Csiperkegomba - egy méltatlanul kezelt gyógygomba
Magyarországon talán a csiperkegomba (Agaricus bisporus) a leggyakoribb vadon termő gomba. Ezt erősíti meg a sokféle név, amelyeken tájegységenként emlegetik: csiperke, közönséges csiperke, kétspórás csiperke, de a sampinyon és portobello név is ezt a gombát takarja. Ma, a világszerte a legnagyobb mennyiségben termesztett, forgalmazott és fogyasztott gomba.
A csiperkefélék (Agaricus) nemzetségbe tartozik, további legalább 300 fajtársával. Sok közülük ehető, de a több, nagyban hasonló megjelenésű mérgező fajta miatt, velük szemben sem árt az óvatosság. Fehér és barna színű kalappal is teremhet, kora nyártól késő őszig. A termesztett változatok tovább bővítik a faj megjelenésbeli változatosságát. Talajlakó szaprofitakénnt igényli a szerves anyagokban gazdag talajt: legelőkön, kertekben, kaszálókon, erdőszéleken, de még parkokban is felbukkanhat.
Miért együnk rendszeresen csiperkegombát?
Nem véletlenül a legnagyobb mennyiségben termesztett gomba. Könnyen, gazdaságosan termeszthető ízletes, tápláló és változatosan elkészíthető. Kalória, szénhidrát és zsírszegénysége ellenére, nagyon jó a tápértéke. Két tápanyagban kiemelkedő. Már 30 dkg friss gomba tartalmazza egy felnőtt számára javasolt D-vitamint, ergoszterol (D2-provitamin) formában. Ez a vitamin forma elsősorban növényi táplálékainkban fordul elő. Nem szoktunk beszélni róla, mert általában elenyésző a mennyisége a növényekben. A csiperkegomba, tehát különleges e téren! Másik említésre méltó különlegessége a szeléntartalma. Magyarország talaja, így aztán terményei, sem dúskálnak szelénben. A csiperkegomba „ügyesen szedi össze” környezetéből a szelént. Ezáltal az egyik ritka, táplálkozási szelénforrásunk. Fehérje és élelmi rostforrásként ugyan nem magasodik ki nemzetségének tagjai közül, de kellő bevitelt biztosít. B12-, C-vitamin és folsav tartalma ugyan kevesebb, és nem fedezi egy felnőtt ember szükségletét, de a növényi élelmiszerekkel összehasonlítva, nem jelentéktelen. A csiperkegomba ezért a vegetárius és vegán étrendben rendkívül hasznos. Különösen, ha figyelembe esszük, hogy széles körben hozzáférhető és gazdaságos!
GYÓGYGOMBA TARTALMÚ TERMÉKEINK
Nevezhetjük-e gyógygombának a csiperkegombát?
Gyakorisága okán nem igazán gondolunk rá gyógygombaként. Mert szeretünk úgy gondolni a gyógygombákra, mint ritka, kalandosan megközelítő helyeken előforduló teremtményekre. Ki gondolná, hogy a legközelebbi élelmiszerboltban kilószámra vásárolható gomba gyógyhatással bírhat?
Nos, ezen a téren alaposan megleptek a kutatási eredmények! Utóbbi évtizedek vizsgálatai értékes hatóanyagokat azonosítottak ebben a gombában, számottevő egészségvédő hatással. Az már most bizonyos, hogy a csiperkét jelenleg alábecsüljük gyógygombaként. Bioaktív hatóanyagainak változatosságához és mennyiségéhez képest méltatlanul mellőzött. Szárazanyagtartalma ugyan elmarad egyes rokonai, pl. a mandulagomba (Agaricus blazei Murill) mögött, ám mivel, szapora és könnyen termeszthető, akár az élelmiszeripar akár a vegyipar, de talán még a gyógyszeripar számára is jelentős, gazdaságos poliszacharid és antioxidáns nyersanyagokat szolgáltathatna. Fentebb említett tápanyagokon túl, immunerősítő poliszacharidokat, antioxidáns hatású fenolokat, glutationt, sőt egy antioxidáns hatással rendelkező aminosavat (ergotionein), valamint ergoszterolt, antilipáz és α-glükozidáz enzimgátló hatóanyagokat azonosítottak eddig e gombában.
