Amit jó tudni, csontjaink egészségéről

Az egészséges csontállomány kb. 30 – 40%-a szerves állományból (legnagyobb részben kollagén és rugalmas rostokból és kötőszöveti elemekből, illetve az őt behálózó vérerekből, idegekből), kb. 40% szervetlen ásványi anyagokból (kálcium, magnézium, foszfor, kisebb, de nem jelentéktelen mennyiségben cink, mangán) és kb. 20% vízből áll össze. A szervetlen anyagok a csont keménységét, összenyomással szembeni ellenállását adják, míg a rostok és kötőszöveti elemek a nyírő – csavaró erőkkel szembeni szakítószilárdságért felelősek. Ez utóbbiak csökkenése vagy hiánya esetén ugyan nagyon kemény, de üveghez hasonlóan törékeny csont keletkezik (pl. az osteogenesis imperfecta nevű veleszületett kórállapot). Az ásványianyag beépülésének hiánya gyerek és fiatalkorban az ún. angolkór, míg idősebb korban a csontritkulás.

I. A csontnak, mint emberi szervnek az életciklusai

Csontozatunk nem egy statikus, sosem változó „öntvény”. Ahogy az egész szervezet változó kihívásoknak felel meg az életkor változásával, a csontváz szerkezete is fejlődik, folyamatosan átépülget és változik. A csontozat életében alapvetően három életszakasz azonosítható.

1. A csontállomány gyarapodásának korszaka

A születéstől fiatal felnőttkorig tart. Kb. 24 – 25 éves korig. Bár a szórás ennél egyénibb lehet. Akár 20 – 30 éves kor között. Erre az időszakra tehető a test – következésképpen a csontváz – legnagyobb mértékű növekedése és fejlődése. Testünk lapos csontjai (pl. agykoponya, lapockacsontok, bordák) és a csöves (végtagok csontjai), valamint köbös csontok (csigolyák) eltérő módon növekednek. A lapos csontok a csonthártya felől vastagodnak és növekednek (intramembranózus csontosodás): először egy rostos kötőszöveti hártya képződik, amibe a rostok mentén a csontépítő sejtek (oszteoblasztok) beépítik az ásványi anyagokat. A csöves és köbös csontok esetében egyszer egy porcos „öntőforma” képződik, ami hasonlóan, a csontépítő sejteknek hála elcsontosodik. Ugyanilyen módon keletkezik új csontszövet, csonttöréseket követően, bármely életkorban. ebben a korban a csontépítő sejtek aktivitása intenzívebb a csontbontó (oszteoblaszt) sejtekénél. Tehát, átlagosan 25 éves korunkra felépítjük a maximális csonttömegünket.

2. A maximális csontállomány korszaka

A csontállomány gyarapodásának leállását követően egy – másfél, esetleg két évtizedig, azaz átlagosan a 40-es évekig, a csontépülés és csontbontás egyensúlyban van a csontépítő és csontbontó sejtek kiegyensúlyozott tevékenységének hála. Ebben a korban jellemzően csont átépülés zajlik. A csonton belül egyes csontgerendák fölöslegessé válhatnak, míg máshol erőteljesebb alátámasztás válik szükségessé. Például, amikor egy serdülő lány magas sarkú cipőre vált, teljesen megváltozik az alsó végtag és medence statikája, de részben a gerincoszlopé is. A csontbontó sejtek feloldják a fölöslegessé vált csontgerendákat. Ezzel egy időben a csontépítő sejtek már építik is az új alátámasztásokat. A csontbontás és építés ekkor egyensúlyban van, a csúcs csonttömeg lényegesen nem változik. Kivéve, ha sérülést, törést kell helyrehozni. Ebben az esetben a porc- és csontépítő sejtek aktivitása erősödik.

