Inzulinrezisztencia: A cukorbetegség előszobája

2024-ben Magyarországon 1,1 millió cukorbeteget tartottak nyilván, és kb. 0,5 millióra becsülik a még nem ismert eseteket. Évente 8 - 10 ezer haláleset írható a cukorbetegség rovására. Akkor még nem is beszéltünk az életminőséget súlyosan lerontó szövődményekről! Az inzulinrezisztencia az a rejtett anyagcserezavar, amikor a vércukor lelet még normál határértékeken belül található, de ezt az állapotot a hasnyálmirigy már fokozott erőlködés révén képes fenntartani.

A fokozott inzulin mennyiség hatására, a sejtek inzulin receptorai leépülnek. Hiába a nagy mennyiségű inzulin, az inzulin hatása egyre csökken. Amennyiben ezt az ördögi kört nem sikerül étrendi és életmódbeli változtatásokkal megszakítani, a hasnyálmirigy kimerül és kialakul a 2. típusú cukorbetegség. Emiatt nevezik ezt az állapotot a cukorbetegség előszobájának!

Mivel a cukorbetegség még ekkor nem alakult ki, jellemzően tünetei sincsenek! Az orvos legfennebb a kockázati tényezők jelenlétében gondol rá, és javasolja a kivizsgálást. Ez orvosi feladat, itt most eltekintünk menetének részletes ismertetésétől. Normál vércukor és HbA1c értékek mellett, egy vércukor terheléses vizsgálat mutathatja, ki az inzulinrezisztencia jelenlétét.

Inzulinrezisztencia és cukorbetegség: okok vagy kockázatok?

Sajnos, nem állítható, hogy részleteiben ismernénk az inzulinrezisztencia, vagy akár a 2. típusú cukorbetegség kialakulásának pontos okait. Több tényezőt ismerünk, ami szerepet játszik kialakulásában. Emiatt inkább kockázati tényezőkről beszélhetünk. Mivel mi emberek rettentően szeretünk osztályozni, két csoportba soroljuk ezeket: 1) nem befolyásolható, és 2) befolyásolható tényezőkre.

A családi halmozódás egyértelműen bizonyítja a genetikailag örökletes hajlamot. Cukorbeteg szülő, vagy szülők gyerekei sokkal nagyobb valószínűséggel betegednek meg, mint nem cukorbetegeké. Azonban érdemes tudni, hogy egészséges életmóddal és étrenddel a betegség kialakulása még esetükben is megelőzhető! További befolyásolhatatlan tényező az életkor. Régebben „időskori cukorbetegségnek” nevezték, mivel jellemzően idősebb korban jelentkezik, mint az 1. típusú cukorbetegség. Sajnos, ma már egyre gyakrabban diagnosztizálják fiatalabbakon is!

VÉRCUKORSZINT KARBANTARTÓ TERMÉKEINK

Vannak olyan megbetegedések is melyekhez az inzulinrezisztencia gyakrabban társul. A legismertebb a hölgyek policisztás ovárium szindrómája. Zsíranyagcserezavarokban, magasvérnyomásban és egyéb szívbetegségekben szenvedők körében is gyakoribb¹. Utóbbi esetekben még nem egyértelmű, hogy ezen állapotok az inzulinrezisztencia okai-e, vagy egyéb okok közös következménye? Genetikai hajlam talaján a várandósság hormonális változásai is előhozhatják a cukoranyagcsere zavarait.

Az egyik legfontosabb, ami ellen azonban tehetünk, a túlsúly. Ezen belül is a legjelentősebb az elhízás, vagyis a testi zsírszövet gyarapodása. Ám nem az egyetlen! Ha nem is egyértelműen, de vannak arra utaló vizsgálati eredmények, hogy testépítők körében a szélsőséges izomtömeg növelés is 250%-al növeli az inzulinrezisztencia kockázatát². E téren az eredmények nem egységesek: különböző csoportok között jelentős eltéréseket találtak. Nehezíti az egyértelmű következtetések levonását, hogy nem tudható, milyen szereket, étrendkiegészítőket és milyen módon használnak izomtömeg növelésre. Így egyelőre vitatott – kinek-kinek érdeke szerint – hogy maga az izomtömeg túlgyarapodása, vagy az e célra fogyasztott szerek mellékhatása a kockázati tényező. A mértékletesség itt is kifizetődőnek látszik, eddigi eredmények alapján.

