Tegyünk helyre pár alapfogalmat, ahhoz, hogy a továbbiakban kibogozzuk az interneten gyakran helytelenül és következetlenül használt kifejezéseket.
Mikrobiom és mikrobióta. Hogyan működnek és mire jó nekünk?
Mikrobiom alatt az emberi testen és testüregekben élő mikrobák – archeák, baktériumok, gombák és vírusok – és azok genetikai állományának összességét értjük. Ezzel szemben a Mikrobióta a szervezet egy – egy élőhelyén élő és tevékenykedő mikroorganizmusok populációja. Így külön beszélhetünk bőr-mikrobiótáról, szájüregi mikrobiótáról, sőt a kötőhártya és könny mikrobiótáról, bél-mikrobiótáról, stb. A továbbiakban ismertetőnk a bél-mikrobiótára vonatkozik. Ezt neveztük régebben bélflórának. Mivel azonban nem tartoznak a növényekhez, indokoltnak tartották az elnevezés megújítását.
Könnyű elképzelni, hogy a bél-mikrobióta jelentős szerepet játszik az emésztésben és tápcsatornai egészség fenntartásában. Amiket az utóbbi két évtized kutatásai feltártak, az sokszor megdöbbentően csodálatos. Esetenként rejtélyes. Mert sok felfedezést tett a tudomány, ami még több kérdést hozott felszínre. Kiderült, hogy a bél-mikrobióta jelentős támogatást nyújt az immunvédekezéshez, de hozzájárul a gyulladások megelőzéséhez és mérsékléséhez. Ráadásul nem csak a tápcsatornában, hanem más szervekben, szervrendszerekben is. Gondoljunk csak a bőrgyulladásra étel allergiák szövődményeként! Valami rejtélyes kapcsolatot tart fenn az aggyal, befolyásolja a hangulatot és közérzetet is. Egyes rákos megbetegedések kockázata is megnő, a bél-mikrobióta egyensúlyának megbomlása esetén. Sőt, összefüggést vélünk találni a bél-mikrobióta zavara és a peri- és posztmenopauza tüneteinek súlyossága között. Egészségünk fenntartásában játszott szerepükről részletesebben tájékozódhat
Érdekes felfedezés, hogy a bél-mikrobióta összetétele ugyanúgy egyéni, akár az ujjlenyomat. Még azonos étrenden levő család két tagjának sem egyforma! Ezt érdemes szem előtt tartani egy probiotikus kúra értékélesénél.
A bél-mikrobióta ott van, végzi a dolgát, meghatározó módon és mértékben járul hozzá a szervezet egészségének fenntartásához. Jó esetben! Bizonyos körülmények hatására számuk és változatosságuk – nevezzük egyensúlynak – csökkenhet. Legismertebb diszbiozist (bélbaktériumok megfogyatkozása, jellemzően kórokozók javára) okozó tényezők az antibiotikus és kemoterápiás kezelések, hasi sugárterápia. Ezek az beteg sejtek és kórokozók mellett, az egészséges sejtekre és jó baktériumakra is kíméletlenek. Azonban egyes betegségek, mint pl. tápcsatornai fertőzések, ezeket elősegítő immunhiányos állapotok, emésztési zavarokhoz vezető gyomorproblémák, étel intoleranciák és székletűrítési zavarok hozzájárulhatnak jó baktériumaink megfogyatkozásához. Könnyen átlátható egy egészségtelen táplálkozás esetleges szerepe: a cukrok, édességek, édesítőszerek túlzott fogyasztása, rendszeres alkoholfogyasztás, a rostszegény táplálkozás is nagy kihívást jelenthet a bél-mikrobióta életben maradásához. Ám itt is vannak feltárásra váró rejtélyek. Egyelőre nem ismert részleteiben, hogy a tartós stressz, tartós kimerülés és alváshiány, a mozgásszegény életvitel hogyan zavarja meg bakteriális szövetségeseink számát és működését. Csupán ezek tényét fedeztük fel.
Lássuk, hogyan, mivel, miként segíthetjük bél-mikrobiótánkat, ha baj van?
Probiotikum, prebiotikum, posztbiotikum – melyik micsoda?
