Háztartási víztisztítás: mit gondoljunk róla?

A lakosság mintegy 3 %-át látják el egyedi intézmények és kb. 200 ezer ember vételezi egyénileg az ivóvizét[2]. Így ez a cikk elsősorban az érdeklődők, illetve egy számbeli kisebbség tájékoztatására jött létre.

Vízkeménység Magyarországon

A víz keménységét a benne oldott ásványi anyagok mennyisége – elsősorban kálcium és magnéziumsók mellett helyenként vas - adja. Magyarországon német keménységi fokban (nko) mérjük. 1 nko = 1 mg kalciumoxidnak vagy magnéziumnak megfelelő ásványi anyagtartalom 1 l vízben. nko = 14 alatt lágy vízről beszélünk; nko = 14 – 21 között középkemény a víz, e felett kemény a víz, és nko = 35 feletti víz alkalmatlan háztartási használatra[3]. Háztartási gépek gyártói ettől némileg eltérően nko = 16 fölött, már keménynek tekintik a vizet. Valóban, a kemény víz elsősorban vízzel működő, különösen a vizet felmelegítő műszaki eszközeink (mosógép, kazán és fűtőtest, vízforraló, teafőző, stb) ellensége. Ezek az ásványi anyagok vállnak ki – melegítés, forralás hatására különösen gyorsan – és képezik a vízkövet vagy kazánkövet. Ez nem csak rontja az eszközök hatékonyságát és működését, de balesetveszélyes is (kazánrobbanások oka mind a mai napokig)[4]. 

Egy véget nem érő vita: A lágy vagy a kemény víz a finomabb? Kinek melyik! Tapasztalat szerint mindenki azt a vizet kedveli, amelyikhez hozzászokott. Számos olyan anyagot ismerünk, ami egészségügyi kockázatot nem jelent, de a vízfogyasztás élményét drasztikusan befolyásolja

A szélsőségektől eltekintve, és attól, hogy az ivóvíz ásványi anyag tartalma döntően befolyásolja az ivóvíz ízét és a vízivás élményét, a víz keménységének egészségünkre nincs olyan döntő hatása, mint arról számos cikk és laikus oktató próbál meggyőzni. A víz keménységét meghatározó ásványi anyagok szervezetünkben élettani szerepet játszanak. Így anyagcserénk év-százezredek óta felkészült az ilyen anyagok túlsúlyának kezelésére is. Ugyanakkor – bár több helyen szorgalmazzák az interneten – a desztillált víz nagy mennyiségű, folyamatos fogyasztása szintén nem egészséges. Ú.n. vízmérgezést okozhat. Ennek a lényege, hogy a vérplazmánál és sejt citoplazmánál (1.009 g/l) „hígabb” víz jelentős mennyiségben megzavarja a sejtek elektrolitháztartását. Amúgy meg értelmetlen is, főleg, ha kemikáliákkal kezelt zöldséget, élelmiszert főzünk benne! A magas vastartalmú vizek semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek, de az ivóvíz megjelenését, színét, szagát, állagát jelentősen megváltoztatják.

Amíg a víz keménységét meghatározó anyagok természetes összetevőnek számítanak – csupán mennyiségük kérdéses – előfordulhatnak ivóvizünkben természetesnek egyáltalán nem nevezhető szennyeződések. Noha ezekre is léteznek ú.n. egészségügyi határértékek – amely alatt veszélytelennek nyilvánítottak - ezek jelenléte a vízben azonban a legcsekélyebb mértékben sem kívánatos. A teljesség igénye nélkül nézzük át a legjellemzőbbeket.

 TEKINTSE MEG VÍZTISZTÍTÓ, VÍZSZŰRŐ BERENDEZÉSEINKET 

Vízszennyezettség Magyarországon

Magyarországon kevés helyen ugyan, de ott komoly problémát jelenthet az arzén. Megengedett határértéke 10 µg/l. Alföldön, adott geológiai körülmények között természetes úton is a vízbe kerülhet, de emberi tevékenység (bányászat, vegyipar, fém- és olajipar, növényvédőszerek, stb.) következménye is lehet. Akut mérgezést okozó mennyiségben igen ritkán fordul elő, de tartós fogyasztása krónikus mérgezést okoz[5], illetve rákos megbetegedések okaként azonosították[6].

