Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kal kapcsolatos irányelv értelmében.
Termékek Menü

Astragalus (Baktövis, Kínai csüdfű, Mongolian milkvetch) hatásai

Astragalus (Baktövis, Kínai csüdfű, Mongolian milkvetch) hatásai

A csüdfüvek a növényvilág legnépesebb nemzetsége. Kb. 3.000 fajta lágyszárú évelő növényt ölel fel[i],[ii]. Magyarországon előforduló fajtái védettek!

Gyógyhatású felhasználás céljára ez a fajgazdagság megtévesztő lehet, hiszen mindössze kettő, az Astragalus membranaceus (szinonim az Astragalus propinquus) és Astragalus mongholicus néven emlegetett kínai csüdfüveknek (angolul mongolian milkwetch) ismert[iii]. Noha az egész északi féltekén elterjedtek – manapság már Ausztráliába is behurcolták dísznövényként – első gyógyászati ismereteink távol keleti népek hagyományaiból származnak. 

A csüdfüvek csodája

A Hagyományos Kínai Orvoslás az Astragalus növény gyökerét használja különböző formákban (porrá őrölve, főzetként, tinktúraként, labdacs formában, kenőcsökben, stb.) általános erősítésre, testi-lelki adaptogén szerként, a csí erősítésére (kínai neve Huág Qi = a csí erősítője), immunerősítésre, a máj- és vesék erősítésére, a szív védelmére magasvérnyomásban, vérszegénység okozta gyengeség ellen, öregedés lassítására, kenőcsként helyi vérbőség létrehozására.

Az Astragalust - vagy más néven Baktövist - Kínában a pecsétviaszgombához hasonló jelzővel, a „tízezer évet adó gyógyfű” névvel illetik egészségvédő-, hosszú életet biztosító tulajdonságára utalva. 

A nyugati tudományos kutatás érdeklődésébe kerülve számos hatóanyagot izoláltak és azonosítottak az Astragalus növényben: a triterpének csoportjába tartozó astragalozid I-II-III-at, kumatakenin, kalikozin és formononetin (izoflavonoidok) glikozilált és malonát vegyületeit[iv], valamint flavonoid antioxidánsokat[v]. A 4 éves példányok gyökérzete (Astragalii radix) ma már sok ország (Japán[vi], Kína[vii], Dél-Korea[viii], Tajwan[ix], Nagy Britannia[x], Amerikai Egyesült államok[xi], Európai Unió[xii]) hivatalos gyógyszerkönyvében elismert gyógyhatású drog. Több gyógyszer, köztük intravénásan, kórházi gyakorlatban alkalmazott gyógyszer összetevője. TA-65® néven a cikloastragenol a kromoszóma végek DNS lánc szakaszait (telomérek) védik a károsodástól.

Az Astragalus gyógyító hatásairól

A tudományos igényű kutatások eredményei arra utalnak, hogy a Távol-keleti népek hiedelmei a kínai csüdfüveket illetően, nem megalapozatlanok! Bár klinikai szintű humán vizsgálat kevés áll rendelkezésünkre, farmakológiai vizsgálatok és állatkísérletek is kellő mértékben igazolják az Astragalus növény gyökérzetének gyulladásgátló hatását[xiii], immunfunkciót erősítő hatásait[xiv],[xv], védő hatását fertőző májgyulladásban[xvi] és vírusos szívbelhártyagyulladásban[xvii]. Az Astragalus, az érelmeszesedés kockázatának csökkentésével[xviii] globálisan is védi a szív-érrendszert, intravénás gyógyszere szívelégtelenség tüneteinek kezelésében is hatásos[xix]. Ahogy eredményesen használták magasvérnyomás szövődményeként jelentkező vesekárosodás[xx] csökkentésére is! Egy összefoglaló elemzés szerint az Astragalus, kemoterápiához társítva jelentősen csökkentette annak mellékhatásait[xxi],[xxii]. II. típusú cukorbetegségben[xxiii] a kínai csüdfű gyökerének kivonata az inzulinérzékenység javításával[xxiv] segít mérsékelni a vércukoringadozást, illetve csökkenti a vércukrot[xxv].