Probiotikumok és probiotikus élelmiszerek
A Probiotikum vagy Probiotikus élelmiszer magukat a jótékony hatású baktériumokat és élesztőgombákat tartalmazzák, élő, legfennebb „szunnyadó” (liofilizált) állapotban. Természetes módon csak az erjesztéssel készült élelmiszereinkben vannak jelen. Kereskedelmi forgalomban e célra az „élőflórás” jelölésű termékeket keressük:
- Tejtermékekben: joghurt, kefír, aludtej, érlelt sajtok (pl.: Gouda, Cheddar, tömlőtúró)
- Erjesztett (nem ecettel savanyított!) élelmiszerek: savanyú káposzta, kovászos uborka, kimcsi, miso, kempeh (erjesztett szójatermék)
- Kovászos kenyér és pékárúk: vitatott, hogy az élőflóra túlélheti-e a sütést? Kérdés, hogy pro- vagy prebiotikus hatású-e? Azonban így, vagy úgy bizonyítottan kedvez az emésztésnek és a bélflórának.
Étrend-kiegészítőkben és vény nélküli gyógyszerekben is többféle probiotikus készítmény található.
Probiotikum + prebiotikum kombináció a bélflóra egyensúlyának támogatására – ideális választás kúraszerű alkalmazáshoz.
Prebiotikumok és prebiotikus élelmiszerek
Prebiotikumoknak nevezzük azokat a tápanyagokat, amelyek nem élő szervezetek, de szükségesek a bél-mikrobióta életben maradásához és egészséges működéséhez. Jellemzően ember számára emészthetetlen növényi rostok. Amelyek táplálékul, energiaforrásként, illetve „lakóhelyként” szolgálnak a a bél-mikrobióta mikroorganizmusai számára. Nagy szerencsénkre a Természet a mienktől eltérő szükségletű baktériumokat telepített bélcsatornánkba. Ha ugyanazon tápanyagokra lenne szükségünk, valószínűleg éhen halnánk. Vagy semmi egyébre nem maradna időnk, az evésen kívül! Így azonban a bélbaktériumok olyan tápanyagokat igényelnek, amelyek számunkra emészthetetlenek és haszontalanok – első látásra!
Az egészséges vegyes táplálkozásban szerencsére könnyen hozzáférhető élelmiszerek. Zöldségekből, gyümölcsökből, teljes kiőrlésű gabonatermékekből nem lenne nehéz hozzájutni a szükséges mennyiséghez. A felmérések azonban azt mutatják, hogy a modern, főleg nagyvárosi étrendben, a lakosság 70%-a a javasolt élelmi rostmennyiségnek csupán 43%-át fogyasztja. A teljesség igénye nélkül, a bélbaktériumok nagyon szeretik a zöldborsót, csicseriborsót, babot, hagymát, cikoriagyökeret és gyökeres zöldségeket, fokhagymát, póréhagymá, spárgát, articsókát, káposztaféléket, almát, birsalmát, banánt, sárgabarackot. Ezek a zöldségek és gyümölcsök főzve is megőrzik rosttartalmukat. Teljes kiőrlésű gabonatermékekből, korpás termékekből elsősorban a nem túlságosan cukrozott termékeket részesítsük előnyben.
Hasonlóképpen étrend-kiegészítő készítményekkel is pótolhatjuk az étrendből hiányzó rostokat. Ilyen célra előnyösebbek az italporok. Amelyeket ivóvízben elkeverve lehet fogyasztani. A kapszulázott vagy tablettázott készítmények, általában túlságosan kis adagban tartalmaznak a prebiotikus hatóanyagokat.
Előbbi megállapításunk nem érvényes a Szimbiotikumokra. Ezek egyetlen készítményben tartalmaznak élőflórát (probiotikumot) és prebiotikumot. Ez esetben az élőflóra védelme a gyomorsavtól előnyt élvez a nagyobb, adaggal szemben. Szükség esetén egy szimbiotikus készítmény fogyasztása is kiegészíthető további prebiotikummal!
Posztbiotikumok
A Posztbiotikumok a bél-mikrobióta baktériumai által termelt bioaktív vegyületek (rövid szénláncú zsírsavak - pl. vajsav és a vajsav sói - enzimek, peptidek, vitaminok), amiket az ember számára emészthetetlen rostok lebontásával állítanak elő. Ugyanakkor az emberi életműködésekre kedvező hatásúak. Így az emberi emésztés számára haszontalan anyagokból, hasznos egészségvédő tápanyagok keletkeznek.