3. A csontvesztés korszaka

Negyvenes éveinkben, mindannyiunkban beköszönt a csontvesztés időszaka. A csontépítő sejtek aktivitása gyorsabban, hamarabb hanyatlik, mint a csontbontóké. Az eddig felépített csúcs-csonttömegből elkezdünk egyénileg változó mértékben veszíteni. Nők esetében a csontvesztés üteme hangsúlyosabb. Az anabolikus (építő folyamatoknak kedvező) tesztoszteron férfihormon némileg segít a csonttömeg megtartásában. Azonban a csontvesztés a férfiakat sem kerüli el. Ez a veszteség – jelen tudásunk szerint – megállíthatatlan. Azonban az nem mindegy, hogy: 1) mekkora állományból és 2) milyen ütemben veszítünk.

II. Mit tegyünk csontjaink egészségéért?

Vegyük figyelembe a három korszak jellegzetességeit. A múlt század kilencvenes éveiben magyar gyermekorvosok indítottak egy kampányt, „A posztmenopauzális csontritkulás gyermekkori betegség” jelszóval. Igazuk annyiban elvitathatatlan, hogy ezen állapot megelőzése leginkább gyermek és serdülőkorban lehetséges és szükséges. A lehető legtöbb és legegészségesebb csontállomány felépítésére kell törekedni. Annak érdekében, hogy majd idős korban, a csontvesztés luxusát könnyebben átvészelhessük. Ennek érdekében:

A növekedés és csonttömeg gyarapodás korszakában a kiegyensúlyozott egészséges táplálkozás alapvető fontosságú. Különböző, egymásnak ellenfeszülő érdekek mentén sokan vitatják a tejtermékek egészséges voltát. Nos, vannak tejcukorra, tejfehérjére érzékeny és hisztamin intoleranciában szenvedő embertársaink, akiknek bizonyos tejtermékek fogyasztása valóban egészségtelen. Viszont a többiek számára a tejtermékek jelentik az alapvető természetes kálciumforrást. A kálcium a csont számára a legnagyobb mennyiségben szükséges ásványi anyag. A kálciumhoz képest kb. fele mennyiségű magnézium is létfontosságú. Magnéziumhoz gabonafélék, hüvelyes zöldségek, spenót, kelkáposzta, olajos magvak, a gabonák és halak fogyasztásával juthatunk. Kisebb mennyiségben a cink, kálium, mangán, réz, vas is elengedhetetlen^[1]. A bór (nem összetévesztendő a bohrium kémiai elemmel!) bár nem elismert létfontosságú nyomelem, mégis számos ismert ponton beavatkozik a csontépítésbe. Pontos hatásmechanizmusa nem tisztázott.  Valószínűleg a D-vitamin hatást erősíti. Illetve adatok mutatnak arra, hogy a mellékvesehormonokon keresztül is beleszólnak az ásványi – főleg kálcium – anyagcserébe. Noha napi fogyasztásra hivatalosan javasolt adagja nincs, kutatások egyértelműen kimutatták, hogy felnőttek esetében napi 3 mg-nál kevesebb fogyasztás esetén, fokozódik a kálciumvesztés, és romlik a kálcium beépülése a csontokba. Némileg hasonló a helyzet a szilíciummal. Egy USA kutatás szerint 21 mg szilícium napi fogyasztás alatt a csontképződés zavart szenved^[2]. Szerepét a csontképződésben több vizsgálat is megerősíti^[3],[4]. A foszforról régóta tudjuk, hogy kálciummal képzett vegyülete (kálciumfoszfát) a csont fontos építőköve. Azonban egy 2022-es japán kutatás kimutatta, hogy jelzőmolekulaként is fontos szerepet tölt be az őssejtek csontépítő sejtekké való érésében^[5]. A csontépítés szakaszában ne feledkezzünk meg a csontképződéshez szükséges porc-öntvény által igényelt tápanyagokról. Ez zömmel II. típusú kollagénből és üvegporcból áll. Saját egyéni kollagénszerkezetünk aminosavakból épül fel. Ezért fontos az esszenciális aminosavakban gazdag, könnyen emészthető fehérjék étrendi fogyasztása. A tejtermékek nem csak kálcium, de fehérjeforrásként is fontos csontképző élelmiszerek.