ASTRAGALUS TARTALMÚ TERMÉKEINK

További ígéretes eredmények – bár nem véglegesen és egyértelműen bizonyított – születtek gyermekkori asztmás rohamok, anginás mellkasi fájdalom ritkítását illetően, szívinfarktust követő rehabilitáció felgyorsításában, aplasztikus és béta-thalassemia vérszegénység tüneteinek enyhítésében. Bíztató a krónikus fáradtság szindróma enyhítésében. Egy vizsgálat szerint két hónapon át szájon át szedve jelentősen javította atléták állóképességét. Intenzíven kutatják hatását fibromyalgiában.

Astragalus és telomeráz: az öregedés lassításának kulcsa?

Mikor pedig úgy gondoltuk, hogy a fentiek megmagyarázzák az élet meghosszabbítására való hírnevét, valódi meglepetés jött ezen a téren! Kiderült, hogy a kínai csüdfű tartalmaz egy telomeráz enzim aktivitását fokozó hatóanyagot, a cikloasztragenolt. A sejtek öregedésének egyik mechanizmusa, hogy az osztódás során a sejtekben kromószómákba feltekert DNS láncok végrésze sérüléseknek, károsodásoknak van kitéve. Egymást követő osztódások során elszenvedett károsodások összeadódó hatásai a sejt fokozatos hanyatlásához, kellő számú osztódás után a sejt pusztulásához vezetnek.

A telomeráz enzim javítgatja ki a kromoszómában így jelentkező apró károsodásokat. 

Tudta? ... hogy a kromoszómákat többszörösen felcsavaradott DNS lánc alkotja. Ennek a végrészét nevezik telomérnek. Minden sejtosztódás alkalmával a kromoszómák DNS lánca letekeredik, majd az új sejtben újraképezi önmagát és újra többszörösen feltekeredik. Mint minden rostos képletnek, ennek is a gyenge pontja a vége, azaz a telomér. A telomér leginkább hajlamos megsérülni, kárt szenvedni a sejtosztódás során. Így minél többször osztódik egy sejt egyre károsultabb a telomérje. A telomeráz enzim hivatott a telomér apró sérüléseit kijavítani, így egy lehetőleg előbbi sejtével teljesen azonos kromoszóma születése felett bábáskodni.

Újszülöttkori keratinocyták és magzati fibroblaszt (kötőszöveti sejtek a köldökzsinorból) sejttenyészeteken végzett vizsgálatok igazolják, hogy a cikloasztragenol fokozza a telomeráz működését[26]. A nem kezelt, vagy csak vivőanyaggal kezelt sejtkultúrák telomeráz aktivitása gyorsan csökkent. Cikloasztragenol hozzáadásával a minimális koncentráció (30-100 nM) mellett 2-3 –szoros enzikmaktivitás erősödés mutatkozott. Ez azonban nem bizonyult arányosnak további dózisnöveléssel, és kb. 4-8 órán át volt mérhető. Ez arra utal, hogy e hatás érdekében naponta 3 x 100 mg cikloasztragenol fogyasztása elégséges.

ASTRAGALUS TARTALMÚ TERMÉKEINK

Mire figyeljünk kínai csüdfű termék fogyasztása esetén?

A csüdfüvek között mérgezőek is vannak (Astragalus miser, Astragalus succumbens, stb), amelyek megjelenése nagyon hasonló a kínai csüdfüvekéhez[27]. Begyűjtése ezért csak szakértőknek ajánlott! Ezek toxinjai a szvainzoin idegméreg, nitroszármazékok, notrotoxin, miserotoxin, amelyek elsősorban legelésző haszonállatok között szednek áldozatokat. Egyes fajokban olyan magas a szeléntartalom, ami akár szelénmérgezést okozhat. 

A kínai csüdfüvek (Astragalus membranaceus, Astragalus mongholicus) bizonyítottan nem tartalmazzák ezeket a mérgező összetevőket. E két faj gyökeréből készült gyógyszerek és készítmények biztonságosan használhatóak[28].