Cukorbetegség ellen, egészséges életmóddal

Egy helytelen étrend nem csupán a zsírszövet gyarapításával ronthat az inzulinrezisztencia állapotán. Ma már nem csak a szénhidrát fogyasztást tekintjük kockázatnövelő táplálkozásnak. A fehérjék, zsírok – olajok túlfogyasztását is kerülendőnek tartjuk! A többlet kalóriák emésztése során fölös mennyiségben képződnek szövetkárosító, gyulladáskeltő szabadgyökök (fokozott mértékű oxidatív stressz). Melynek szerepét a cukorbetegség kialakulásában szintén vizsgálati adatok támasztják alá³. Inzulinrezisztencia viszonylag gyakrabban társul vitaminhiányhoz. Különösen az antioxidáns hatású A-, C-, és E-vitaminokét, illetve B12-vitaminét⁴. Összefüggés gyanítható, de nem egyértelműen tisztázott. Viszont az étrend összeállításánál fontos szempont a vitaminhiány megelőzése, elkerülése. A bélbaktérium flóra egyensúlyát megbontó egyoldalú, gyümölcs-, zöldség és rostszegény táplálkozás is növelheti a kockázatot. Az alkoholfogyasztás pedig a hasnyálmirigy számára a legnagyobb kihívás. Nem árt tudni, hogy a kismértékű, de rendszeres (napi kb. 12 ml tiszta alkoholnak megfelelő ital) fogyasztás jelentősen növeli a máj és hasnyálmirigy megbetegedések esélyét! Modern életvitelünkben nem mindig elkerülhető az oxidatív stresszt. Gondoljunk csak a belélegzett levegő szennyezettségére, tartósított ételek – italok, gyógyszerek, stb. szükségszerű fogyasztására. A dohányzás azonban óriási mértékű, önként vállalt szabadgyök terheléssel sújtja a szervezetet! Sok egyéb káros hatása mellett az anyagcserét, köztük a cukoranyagcserét, sem kíméli.

VÉRCUKORSZINT KARBANTARTÓ TERMÉKEINK

Az étrend mellett, az inzulinrezisztencia felszámolására és cukorbetegség megelőzésében, a fizikai aktivitás, mozgás, a további legfontosabb tényező. Megszámlálhatatlan kutatási eredmény igazolja az izommunka jótékony hatását minden korcsoportban, mindkét nem esetében, túlsúlyos⁵ és nem túlsúlyos⁶ alanyokon, egyaránt. Az egészséges testsúly megtartása mellett, az alapanyagcsere mértékének megtartása több okból is kívánatos. Segít a minőségi étrend összeállításában (zsíroldékony vitaminok), javítani látszik a máj hozzájárulását a cukoranyagcseréhez⁷, de még a sejtek anyagcseréjét meghatározó génexpressziót is kontrollálja. Ugyanakkor összefüggés látszik a tartós túlterhelés, hosszan fennálló kimerültség és a 2. típusú cukorbetegség kialakulása között. Ok – okozati összefüggése szintén vitatott, de egyelőre kétirányú kapcsolat látszik: a kimerülés rontja a cukoranyagcserét, de a romló cukoranyagcsere is fokozza a gyengeség érzetét. A tartós kialvatlanság szerepe az inzulinrezisztencia kialakulásában egyre elfogadottabb⁸. Ugyanakkor itt is igaz, hogy a cukorbetegség is szerepel az alvászavarok⁹ okai között.

Mi a teendő inzulinrezisztencia gyanúja esetén?