A vitaminok közül a D-vitamin szerepe közismert: beépíti a kálciumot a képződő csontszövetbe. Érdekessége, hogy sem hatásmechanizmusában, sem szerkezetében nem igazi vitamin. Inkább hormon. Elnevezése a hagyományban gyökerezik. Jellemzően előanyaga formájában fogyasszuk. Zsírban oldódó anyag lévén, elsősorban állati eredetű táplálékokban fordul elő természetes formában a D3-provitamin (kolekalciferol): májban, tengeri halakban, tojássárgában, teljes tejben. Emellett ma már számos kereskedelmi élelmiszert dúsítanak szintetikus D-vitaminokkal (müzlifélék, narancslé, joghurt, növényi tejpótlók, margarinok, stb.). Növényekben az ergokalciferol (D2-provitamin) fordul elő igen kis mennyiségben. Ami a csiperkegomba^[6] kivételével – 300 g tartalmazza a napi fogyasztásra javasolt mennyiséget – emberi szükségletek számára elégtelen. A D-vitamin pótlás népegészségügyi jelentőségű! Hiánya egyre inkább terjed a fejlett országok serdülőkorú és idős lakossága körében^[7],[8]. Világszintű felmérések szerint a serdülők az egyik legveszélyeztetettebb korcsoport D-vitaminhiány szempontjából. Figyeljünk oda, hogy gyermekeink megkaphassák a napi szükséges D-vitamint. Engedjék meg, hogy külön kiemeljem a kislányokat. Eljövendő magzataik kihordása, újszülötteik szoptatása az ő egészségükre különleges kihívást jelent majd.

A K-vitaminok közül a K2-vitamin (menaquinon) a csontépítő sejtek életműködéseihez szükséges^[9],[10]. Bár a K1 és K2 megkülönböztetésnek korlátozott gyakorlati jelentősége van. Ugyanis igazolást nyert, hogy ez a két rokonvegyület, az emlősök szervezetében egymásba átalakulhat, szükséglet szerint^[11]. Bár nem közvetlenül a csontképzésre hatnak, az A-^[12] és B-vitaminok^[13],[14] sejtosztódásra és sejtérésre gyakorolt hatása a porc és csontépítő sejtek számára sem nélkülözhetők. A C-vitamin pedig elengedhetetlen a csontképződést megelőző egészséges kollagén előállításához^[15].

III. Életmód az egészséges csontokért

Nem csak a pálma, a csont is terhelés alatt nő! Fiatal korban egy egészséges, reagálni képes szervezet számára a túlterhelést elkerülő igénybevétel, serkentő hatású. Így a fizikailag aktív, sportos, rendszeres mozgást végző életmód az ép, egészséges csúcs csonttömeg felépítésének elengedhetetlen tényezője. Gyermekek esetében, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ízületeik, az inak és szalagok még nincsenek teljesen megerősödve. Emiatt a túlzott igénybevétel könnyebben okoz maradandó károsodást. Ami lehet, hogy jóval később, felnőtt vagy idős korban bosszulja meg magát!

Fiatal felnőtt korban a már felépített-csúcs csonttömeg lehető legjobb megőrzése a cél. Illetve ennek a korszaknak a minél hosszabb megtartása. A táplálkozásban és életmódban az előző életszakasz elvei folytatandóak: változatos, vegyes étrend, egészséges, fizikailag aktív életmód!