GYÓGYGOMBA TARTALMÚ TERMÉKEINK
Hol, hogyan, miben segíthetnek ezek a hatóanyagok?
Sokáig azt hittük, hogy kedvező zsír és cukoranyagcsere hatásai, pusztán „diétás” mivoltának, azaz saját cukor és zsírszegény mivoltának köszönhető. Míg ki nem derült, hogy még a vele együtt elfogyasztott zsírok és cukrok felszívódását is képes lassítani. Ebben antilipáz és α-glükozidáz enzimgátló hatóanyagai játszák a főszerepet. Azonban emészthetetlen élelmi rost tartalma is hozzájárul. Poliszacharidjai közül a ß-glükánok a vérkoleszterin, míg az ergotionein a trigliceridek csökkentéséhez járulnak hozzá. Egy placebo kontrollált vizsgálatban napi 2 kávéskanálnyi szárított csiperkepor (kb. 8 g) elfogyasztása jelentősen csökkentette a résztvevők trigliceridszintjét. Mintegy „mellékhatásként” még a krónikus gyulladás markereit is mérsékelte. Komplex anyagcsere hatásai hozzájárulnak a vércukoringadozás és a vércukorszint csökkentéséhez. A zsír- és cukor anyagcsere zavarok magas szív-érrendszeri kockázatát (metabolikus-X szindróma) tekintve, megállapítást nyert, hogy a rendszeres csiperkegomba fogyasztás a szív-érrendszeri szövődméyek (érelmeszesedés, magasvérnyomás, ischaemiás szívbetegség, koszorúéerbetegség) megelőzéshez is hozzájárul. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy antioxidáns vegyületei (ergotionein, polifenolok, C-vitamin, szelén) csökkentik az érelmeszesedés kiindulópontját jelentő érfalgyulladást és oxidatív stressz okozta mikrosérüléseket. Némileg hasonló meglepetést okozott a csiperkegomba prebiotikus hatása. Sokáig a rosttartalmának tulajdonítottuk! Azonban erről is kiderült, hogy nem csak a friss gomba fogyasztása, hanem rostmentes gombakivonatokat is nagyon szeretik a bélbaktériumok. Az ilyen kivonatok is elősegítik a bél mikrobióta karbantartását és támogatják működésüket.
A D-vitamin (ergoszterol; D2-provitamin formában) pótlása a közhiedelemmel ellentétben, nem csak a kálcium-, csont- és izomanyagcseréhez létfontosságú, de szerepet játszik a normális sejtosztódásban, sejtérésben, és az immunműködésben is. D-vitamin hiányban, ugyanis a sejtek érése (differenciálódása) zavart szenved. Ami azt jelenti, hogy hosszabb időt töltenek el mutációra hajlamos állapotban. Az immunsejtek esetében pedig nem épülnek ki a testidegen antigéneket felismerő felületi receptorok. Ilyen esetekben az immunsejtek száma a laborleletben félrevezetően normális. Viszont „felszerelés” hiányában nem működőképesek.
Laboratóriumi és állatkísérletben több poliszacharid összetevője is mutat immunerősítő és bíztató antitumorális képességet. Ezen a téren azonban a kutatások elején járunk. További, meggyőző humán vizsgálatok szükségesek. A fentiek ismeretében a csiperkegomba, joggal kiérdemli a gyógygomba minősítést. Rendszeres beiktatása az étrendbe vitathatatlanul hozzájárul az egészség karbantartásához.
Csiperkéből: mennyi az egészséges?
