatásának fokozásáról. Ezekkel való együtt alkalmazást lehetőleg kerüljük. Vagy szükség esetén kezelőorvos tanácsai alapján fogyasszuk! Nagyon ritkán jeleztek múló jellegű hasi panaszokat, ami minden esetben jól reagált az adag csökkentésére. Rendkívüli túladagolást (öngyilkossági szándék!) követően szívműködési zavarokat jegyeztek le. Biztonsági okokból várandós és szoptatós anyáknak, 12 év alatti gyermekeknek ellenjavallott.
A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!
Szakirodalmi hivatkozások:
________________________________
1. Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövénytár- útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz, 2. javított, bővített kiadás, Medicina Könyvkiadó, 2012; 107 – 108 old.
2. Ehab A. Abourashed, John Vanderplank & Ikhlas A. Khan: High-Speed Extraction and HPLC Fingerprinting of Medicinal Plants – II. Application to Harman Alkaloids of Genus Passiflora; Pharm. Biol, issue 29, Sept. 2008; https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1076/phbi.41.2.100.14244
3. K. Janda, K. Wojtkowska, K. Jakubczyk, J. Antoniewicz, K. Skonieczna-Żydecka: Passiflora incarnata in Neuropsychiatric Disorders—A Systematic Review; Nutrients. 2020 Dec 19;12(12):3894.
4. Passionflower safety: https://www.nccih.nih.gov/health/passionflower; National Center for Complementary and Integrative Health
5. Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövénytár- útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz, 2. javított, bővített kiadás, Medicina Könyvkiadó, 2012; 126 – 129 old.
6. Szőke É.: Gyógynövénytől a gyógyításig, Semmelweis Kiadó, 2019, 89, 96, 108, 260, 445 és 552 oldalak.
7. Hartmut Schiller, A Forster, C Vonhoff, M Hegger: Sedating effects of Humulus lupulus L. extracts; Phytomedicine 13(8):535-41 (Oct. 2006)
8. S R Milligan, J C Kalita, A Heyerick, H Rong, L De Cooman, D De Keukeleire:nIdentification of a potent phytoestrogen in hops (Humulus lupulus L.) and beer; J. Clin Endocrinol Metab, 1999 Jun;84(6):2249-52.
9. Valeriana officinalis: https://www.nccih.nih.gov/health/valerian; National Center for Complementary and Integrative Health
10. Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövénytár- útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz, 2. javított, bővített kiadás, Medicina Könyvkiadó, 2012; 315 – 318 old.
11. Jay Summer, Dr. Abhinav Singh: Valerian Root for Sleep; https://www.sleepfoundation.org/sleep-aids/valerian-root; Dec. 20, 2023