A csontritkulás egyik lényeges rizikó tényezője a szervezet elsavasodása

A szervezet, a vérplazma, a sejtek közötti folyadékok kémhatása nagyon szűk határok között van beszabályozva. Az elsavasodás valójában nem is jelenti a kémhatás mérhető csökkenését. Már változatlan kémhatás mellett, a szabályozó lúgos kémhatású anyagok tartalékának határérték alá csökkenése savasodásnak minősül. Általában a húsok, magas fehérjetartalmú élelmiszerek, tartósított élelmiszeripari termékek, alkohol abúzus savasítanak. Zöldségek, gyümölcsök, növényi élelmiszerek lúgosítanak. Miközben a csontképződéshez, átépüléshez, esetleges sérülések gyógyulásához a kollagénre, kollagént alkotó esszenciális aminosavakra nagy szükség van, a fehérjék túlfogyasztása a szervezet elsavasodása miatt kerülendő!

Általában erre a korszakra tehető találkozásunk a káros szenvedélyekkel, visszaélésekkel. Melyeket érdemes lenne elkerülni! A dohányzás komplex módon rombolja az egészséget. Azon túl, hogy hatalmas szabadgyök terhelést jelent a szervezet számára – miáltal bármely sejtet, bármely szövetet és szervet képes károsítani – a csontrendszert is több támadásponton veszélyezteti. Károsítja a csontépítő sejteket, lerövidíti élettartamukat. Rövid távon már az étrendi kálcium felszívódását is nehezíti^[16]. Ezzel gyakorlatilag előrehozza a csontok öregedésének, a csontvesztésnek a korszakát^[17]. A koffein fokozza a kálcium kiürülését miközben a felszívódását, és így a hasznosulását is gátolja. Vizsgálatok szerint jó hír, hogy ez a hatása viszonylag nagy adagban érvényesül. Ausztrál kutatók úgy találták, hogy napi 800 mg koffein (kb. 7 presszókávé, 5 energiaital, 10 csésze fekete tea) elfogyasztása kimutathatóan fokozza a kálciumvesztést a vizelettel^[18]. Ennek kevesebb, mint felét ártalmatlannak találták egyesült államokbeli egyetemi kutatók^[19]. Külön említést érdemelnek a cola típusú üdítők. Ezek foszforsavtartalma, még a koffeinnél is erőteljesebben hajtja ki a kálciumot csontokból és az egész szervezetből. Számos USA kutatás ezt vitatni igyekszik, de cáfolni egyelőre nem sikerült. E cikk szerzőjének véleménye szerint, nem is fog, addig, amíg ezek az üdítők foszforsavat tartalmaznak! A rendszeres alkoholfogyasztás a globális anyagcsere és hormonális szabályozás érintettségén keresztül, nem csak a csontképződést, de már fiatal felnőttkorban a csont átépülés is hátráltatja^[20].

A csontvesztés időszakának beköszöntével arra törekedhetünk, hogy ez a veszteség minél kisebb mértékű, és minél lassabb ütemben haladjon előre. Miközben itt a csontrendszer változásaira összpontosítunk, jusson eszünkbe, hogy ez a szervezet összes építő-helyreállító funkcióinak fokozatos háttérbe szorulásának csupán az egyik jelensége. Ami egybeesik különféle krónikus állapotok jelentkezésével és esetleg rendszeres gyógyszerszedés szükségességével. A kálcium és D-vitamin bevitele a Táplálkozással, továbbra is fontos! Kiemelten fontos! Az esetlegesen romló emésztés és felszívódás miatt akár az eddiginél nagyobb mennyiség fogyasztása is indokolt lehet. A 60 év feletti korosztály D-vitaminhiány szempontjából a másik kiemelt rizikócsoport, a serdülők mellett. A D-vitaminnak az a szerepe, hogy a vérplazmából a csontokba építse a kálciumot.

Tudta? ...hogy a szervezetünkben működik egy parathormon, amit a mellékpajzsmirigyek termelnek. Az ő szerepe, hogy a vérplazmában, mindig kellő mennyiségű kálcium álljon a D-vitamin rendelkezésére. Ha bármely okból (egészségügyi, meggyőződésbeli, ízlésbeli, stb.) elégtelenné válik a kálciumtartalmú élelmiszerek fogyasztása, a parathormon a csontokból, fogakból vonja ki a vérszint fenntartásához szükséges kálciumot. Amit a D-vitamin beépít, azt a parathormon kioldja.