Mindenekelőtt, ne halogassuk, ne várjunk a bizonyosságot jelentő tünetek jelentkezésére. Ha a fenti kockázati tényezők egyike – másika fennáll, úgy 40 – 50 éves kor között érdemes kivizsgáltatni. Az anyagcserezavar idejekorán történő felfedezése nem csupán az élethez adhat éveket, évtizedeket, de jó minőségű, aktív évekkel ajándékozhat meg.

A cukorbetegség ellátása, kezelése szakorvosi feladat. Tehát, keressük fel az orvost, és hagyatkozzunk tanácsaira. Az idejekorán diagnosztizált inzulinrezisztencia valószínűleg nem igényel gyógyszeres kezelést.

Ilyen esetben az előbbiekben felsorolt kockázati tényezők elkerülésére, vagy felszámolására kell figyelmet fordítani. Nagyon tömören összefoglalva:

1) Fizikailag aktív életmód, sport, …

2) … amiben azonban helyet kap a pihenés, kornak, egészségi állapotnak megfelelő alvás.

3) Dohányzás kerülése, alkoholfogyasztás minimalizálása. Különösen kerülendő az alkoholfogyasztás éhgyomorra, vagy édességekkel együtt.

4) Étrendben fontos szempontok

a. Testsúlykontroll, kalóriafölösleg elkerülése.
b. Személyes, egyéni jó közérzethez szükséges élelmi rost mennyiség fogyasztása.
c. Zöldségekből, gyümölcsökből az alacsony cukortartalmúak fogyasztása. Étkezési gombák rendszeres beiktatása az étrendbe.
d. Vitaminhiány elkerülése.
e. Bélbaktérium flóra karbantartása.

Gyógyhatású gombák az inzulinrezisztencia karbantartásában

Az étkezési gombák valamennyien kedvező hatással bírnak az inzulinrezisztens vagy diabetikus étkezésre. Általában kalóriaszegény, gyakorlatilag cukormentes és rostdús élelmiszerek, amelyek azonban értékes minőségi tápanyagokat nyújtanak a szervezet számára. Kalóriaszegénységük ellenére általában jól telítenek, egészséges, kellemes teltségérzetet hoznak létre.

A gyógyhatású gombák kutatása azonban rávilágít pár olyan gombafajra, melyek a cukoranyagcserére ezen túlmenően is kedvező hatóanyagokat tartalmaznak. Akár szárított őrlemény vagy folyékony teljes kivonat formájában.

Az antidiabetikus gombák királya – e cikk szerzője szerint – a közönséges süngomba (Hericium erinaceus). Amellett, hogy a vele együtt fogyasztott szénhidrátok felszívódását nyújtja el, és a májban a cukorképződést lassítja, mérsékelni képes a vércukor ingadozásait¹⁰. Emellett idegsejtvédő hatásával még a cukorbetegség rettegett idegi szövődményének (diabéteszes polineuropátia) jelentkezését is gátolja¹¹. Ha ezt a gombát királynak nevezem, akkor a királyné a gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) lehetne. Ugyanis remekül kiegészíti az előbbi hatását. Míg a süngomba minden módon lassítja a cukrok véráramba jutását, addig a gyapjas tintagomba a már vérben levő cukrok sejtek általi felvételét, felhasználását serkenti, az inzulinhatás fokozása révén¹². Távol-keleti kutatók a cukorbetegség veseszövődményének (diabéteszes nefropátia) csökkentésében is bíztató eredményeket dokumentáltak¹³. Sajnos, ez egy nehezen kezelhető gomba. Ezért készítményei nagyon ritkák a piacon. E két gomba leghatékonyabb az inzulinrezisztencia, illetve a cukorbetegség kezdeti és középsúlyos szakaszában. Amikor a szervezet még termel saját inzulint.