A csiperkegomba korlátozás nélkül fogyasztható étkezési gomba. Jelenleg mondhatni kizárólag étkezési célokra használjuk. Fogyasztásra hivatalosan javasolt adag nem került megállapításra. Már napi 30 dkg. friss gombából készült étel fedezi egy egészséges felnőtt D-vitamin szükségletét. További előnye – ahogyan más provitaminoknak – hogy az ilyen formában felvett D-vitamint nem lehet túladagolni. Túlzott fogyasztás esetén a fölösleges mennyiség egyszerűen nem alakul át hatásos, aktív D-vitaminná. További előnye, hogy akár nyersen is fogyasztható zöldségsalátákban. Számítani kell azonban arra, hogy a gomba nem könnyen emészthető étel. Emésztése kb. a húsok emésztésével azonos erőfeszítést igényel a szervezet részéről. Szárított gombából, őrleményből napi 8 – 16 g fogyasztását találták élettanilag hatásosnak. Tiszta, teljes kivonatból 500 mg nyújtja ugyanazt a hatást. Készítmények esetében, azonban mindig vegyük figyelembe a gyártó vagy forgalmazó ajánlását.
Van-e veszélye a csiperkegomba fogyasztásának?
A csiperkegomba fogyasztása az egyik legbiztonságosabb. Még nyersen is fogyasztható! Mellékhatásokról, gyógyszerkölcsönhatásokról eddig nincs tudomásunk. Természetesen ismert gombaallergiában a csiperkegomba fogyasztása is kerülendő! Ennél nagyobb kockázatot csak a saját kezűleg begyűjtött, vadon termő gombák jelenthetnek. Hasonló megjelenésű, mérgező rokonaitól, és az egyáltalán nem rokon, de – főleg idősebb példányok - hasonlósága az életveszélyes mérgezést okozó, gyilkos galócához (Amanita phalloides) jelenthet veszélyt. Saját kezűleg szedett gombák esetében ne mulasszuk el gombavizsgáló szakember tanácsát igénybe venni. A Vitalitás Webáruházban ugyan csiperke gomba tartalmú terméket nem forgalmazunk, de számos más gyógygomba fajta megtalálható kínálatunkban.
A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!
Szakirodalmi hivatkozások:
________________________________
1. Bas C (1991).: A short introduction to the ecology, taxonomy and nomenclature of the genus Agaricus, 21-24. In L.J.L.D. Van Griensven (ed.), Genetics and breeding of Agaricus. Pudoc, Wageningen, The Netherlands.
2. Mary Jo Feeney, Amy Myrdal Miller and Peter Roupas: Mushrooms—Biologically Distinct and Nutritionally Unique - Exploring a “Third Food Kingdom”; Nutr Today. 2014 Nov; 49(6): 301–307.
3. Ramos M, Burgos N, Barnard A, Evans G, Preece J, Graz M, Ruthes AC, Jiménez-Quero A, Martínez-Abad A, Vilaplana F, Ngoc LP, Brouwer A, van der Burg B, Del Carmen Garrigós M, Jiménez A.: Agaricus bisporus and its by-products as a source of valuable extracts and bioactive compounds; Food Chem. 2019 Sep 15; 292:176-187
4. Aleksandra Vojvodic Cebin, Vlatka Petravić-Tominac, Senka Djakovic, Sinisa Srecec, Vesna Zechner-Krpan, Jasenka Piljac-Zegarac and Omoanghe S Isikhuemhen: Polysaccharides and Antioxidants from Culinary-Medicinal White Button Mushroom, Agaricus bisporus (Agaricomycetes), Waste Biomass; Int J Med Mushrooms, 2018;20(8):797-808; doi: 10.1615/IntJMedMushrooms.2018027412.
5. Maja Kozarski, Anita Klaus, Dragica Jakovljevic, Nina Todorovic, Jovana Vunduk, Predrag Petrović, Miomir Niksic, Miroslav M. Vrvic, and Leo van Griensven: Antioxidants of Edible Mushrooms; Molecules. 2015 Oct; 20(10): 19489–19525.