 

A kálcium, a csont egészsége mellett számos életfolyamat nélkülözhetetlen eleme. Ezért élő ember vérplazmájának kálcium tartalma étrendi korlátozással nem csökkenthető! Ebben a korszakban jut kiemelt szerephez a K2-vitamin. Ezzel próbáljuk a csontépítő sejtek működését és – mondjuk úgy – „életkedvét” fenntartani. Sokan, még orvosok, dietetikus szakemberek is, ódzkodnak ettől a létfontosságú tápanyag ajánlásától. Ennek az oka, az ebben a korban nem ritkák véralvadásgátló kezelések. A szájon át szedett véralvadásgátló gyógyszerek a K-vitamin részleges gátlásával hatnak. A K-vitaminok, tehát ellentétes hatásúak a szájon át szedett „vérhígító” gyógyszerekkel. Ugyanakkor nem mondhatunk le egy életfontosságú vitaminról, ahogyan az időskori csontritkulás késleltetésében betöltött szerepéről sem. Erre nincs is szükség. Ugyanis a kezelőorvosnak nem gond egy naponta ismert mennyiségű K-vitamin hatásának ellensúlyozása. A kezelőorvost tájékoztatni kell a K-vitamin adagjáról. A kúra elején lehet, hogy több ellenőrzésre lesz szükség, de biztonságosan megoldható! Az orvos számára sokkal nagyobb gondot jelent az étkezésekkel elfogyasztott, nagyon változó mennyiségű természetes K-vitaminok. Természetes K-vitamin nem ritka, főleg a növényi élelmiszerek tartalmazzák, úgy mint, valamennyi káposzta- és salátaféle, spenót, brokkoli, retek. Zöld leveles fűszerek közül a bazsalikom, kakukkfű, zsálya, petrezselyemzöld, koriander zöld, majoranna, szurokfű, snidling, olajos magvak közül a dió, kesudió, szójabab, és a belőlük préselt olajok. Továbbá a tojás, máj, és némileg a csirkemell is. Ezekben zsíroldékony a K-vitamin. Így a felszívódásukat és hasznosulásukat erősen befolyásolják az együtt fogyasztott olajok, zsírok. Tehát, vérhígító kezeléssel egy időben nem szükséges lemondani a K-vitaminok egészségvédő hatásáról. Tájékoztassuk a kezelőorvost ennek szedése felől, működjünk együtt a beállítással járó gyakoribb ellenőrzésekben – és élvezzük az életet.

Az élet élvezete nagyon fontos!

Őrizzük meg társadalmi kapcsolatainkat, éljünk fizikailag is aktív életet. Lényeges a rendszeres, ám nem kimerítő mozgás. Ugyanakkor kockázat esetén ne kerüljük el szakorvosi ellátást, szükség esetén a gondozásba vételt. Az orvostudomány jelentős eredményeket ért el a csontritkulás kezelésében. Ami annál hatékonyabb, minél koraibb stádiumtól alkalmazzák. Az orvostudomány sokat segíthet az esetleges hiánytényezők azonosításában is. Mint a fentiekből – remélem – kiderül, korántsem bizonyos, hogy a kálcium és D-vitaminpótlás mindenkinek elégséges az időskori életminőség és mozgás szabadságának megőrzéséhez.

Jelen cikk ismeretterjesztés céljára készült. A szerző hozzájárulásával közöljük.

A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos

Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!

IV. Tudományos hivatkozások
________________________________

[1] - Cristina Palacios: The role of nutrients in bone health, from A to Z; Crit Rev Food Sci Nutr. 2006;46(8):621-8; doi: 10.1080/10408390500466174.

[2] - Charles T Price, Joshua R Langford, and Frank A LiporaceEssential Nutrients for Bone Health and a Review of their Availability in the Average North American Diet; Open Orthop J. 2012; 6: 143–149.