A nitritek és nitrátok[7] szerves anyagok bomlásából, illetve emberi tevékenység (állattartás, műtrágyázás, stb.) következtében kerülhet az ivóvízbázisba. Ammónium bomlásából is származhat nitrit. A nitriteket 0,5, nitrátokat 50 mg/l mennyiség alatt elfogadhatónak tekintik. Ezek a vegyületek azonban rontják a vér oxigénkötő és oxigénszállító képességét[8]. Ez különösen csecsemőknél veszélyes, akár halálos kimenetelű „kékkórt” (methemoglobinaemia) okozhat. Az ammónium szerves vegyületek bomlásából ered, és noha közvetlen egészségkárosító hatását 0,5 mg/l mennyiségig nem említik, a vizet ihatatlan izüvé-szagúvá változtatja már ennél kisebb mennyiségben is.

Ólom (elfogadott határérték = 10 µg/l) régi ólomcsövekből, emberi tevékenységből kerülhet az ivóvízbe. Ráadásul jól felszívódik és mind akut, mind krónikus mérgezéseket okozhat. Különösen terhes anyák és gyermekek esetében veszélyes, akiknél végleges magzatfejlődési zavarokat, idegrendszeri és szellemi fejlődési zavart, csontképzési zavart okoz tápcsatornai, idegi és májkárosodás mellett[9]. Az ANTSZ által összeállított oldalon[10] mindenki tájékozódhat lakóhelye ivóvízének ólomszennyezettségi kockázatáról itt --> CSAPVÍZ ÓLOMTARTALOM KOCKÁZATI TÉRKÉP. Szükség esetén a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz küldhető vízminta elemzés céljára (Tájékozódni itt tud: https://blog.atlatszo.hu/2020/02/bevizsgaltattak-a-csapvizuk-olomtartalmat-a-hatarertek-hatszorosat-mertek/).

Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ

Utóbbi évek kutatásai és a PVC vízvezetékek elterjedése vetett fényt az ivóvízek mikroműanyag szennyeződésére[11]. Világszíntű elemzések szerint egy ember évente negyedkiló műanyagot „fogyaszt” – ebben a palackozott ásványvizek is szerepet játszanak. Eddigi felmérések nem pontosan azonosították emberi szervezetre gyakorolt károsító hatását, de abban mindenki megegyezik, hogy használni, nem használ!

Érdekes anyag a fluorid, amely 0,5 -1,5 mg/l között kifejezetten hasznos, főleg gyermekkorban, az ép fogzománc kialakításában. E fölött már csontosodási zavart (fluorózist) okozhat. A fluortartalmú fogkrémek korában az ivóvíz fluortartalma veszített jelentőségéből, és ma már inkább kockázati tényezőnek tartják[12].

A baktériumok közül az E.coli, további coliform baktériumokat, Enterococcus és Klebsiella fajtákat mérik. Jelenlétük nem megengedett az ivóvízben. Trágya vagy emberi feláliával történő fertőzésre utalnak. Jelentőségük az, hogy viszonylag könnyen, olcsón kimutathatóak, de jelenlétük olyan szennyeződésre utal, ahol további, más, nehezen kimutatható baktériális fertőzésre is lehet számítani.

 TEKINTSE MEG VÍZTISZTÍTÓ, VÍZSZŰRŐ BERENDEZÉSEINKET 

Hogyan válasszak víztisztító készüléket?

Szerencsére, ma már gyártók tömkelege kínál ilyen-olyan megoldást külön háztartások részére is. Az első dolog egy jó döntés meghozatalában a cél alapos átgondolása: Van-e szükségem vízszűrőre? Mi célra? Kizárólag a vízkövesedés megakadályozására? Vagy javítanom kell a víz minőségén? Esetleg egy kielégítő összetételű víznek az ízét szeretném javítani? Nem árt továbbá kideríteni a rendelkezésre álló ivóvíz pontos jellemzőit: milyen forrásból (felszíni vízforrás, mélykút, artézi víz, stb.) származik az ivóvizem? Milyen hosszú és milyen anyagú vezetéken jut el a háztartásomba?  

Döntsük el tehát, hogy saját fogyasztásra való 1) kellemes vizet, 2) egészséges vizet kell-e előállítanunk, vagy 3) csupán a műszaki vizkőmentesítést szeretnénk megoldani.

Az utóbbi igényre jelentenek megoldást a különböző vezetékre szerelhető mágneses, elektromágneses szerkezetek. Ezek nem változtatják meg a víz összetételét, de gátolják a vízkő kialakulását és lerakódását. Beszerelésük szakképzett szakembert igényel. Nem olcsó eszközök, de állítólag nagyon hosszú életűek és karbantartási igényük minimális. Előnye, hogy a háztartásunkba már vízkőtelenített víz érkezik.