Egyes bélbaktérium törzsek (pl. Bacteroidetes, Firmicutes) képesek B12-vitamint előállítani. Azonban ezek a baktériumok a vastagbél nagyon alsó szakaszán élnek, ezért az itt képződő vitamin már nem tud felszívódni. Így fordulhat elő, hogy akár vitaminhiányos egyén is üríthet székletében B12-vitamint. Ezt könnyű felszívódási zavarként félrediagnosztizálni.
Mivel ezek az anyagok a bakteriális életműködés termékei, önmagukban a természetben ritkán fordulnak elő. Természetes módon legfentebb az erjesztett élelmiszerekben fordulhatnak elő. Utóbbi években étrend-kiegészítőként nyernek népszerűséget. Egyrészt mivel a probiotikumoknál könnyebben kezelhető, tárolható anyagok. Másrészt bizonyos egészségügyi okokból fennálló étrendi korlátozások, pl. prebiotikumok átmeneti ellenjavallatai, időszakában nyújthatnak segítséget.
Segítség, ha baj van. Mikor mit, mennyit, meddig?
Ma már nagyon sok és sokféle étrend-kiegészítő elérhető. Nem mindig könnyű, vagy egyértelmű a választás. A reklámok szűkszavú és érdekvezérelt üzenetei sem mindig nyújtanak hiteles tájékoztatást. Ebben próbálunk a továbbiakban útmutatást nyújtani.
Probiotikus és prebiotikus kúrák alkalmazása
A probiotikus élelmiszerek fogyasztása mindig előnyös és egészséges. Probiotikumok pótlása azonban nem mindig szükséges. Akkor válik indokolttá, ha az első fejezetben már felsorolt, diszbiózis kockázatával járó állapot fellép. Illetve bármely hasi panaszt, kényelmetlenséget tapasztalunk. Sok esetben egy probiotikus kúra hozzásegít az átmeneti kellemetlenségek felszámolásához.
Ilyen esetekben válasszunk lehetőleg több fajta, változatos baktériumfajokat tartalmazó, kapszulázott terméket. Ezeket lehetőleg éhgyomorra, bő folyadékkal fogyasszuk. A kapszula megvédi az élőflórát a gyomorsavtól. A bő folyadék pedig gyorsan átviszi az üres gyomron. Csak a bélben szabadulnak ki a jótékony baktériumok. A kiváltó októl függően általában 2 – 5 hét szükséges a bél-mikrobióta elszaporodásához, újratelepítéséhez. Ritka, akut, átmeneti okok esetén ennél rövidebb idő alatt is tapasztalhatunk hatást. A türelem, azonban ez esetben is rózsát teremhet!
Mit tegyünk, ha a kúra nem hozza meg a várt eredményt?
Nem feltétlenül jelenti azt, hogy a választott készítmény nem jó. Csak azt, hogy nem nekünk való! Mivel a bél-mikrobióta összetétele minden emberben más és más, ritka esetekben előfordulhat, hogy nem a nekünk megfelelő összetételre esett a választás. Ilyen esetben érdemes még egy kúrát végigvinni, egy másik termékkel. Azonban, ha egy második kúra is sikertelen, akkor forduljunk orvoshoz. Fontos a kivizsgálással feltárni, hogy milyen tartós zavaró tényező akadályozza a baktériumok megtelepedését. Az ok felszámolása után érdemes újabb probiotikus kúrát megkísérelni.
A csak időszakosan és átmenetileg indokolt probiotikumoktól eltérően, prebiotikumokra mindig, teljesen egészséges állapotban is folyamatosan szükség van. Szerencsére a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozással – akár főtt zöldségek és befőzött gyümölcsök fogyasztásával – ez könnyen fedezhető. Étrend-kiegészítő prebiotikus készítményekhez abban az esetben indokolt folyamodni, ha bármely okból az étrend nem tartalmaz kielégítő mennyiségű élelmi rostot. Felnőttek esetében ezt napi 35 – 38 g-ban állapították meg. Illetve a probiotikus kúrát érdemes prebiotikummal kiegészíteni. Prebiotikum hiányában a bél újrakolonizálása nehezebben, lassabban történhet meg. Mivel a jó baktériumok nem találnak kedvező feltételeket szaporodásukhoz, életükhöz és működésükhöz. Jelen ismertető szerzője, a kombinált szimbiotikus készítményekkel szemben, a külön probiotikus kapszulák és prebiotikus italporok kombinálását javasolja. A szimbiotikus készítmények többnyire köztes kompromisszumot jelentenek a kapszulázott probiotikum, és túl kevés prebiotikum között. Külön – külön alkalmazva a kényelem és hatékonyság terén sem kell ilyen kompromisszumot kötni.