[3] -  Jugdaosingh R, Tucker KL, Qiao N, Cupples LA, Kiel DP, Powell JJ. Dietary silicon intake is positively associated with bone mineral density in men and premenopausal women of the Framingham offspring cohort. J Bone Miner Res. 2004;19(2 ):297–307

[4] - Carlisle EM. Silicon a requirement in bone formation independend of Vitamin D1. Calcif Tissue Int. 1981;33:27–34.

[5] - Shumin Rui, Takuo Kubota, Yasuhisa Ohata, Kenichi Yamamoto, Makoto Fujiwara, Shinji Takeyari, Keiichi Ozono: Phosphate promotes osteogenic differentiation through non-canonical Wnt signaling pathway in human mesenchymal stem cells; Bone, volume 164, November 2022, 116525

[6] - Dr. Gothárd Cs., Dr. Taracközi I.: Gyógyító gombák – mycotherapia; DRTV Media Plus Kft., 2021; 28. oldal

[7] - Holick MF, Chen TC: Vitamin D deficiency: a worldwide problem with health consequences; The American Journal of Clinical Nutrition. 87 (4): 1080S–6S.

[8] - Amrein K, Scherkl M, Hoffmann M, Neuwersch-Sommeregger S, Köstenberger M, Tmava Berisha A, et al.:  Vitamin D deficiency 2.0 - an update on the current status worldwide; European Journal of Clinical Nutrition. 74 (11): 1498–1513.

[9] - Suhara Y., Wada A., Okano T. Elucidation of the mechanism producing menaquinone-4 in osteoblastic cells. Bioorganic & Medicinal Chemistry Letters. 2009;19(4):1054–1057. doi: 10.1016/j.bmcl.2009.01.021.

[10] - Hamidi M. S., Gajic-Veljanoski O., Cheung A. M. Vitamin K and Bone Health. Journal of Clinical Densitometry. 2013;16(4):409–413. doi: 10.1016/j.jocd.2013.08.017.

[11] - Okano T., Shimomura Y., Yamane M., et al. Conversion of phylloquinone (vitamin K1) into menaquinone-4 (vitamin K2) in mice: Two possible routes for menaquinone-4 accumulation in cerebra of mice. The Journal of Biological Chemistry. 2008;283(17):11270–11279.

[12] - Michelle Min Fang Yee, Kok-Yong Chin, Soelaiman Ima-Nirwana, Sok Kuan Wong: Vitamin A and Bone Health: A Review on Current Evidence; Molecules. 2021 Mar; 26(6): 1757; online publikáció

[13] - Swart K.M., van Schoor N.M., Lips P.: Vitamin B12, folic acid, and bone. Curr. Osteoporos. Rep. 2013;11:213–218.

[14] -Clarke M., Ward M., Strain J.J., Hoey L., Dickey W., McNulty H.: B-vitamins and bone in health and disease: The current evidence. Proc. Nutr. Soc. 2014;73:330–339.

[15] - Murad S, Grove D, Lindberg KA, Reynolds G, Sivarajah A, Pinnell SR.: Regulation of collagen synthesis by ascorbic acid; Proc Natl Acad Sci U S A. 1981 May;78(5):2879–2882.

[16] - Ward K. D., Klesges R. C. A meta-analysis of the effects of cigarette smoking on bone mineral density. Calcified Tissue International. 2001;68(5):259–270.

[17] - Law M. R., Hackshaw A. K. A meta-analysis of cigarette smoking, bone mineral density and risk of hip fracture: recognition of a major effect. British Medical Journal. 1997;315(7112):841–846

[18] - https://www.unisa.edu.au/media-centre/Releases/2021/caffeine-cuts-close-to-the-bon--when-it-comes-to-osteoporosis

[19] - https://www.math.utah.edu/~yplee/fun/caffeine.html

[20] - Sampson HW. Alcohol, osteoporosis and bone regulating hormones. Alcoholism: Clinical and Experimental Research. 1997;21:400–403.