Aktív szénszűrős vízszűrők

Az aktív szénszűrős eszközök talán a legelterjedtebbek. A szén fizikai és kémiai úton köt nem minden, de számos – főleg szerves és mikrobiális komponenst illetve nagy molekulájú szerves szennyeződést. Nem szűri a vízkeménységet adó ásványi anyagokat. Kétféle formában alkalmazzák a szenet: tömbösített vagy mikrogranulátum (GAC, azaz Granular Active Carbon) formában. Előnye, hogy elterjedt egyszerű és olcsónak számít (főleg víztisztító kancsók patronjában alkalmazzák). A karbantartás gyakorlatilag a szénszűrő cseréjére korlátozódik. Hátránya, hogy lassan szűr, és fokozatosan telítődik, ami után már átengedi a szennyeződéseket. Továbbá az, hogy összegyűjti, de nem pusztítja el a mikrobákat, vírusokat. Ezért aztán fokozott figyelmet igényel az időben történő patroncsere. Gyakori, hogy mikroezüsttel kombinálják a bakteriumölő hatás eléréséért, ami azonban már növeli az árát.

Reverz ozmózison alapuló vízszűrők

Ma reverz (fordított) ozmózison alapuló vízszűrők a legnagyobb hatékonyságú vízszűrők. Az első ilyen ipari méretű készülékek az USA tengerészete számára készültek, a tengervízből illetve bevetéseken szennyezett vízforrásokból való iható víz előállításának céljából. Gyakorlatilag desztillált vizet képesek előállítani. Hátrányuk azonban, hogy egyben a legköltségesebbek is, hozzáértést és költséges karbantartást igényelnek és helyigényesek. Mivel a szűrési folyamat igen lassú, ezért egy szűrés utáni tárolótartályra van szükség. A desztillált víz tartós fogyasztása nem egészséges, ezért ma már visszasózó patronokkal felszerelt készülékeket is lehet kapni, amelyek a hasznos ásványi anyagokat utólag adagolják a már szűrt vízhez.

Ioncserélő vízszűrők

Ioncsélő szűrőberendezések olyan gyantákat alkalmaznak, amelyek a vízben levő ionokat (elektromos töltéssel ellátott molekuláris részecskék) más természetű, de azonos elektromos töltésű ionokra cserélik. Amelyek azonban kevésbé vagy egyáltalán nem képeznek vízkövet. Illetve a szűrt víz ozmolaritása (sűrűsége) nem csökken. A berendezések hátránya, hogy csak az elektromos töltéssel rendelkező részecskéket szűrik, és viszonylag enyhén szennyezett, kis mennyiségű víz kezelésére alkalmasak.

SGS polimer alapú szűrők

A háztartási víztisztító berendezések terén nagy újdonságot hozott 1988-ban egy orosz szabadalom[13]. Nehéz a fenti kategóriákba besorolni, mert több szűrőmechanizmust ötvöz a fentiek közül. A szabadalom lényege egy SGS-nek (Space-Globular-Structure) nevezett[14] felületi elektrosztatikus töltéssel rendelkező gyöngypolimér. Ez a szűrőanyag hatalmas felület mellett (20m2/g) milliárdnyi apró (1-50 µm) és kanyargós szűrőpórust képez. Ötvözi a mechanikai, ioncserélő és elektrosztatikus adszorpciós szűrőmechanizmusokat. Ez utóbbinak hála a pórusméretnél kisebb vírusok (polio-, rota- és hepatitisz-A vírusra tesztelték[15]) fehérjeburkát (kapszid) is tönkreteszi[16].

Érdekessége, hogy a vízkeménységet még a telített, kimerült szűrő is csökkenti az oldott ásványi anyagok krisztályszerkezetének megváltoztatása révén. Ezt a jelenséget nevezték el „kvázi-vízlágyításnak”[17]- No. 2261843 szabadalom. Az SGS szűrők nagyon ígéretesek. Hatékonyságuk a legnagyobb és legköltségesebb vízszűrők hatékonyságának több mint 90%-át nyújtják, hétköznapian hozzáférhető áron. Átfolyási teljesítményük is kellően nagy, hogy egyszerű, kis kompakt, akár csapra szerelhető eszközként működhessenek. Üzemeltetésük, karbantartásuk egyszerű, szakképzettséget sem igényel. Élettartamuk kellően hosszú. Ráadásul csere előtt 2-3 alkalommal háztartási módszerekkel (citromsavas, majd szódabikarbonátos átmosás) tisztítható és regenerálható. Mivel a mikrobiológiai ágenseket nem gyűjti össze, hanem elpusztítja a szűrő kimerülése esetén sem kell fertőzés kockázatától tartani. Kvázi-vízlágyító hatása pedig még a szűrőfunkció kimerülése után is működőképes. Ár-érték aránya, gazdaságos üzemeltetése és biztonságossága a magyarázat világszintű rohamos elterjedésére.

TIPP: Amennyiben tisztítjuk a csapvizet, érdemes házi kedvenceinknek is abból biztosítani az ivóvizet, valamint virág locsolásra is használhatjuk. 