Astragalus fogyasztása során allergia előfordulhat, különösen más fűfélékkel szembeni allergia adjon okot gyanúra. Egyes esetekben múló jellegű, enyhe hasi panaszokról tettek jelentést nagy adagokat követően. Terhes és szoptatós anyáknak ilyen irányú meggyőző ismeretek hiányában nem ajánlott a fogyasztása. Immunerősítő hatása káros lehet autoimmun betegek, szervtranszplantált betegek, és immunszupresszív terápia alatt álló betegek számára. Cukorszabályozó hatása egyéb antidiabetikus gyógyszerek mellett fokozottabb ellenőrzést kíván – szükség lehet a gyógyszerek adagjának módosítására. A kínai csüdfű méregtelenítő hatása gyorsítja a ciklofoszfamid és lítiumtartalmú gyógyszerek ürülését is a szervezetből – ezzel csökkentik hatásukat. Ilyen esetekben orvossal, gyógyszerésszel való konzultáció javasolt.

A kínai csüdfüvek alkalmazása és a készítmények adagolása

A hasznos adag megállapítása számos tényező függvénye úgy, mint életkor, egészségi állapot, életvitel, a szer kiszerelése, stb. Továbbá jelenleg még nem rendelkezünk egyértelmű és kizárólagos vizsgálati eredményekkel e téren. Azonban számos vizsgálat fényében tudjuk, hogy:

  • 3-6 g szárított porított gyökérből 20-30 perces, 3-4 dl vízzel való forrázással készült tea kockázatmentesen használható.
  • étrendkiegészítő készítményekből napi 3 x 500 mg fogyasztása a leggyakoribb.
  • 3 hónapon át napi 30 g, 2 hónapon át napi 40 g fogyasztása mellett nem jelentettek mellékhatást.
  • Japánban intravénás kezelésre 1 hónapon át napi 80 g kínai csüdfű kivonatát alkalmazták biztonságosan.
  • helyi alkalmazásban (kenőcsként) 10%-os hígításban bizonyult kellően hatásosnak, mellékhatások nélkül.

A cikket összeállította:
Dr. Gothárd Csaba
orvos

Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!

Tudományos hivatkozások:
________________________________

[1] -  Astragalus (Locoweed) flowers. Rootcellar.US; 2013. július 5. (archivált másolat)

[2] - Qian D., Chen M., Yuan Q.J. et al., A taxonomic study on the original plant of Radix Astragali. Acta Pharmaceutica Sinica, 2009, 44 (12): 1429−1433

[3] - Astragalus; U.S Department of Health and Human Services / National Center for Complementary and integrative Health; https://www.nccih.nih.gov/health/astragalus

[4] - Juan Fu, Zenghui Wang, Linfang Huang, Sihao Zheng, Dongmei Wang, Shilin Chen, Haitao Zhang, Shihai Yang: Review of the botanical characteristics, phytochemistry, and pharmacology of Astragalus membranaceus (Huangqi); Phytother Res., 2014 Sep;28(9):1275-83.

[5] - Viktor M. Bratkov, Aleksandar M. Shkondrov, Petranka K. Zdraveva, Ilina N. Krasteva: Flavonoids from the Genus Astragalus: Phytochemistry and Biological Activity; Pharmacogn Rev., Jan-Jun 2016;10(19):11-32.; doi: 10.4103/0973-7847.176550.