6. Raphael-John H. Keegan, Zhiren Lu, Jaimee M. Bogusz, Jennifer E. Williams and Michael F. Holick: Photobiology of vitamin D in mushrooms and its bioavailability in humans; Dermatoendocrinol. 2013 Jan 1; 5(1): 165–176.
7. Akanmu D, Cecchini R, Aruoma O, Halliwell B.: The antioxidant action of ergothioneine; Arch Biochem Biophys. 1991;288: 10–16. doi: 10.1016/0003-9861(91)90158-F.
8. Raphael-John H. Keegan, Zhiren Lu, Jaimee M. Bogusz, Jennifer E. Williams and Michael F. Holick: Photobiology of vitamin D in mushrooms and its bioavailability in humans; Dermatoendocrinol. 2013 Jan 1; 5(1): 165–176.
9. Jeong S, Jeong Y, Yang B, Islam R, Koyyalamudi S, Pang G, Cho K, Song C.: White button mushroom (Agaricus bisporus) lowers blood glucose and cholesterol levels in diabetic and hypercholesterolemic rats.; Nutr Res. 2010; 30:49–56.
10. Petr Sima, Luca Vannucci and Vaclav Vetvicka: β-glucans and cholesterol (Review); Int J Mol Med. 2018 Apr; 41(4): 1799–1808.
11. AuBrei J Weigand-Heller, Penny M Kris-Etherton, Robert B Beelman: The bioavailability of ergothioneine from mushrooms (Agaricus bisporus) and the acute effects on antioxidant capacity and biomarkers of inflammation; Prev Med, 2012 May;54 Suppl: S75-8.
12. Dan Liu, He Gao, Wei Tang, Shaoping Nie: Plant non-starch polysaccharides that inhibit key enzymes linked to type 2 diabetes mellitus; Ann N Y Acad Sci, 2017 Aug;1401(1):28-36.
13. Haffner S.: The metabolic syndrome: inflammation, diabetes mellitus, and cardiovascular disease; Am J Cardiol. 2006; 97:3A–11A.
14. M.S. Calvo, A. Mehrotra, R.B Beelman, et al.: A retrospective study in adults with metabolic syndrome: diabetic risk factor response to daily consumption of Agaricus bisporus (white button mushrooms); Plant Foods Hum Nutr, 71 (2016), pp. 245-251
15. Dubost N, Ou B, Beelman R.: Quantification of polyphenols and ergothioneine in cultivated mushrooms and correlation to total antioxidant capacity. Food Chem. 2007; 105:727–735.
16. Keith R Martin: Both common and specialty mushrooms inhibit adhesion molecule expression and in vitro binding of monocytes to human aortic endothelial cells in a pro-inflammatory environment; Nutr J. 2010; 9: 29.Published online 2010 Jul 16.doi: 10.1186/1475-2891-9-29
17. J. Hess, Q. Wang, T. Gould, J. Slavin: Impact of Agaricus bisporus mushroom consumption on gut health markers in healthy adults; Nutrients, 10 (2018), p. 1402
18. J. Nishihira, M. Nishimura, A. Tanaka, et al.: Effects of 4-week continuous ingestion of champignon extract on halitosis and body and fecal odor; J Tradit Complement Med, 7 (2017), pp. 110-116
19. J. Nishihira, M. Nishimura, A. Tanaka, et al.: Effects of 4-week continuous ingestion of champignon extract on halitosis and body and fecal odor; J Tradit Complement Med, 7 (2017), pp. 110-116
20. Comission Regulation [Eu] No. 432/2012 of 25 May 2012; entries nr. 152,157; 155; 150, 151, 158;
21. Comission Regulation [Eu] No. 432/2012 of 25 May 2012; entries nr. 154-159
22. Comission Regulation [Eu] No. 432/2012 of 25 May 2012; entries nr. 153
23. D. Wu, M. Pae, Z. Ren, et al.: Dietary supplementation with white button mushroom enhances natural killer cell activity in C57BL/6 mice; J Nutr, 137 (2007), pp. 1472-1477