Egy Európában vadon elő nem forduló mandulagomba (Agaricus blazei Murill) antidiabetikus hatását is kettősvak, placebo kontrollált humán vizsgálatok igazolják¹⁴. Bár nálunk nem terem, kivonatai kereskedelmi forgalomban elérhetők. A bokrosgomba (Grifola frondosa) a-glukozidáz gátló hatóanyaga egy humán vizsgálat szerint 30%-al¹⁵ csökkentette a vércukrot¹⁶, illetve a vércukorszint ingadozásait cukorbetegeken. A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) több cukoranyagcserére kedvező hatóanyagával (vércukorcsökkentő poliszacharidok, triterpének, a-glukozidáz és protein tirozin-foszfatáz gátló proteoglükán, antioxidánsok) összetett módon hat. További előnye, hogy számos más, inzulinrezisztenciához társuló állapot (oxidatív stressz, gyulladás, zsíranyagcserezavar, kardio-vaszkuláris kockázat) karbantartásában is jótékony szerepet¹⁷ kaphat. A shiitake gomba (Lentinula edodes) micéliumából kivonható LEM-fázis (Lentinula Edodes Mycelia névből származtatva) vércukorcsökkentő hatása¹⁸ is igazolt. Sajnos azonban az Európai Unióban a gombák micéliumkivonatának étrendkiegészítőkben való alkalmazása nem engedélyezett. Említésre méltó még a nálunk szintén nem termő, patkónyelv gomba (Tropicoporus linteus), melynek kivonata kereskedelmi forgalomban azonban elérhető. A 2. típusú cukorbetegség kialakulásában alaposan gyanúsítható gamma-interferon, 2- és 4 típusú interleukin gyulladásos faktorok gátlásával késleltetheti a cukorbetegség beköszöntét¹⁹. Egy furopiranonnak nevezett hatóanyaga pedig a fehérjék glikációjának gátlásával²⁰ védi a sejteket és szöveteket a magas vércukor károsító hatásaival szemben²¹.

Egy inzulinrezisztenciát karbantartó, egészséges étrend összeállításánál érdemes a gombákra, gombakivonatokra is gondolni. Természetesen, a fenti rövid ismertető nem térhet ki valamennyi hatásra, mellékhatásra. Ezért a gomba, illetve termékforma kiválasztásánál bővebb tájékozódás ajánlott. Sőt, hozzáértő szakember tanácsát kérni sem hiábavaló!

A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos

Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!

Szakirodalmi hivatkozások
________________________________

[1] - Antoniolli L. P., Nedel B. L., Pazinato T. C., De Andrade Mesquita L., Gerchman F.: Accuracy of insulin resistance indices for metabolic syndrome: a cross-sectional study in adults. Diabetology & Metabolic Syndrome. 2018;10(1)

[2] - McKayla J Niemann, Larry A Tucker, Bruce W Bailey, Lance E Davidson: Strength Training and Insulin Resistance: The Mediating Role of Body Composition; J Diabetes Res. 2020 May 8;2020:7694825.

[3] - Alfredo Caturano, Margherita D’Angelo, Vincenzo Russo, Maria Pina Mollica, Teresa Salvatore et all.: Oxidative Stress in Type 2 Diabetes: Impacts from Pathogenesis to Lifestyle Modifications; Curr Issues Mol Biol. 2023 Aug 12;45(8):6651–6666.

[4] - Devanshu S Raghuvanshi, Swarupa Chakole, Mayank Kumar: Relationship Between Vitamins and Diabetes; Cureus. 2023 Mar 28;15(3):e36815.

[5] - Croymans D. M., Paparisto E., Lee M. M., et al.: Resistance training improves indices of muscle insulin sensitivity and β-cell function in overweight/obese, sedentary young men; Journal of Applied Physiology. 2013;115(9):1245–1253.

[6] - Poehlman E. T., Dvorak R. V., DeNino W. F., Brochu M., Ades P. A.: Effects of resistance training and endurance training on insulin sensitivity in nonobese, young women: a controlled randomized trial; The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism. 2000;85(7):2463–2468.