Posztbiotikus kúrák
A posztbiotikumokat nem régen ismertük fel. Első ránézésre haszontalannak tűnhetnek. Hiszen, ha a mikrobióta egészséges és „dolgozik”, akkor nincs rá szükség. Ha meg nem, akkor probiotikumokkal kell újratelepíteni. Ritka eseteken azonban segíthetnek áthidalni nehéz időszakokat. Krónikus gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, irritábilis bél szindróma, divertikulitisz) akut fellángolásának idején a prebiotikus rostfogyasztást csökkenteni szükséges. Ilyenkor még egy egészséges mikrobióta sem jut elég tápanyaghoz, hogy hasznos posztbiotikumokat állítson elő. Továbbá agresszív gyógyszeres kezelés (antibiotikum, kemoterápia, hasi sugárkezelés) alatt a bél-mikrobióta újratelepítése kilátástalan. Ilyen esetekben a kész posztbiotikumok fogyasztása mérsékelheti az átmeneti egészségkárosodás mértékét, segíthet a jó közérzet fenntartásában.
Probiotikum + posztbiotikum kombináció, amely a bélflóra támogatása mellett a jótékony baktériumok anyagcseretermékeit is biztosítja.
A posztbiotikus kúrát addig érdemes fenntartani, amíg a diszbiózis oka, vagy az akut gyulladás fennáll. Megszűnte vagy sikeres felszámolása után elkezdhető a prebiotikumokkal támogatott probiotikumok újratelepítése. Az első 2 – 4 hétben a posztbiotikumok további szedése is megfontolandó. Ez utóbbinak fokozatos elhagyása előnyös lehet.
A rohamos fejlődésre és meglepőbbnél meglepőbb felfedézesekre gondolva, az emberi szervezet és bél-mikrobióta kapcsolatáról minden bizonnyal tudásunk tovább gyarapszik a közeljövőben. Az már eddig is világos, hogy egészségünket nem csak mi magunk, hanem a velünk együttműködő mikroorganizmusok Univerzuma is alakítja.
A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!
Szakirodalmi hivatkozások
1) Guarner F., Malagelada J. R. (2003).: Gut flora in health and disease; Lancet 361, 512–519. 10.1016/S0140-6736(03)12489-0
2) Paisleigh Smythe, Holly N Wilkinson: The Skin Microbiome: Current Landscape and Future Opportunities; Int J Mol Sci. 2023 Feb 16;24(4):3950.
3) Tomas Hrncir: Gut Microbiota Dysbiosis: Triggers, Consequences, Diagnostic and Therapeutic Options; Microorganisms. 2022 Mar 7;10(3):578.
4) Stephen A.M., Champ M.M., Cloran S.J., Fleith M., van Lieshout L., Mejborn H., Burley V.J. Dietary fibre in Europe: Current state of knowledge on definitions, sources, recommendations, intakes and relationships to health. Nutr. Res. Rev. 2017;30:149–190.
5) Heather M Guetterman, Samantha L Huey, Rob Knight, Allison M Fox, Saurabh Mehta, Julia L Finkelstein: Vitamin B-12 and the Gastrointestinal Microbiome: A Systematic Review; Adv Nutr. 2021 Dec 17;13(2):530–558.
6) P. Thorakkattu, A. C. Khanashyam, K. Shah, K. S. Babu, A. Sh. Mundanat, A. Deliephan, G. S. Deokar, Ch. Santivarangkna, N. P. Nirmal: Postbiotics: Current Trends in Food and Pharmaceutical Industry; Foods. 2022 Oct 5;11(19):3094.
7) Zhao, Muhammad Zahoor Khan et all.: Unlocking the power of postbiotics: A revolutionary approach to nutrition for humans and animals; Cell Press, volume 36, Issue 4, (2nd April 2024) pp: 725-744
8) Di Sabatino, R. Morera, R. Ciccocioppo, .P Cazzola, S. Gotti, F. P. Tinozzi, S. Tinozzi, G. R. Corazza: Oral butyrate for mildly to moderately active Crohn's disease; Aliment Pharmacol Ther. 2005 Nov 1;22(9):789-94.