 TEKINTSE MEG VÍZTISZTÍTÓ, VÍZSZŰRŐ BERENDEZÉSEINKET 

Mikor érdemes háztartási vízszűrő használatát megfontolni?

Nyilvánvaló az igény, ha tudomásunk van valamilyen szennyező anyag jelenlétéről az ivóvízbázisunkban. Pontos és részletes adatok hiányában egy háztartási vízszűrő igényének valószínűségét erősíti, ha felszíni vizbázisból, különösen, ha ólom, esetleg PVC anyagú, hosszú csővezetéken (pl. nagyvárosi vízvezetékhálózat) szállított ivóvizet kell fogyasztanunk. Könnyen megértem azokat is, akik egészségre ártalmatlan vizet nyernek a csapból, de az ízével elégedetlenek. Magam is jártam ebben a cipőben, egy kilencedik emeleti lakásban. Egyszerűen lehetetlen volt annyi vizet átengedni a vízmérő órán, hogy egy pohár friss hatású vizet kortyolhassak.

A cikket összeállította:
Dr. Gothárd Csaba
orvos

Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!

Tudományos hivatkozások:

[1] - https://www.ksh.hu/sajtoszoba_kozlemenyek_tajekoztatok_2017_03_22; 2017.03.22.-én a Víz Világnapja alkalmából közreadott publikációjából.

[2] - Dr. Vargha Márta, Bártfai Boglárka, Bufa-Dőrr Zsuzsanna, Izsák Bálint, Károlyi Fanni, Sebestyén Ágnes: Nemzeti (Népegészségügyi Központ): Magyarország ivóvízminősége, 2017; 4. oldal; https://www.antsz.hu/data/cms90078/Ivovizminoseg2017_v2.pdfhttps://www.antsz.hu/data/cms90078/Ivovizminoseg2017_v2.pdf

[3] - https://www.maviz.org/fogyasztoi_informaciok/vizkemenyseg_magyarorszagon

[4] - Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltség; http://www.orbottyan.hu/hu/cikk/kazan_felhivas

[5] - David A. Grantham, John F. Jones: Arsenic Contamination of Water Wells in Nova Scotia, Journal of American Water Wokers Association, (1977) https://doi.org/10.1002/j.1551-8833.1977.tb06844.x

[6] - Dr. Dura Gyula, Dr. Kádár Mihály, Dr. Rudnai Péter / Országos Környezetegészségügyi Intézet: Az arzén tartalmú ivóvíz fogyasztásának egészségkockázata Vízszűrő eljárások és eszközök; https://www.antsz.hu/data/cms42120/arzen_tartalmu_ivoviz_egeszsegkockazata.pdf

[7] - S Chamandoost and M Fateh Moradi: A Review of Nitrate and Nitrite Toxicity in Foods; Journal of Human, Environment and Health Promotion. pp. 80-86. ISSN 2476-5481

[8] - Michael J. Hill: Nitrates and Nitrites in Food and Water; (1991) Ellis Horwood Limited; Chichester, UK; ISBN: 0-7476-0067-8

[9] - Rossi, E (2008): Low Level Environmental Lead Exposure – A Continuing Challenge; The Clinical Biochemist. Reviews / Australian Association of Clinical Biochemists. 29 (2): 63–70.

[10] - https://efop180.antsz.hu/csapviz-olomtartalom-kockazati-terkep.html

[11] - Albert A. Koelmans , Nur Hazimah Mohamed Nor, Enya Hermsen, Merel Kooi, Svenja M. Mintenig and Jennifer De France: Microplastics in freshwaters and drinking water: Critical review and assessment of data quality; Water Research, Volume 155, 15 May 2019, 410-422 oldal

[12] - S A Eklund, B A Burt, A I Ismail, J J Calderone: High-fluoride drinking water, fluorosis, and dental caries in adults; J Am Dent Assoc, 1987 Mar;114(3):324-8.

[13] - Szabadalom száma: No. 2287356 dd. 30.06.2015; https://geyser.pro/en/technologies/aragon

[14] - https://geyser.pro/docs/Aragon_Geyser_know-how_water_filtration_material_Presentation_eng_Smal.pdf; 2. oldal

[15] - https://geyser.pro/docs/Aragon_Geyser_know-how_water_filtration_material_Presentation_eng_Smal.pdf; 28-30 oldal

[16] - https://geyser.pro/docs/Aragon_Geyser_know-how_water_filtration_material_Presentation_eng_Smal.pdf; 19-21 oldal

[17] - https://geyser.pro/docs/Aragon_Geyser_know-how_water_filtration_material_Presentation_eng_Smal.pdf; 16-17 oldal