[7] - Van der Heijden, G., J. et al.: Aerobic exercise increases peripheral and hepatic insulin sensitivity in sedentary adolescents; J Clin Endocrinol Metab. (2009)

[8] - Jung I, Park SY, et al: Sleep duration and the risk of type 2 diabetes: a community-based cohort study with a 16-year follow-up; Endocrinol Metab (Seoul) 2023;38:146–155

[9] - Ali Darraj: The Link Between Sleeping and Type 2 Diabetes: A Systematic Review; Cureus. 2023 Nov 3;15(11):e48228

[10] - Wu T, Xu B: Antidiabetic and antioxidant activities of eight medicinal mushroom species from China.; Int J Med Mushrooms. 2015;17(2):129-40.

[11] - Zhang Yi,, Yang Shao-long, Wang Ai-hong, Sun Zhi-chun, Zhuo Ya-fen, Xu Ye-ting, and He Yu-ling: Protective Effect of Ethanol Extracts of Hericium erinaceus on Alloxan-Induced Diabetic Neuropathic Pain in Rats; Evid Based Complement Alternat Med. 2015; 2015: 595480; Published online 2015 Apr 16. doi: 10.1155/2015/595480

[12] - Han C., Yuan J., Wang Y., Li L. 2006. Hypoglycemic activity of fermented mushroom of Coprinus
comatus rich in vanadium. Journal of Trace Elements in Medicine and Biology, 20, 3: 191–196

[13] - Zheng Gao, Deyin Kong, Wenxin Cai, Jianjun Zhang, Le Jia: Characterization and anti-diabetic nephropathic ability of mycelium polysaccharides from Coprinus comatus; Carbohydr Polym. 2021 Jan 1;251:117081

[14] - Hsu CH, Liao YL, Lin SC, Hwang KC, Chou P. The mushroom Agaricus blazei Murill in combination with metformin and gliclazide improves insulin resistance in type 2 diabetes: a randomized, double-blinded, and placebo-controlled clinical trial. Journal of Alternative and Complementary Medicine. 2007;13(1):97–102.

[15] - Jure Pohleven, Tamar Korosić, Andrej Gregori: Medicinal mushrooms, English translation edited by Mycomedica (2015) page 23.

[16] - Matsuur H, Asakawa C, Kurimoto M, Mizutani J (July 2002). "Alpha-glucosidase inhibitor from the seeds of balsam pear (Momordica charantia) and the fruit bodies of Grifola frondosa". Bioscience, Biotechnology, and Biochemistry. 66 (7): 1576–8. doi:10.1271/bbb.66.1576.

[17] - Haou-Tzong Ma, Jung-Feng Hsieh, Shui-Tein Chen: Anti-diabetic effects of Ganoderma lucidum; Phytochemistry. 2015 Jun:114:109-13.

[18] - Yang, B.K.; Kim, D.H.; Jeong, S.Ch.; Das, S.; Choi, Y.S.; Shin, J.S.; Lee, S.Ch.; Song, Ch.H. Hypoglycemic effect of a Lentinus edodes exopolymer produced from a submerged mycelial culture. Biosci. Biotechnol. Biochem. 2002, 66, 937–942

[19] - Kim HM KJ, Kim JY, Park SK, Kim HS, Lee YJ, Yun J, Hong JT, Kim Y, Han SB. Evaluation of antidiabetic activity of polysaccharide isolated from Phellinus linteus in non-obese diabetic mouse. Int Immunopharmacol. Jan 2010;10(1):72-78.

[20] - Lee YS KY, Jung JY, Lee S, Ohuchi K, Shin KH, Kang IJ, Park JH, Shin HK, Lim SS. Protein glycation inhibitors from the fruiting body of Phellinus linteus. Biol Pharm Bull. Oct 31 2008;31(10):1968-1972.

[21] - Kim HM KJ, Kim JY, Park SK, Kim HS, Lee YJ, Yun J, Hong JT, Kim Y, Han SB. Evaluation of antidiabetic activity of polysaccharide isolated from Phellinus linteus in non-obese diabetic mouse. Int Immunopharmacol. Jan 2010;10(1):72-78.