[6] - Japanese Pharmacopoeia Committee, The Japanese Pharmacopoeia. 17th Edition. Tokyo: Society of Japanese Pharmacopoeia, 2016

[7] - China Pharmacopoeia Commission, Pharmacopoeia of the People's Republic of China. Part 1. Beijing: Chinese medicines and Technology Press, 2015

[8] - Ministry of Food and Drug Safety, The Korean Pharmacopoeia. 11th Edition, 2017

[9] - Taiwan Pharmacopoeia Committee, Taiwan Herbal Pharmacopeia, 2013

[10] - British Pharmacopoeia Commission, British Pharmacopoeia, 2016

[11] - The United States Pharmacopieial Convention, The United States Pharmacopeia (USP39-NF34), 2016

[12] - European Pharmacopoeia Committee, European Pharmacopoeia. 9th Edition, 2016

[13] - Auyeung KK, Han QB, Ko JK: Astragalus membranaceus: A Review of its Protection Against Inflammation and Gastrointestinal Cancers.; Am J Chin Med. 2016;44(1):1-22. doi: 10.1142/S0192415X16500014.

[14] - Koehler H, Puchalski K, Ruiz G, Jacobs B, Langland J.: The Role of Endophytic/Epiphytic Bacterial Constituents in the Immunostimulatory Activity of the Botanical, Astragalus membranaceus.; Yale J Biol Med. 2020 Jun 29;93(2):239-250. eCollection 2020 Jun.

[15] - Xing-hua Gao, Xian-xiang Xu, Rong Pan, Ying Li, Yu-bin Luo, Yu-feng Xia, Kazuya Murata, Hideaki Matsuda, Yue Dai:  Saponin fraction from Astragalus membranaceus roots protects mice against polymicrobial sepsis induced by cecal ligation and puncture by inhibiting inflammation and upregulating protein C pathway;  J Nat Med., 2009 Oct;63(4):421-9.

[16] - L L Tang 1, J F Sheng, C H Xu, K Z Liu: Clinical and experimental effectiveness of Astragali compound in the treatment of chronic viral hepatitis B; J Int Med Res, May-Jun 2009;37(3):662-7.

[17] -  Zheng Q, Zhuang Z, Wang ZH, Deng LH, Jin WJ, Huang ZJ, Zheng GQ, Wang Y.: Clinical and Preclinical Systematic Review of Astragalus Membranaceus for Viral Myocarditis.; Oxid Med Cell Longev. 2020 Nov 2;2020:1560353.

[18] - Deqing Wang, Yuan Zhuang, Yaping Tian,  Graham Neil Thomas, Mingzhong Ying and Brian Tomlinson: Study of the Effects of Total Flavonoids of Astragalus on Atherosclerosis Formation and Potential Mechanisms; Oxid Med Cell Longev. 2012; 2012: 282383 (Online publikáció) 2012 Jan 29; doi: 10.1155/2012/282383

[19] - Zhi-gao Liu, Zheng-ming Xiong, Xi-yong Yu: Effect of astragalus injection on immune function in patients with congestive heart failure; Zhongguo Zhong Xi Yi Jie He Za Zhi, 2003 May;23(5):351-3. (Kínai nyelvű cikk angol fordításából)

[20] -  Xu GH, Yuan L, Li Y, Xie P, Zhao JY, Chen YH.: Clinical observation of Astragalus Injection in treatment of renal injury in patients with primary hypertension;  Zhong Xi Yi Jie He Xue Bao 2008 May;6(5):530-2. doi: 10.3736/jcim20080519. (Angol fordításban)

[21] - Meng Hua Chen, Brian H May, Iris W Zhou, Anthony L Zhang, Charlie C Xue: Integrative Medicine for Relief of Nausea and Vomiting in the Treatment of Colorectal Cancer Using Oxaliplatin-Based Chemotherapy: A Systematic Review and Meta-Analysis; Phytother Res., 2016 May;30(5):741-53., doi: 10.1002/ptr.5586. Epub 2016 Feb 23.

[22] -  Hong-Wen Chen, I-Hsin Lin, Yu-Jen Chen, Kao-Hwa Chang, Meng-Hao Wu, Wen-Hao Su, Gwo-Che Huang, Yuen-Liang Lai: A novel infusible botanically-derived drug, PG2, for cancer-related fatigue: a phase II double-blind, randomized placebo-controlled study; Clin Invest Med., 2012 Feb 1;35(1):E1-11., doi: 10.25011/cim.v35i1.16100.

[23] - Kojo Agyemang, Lifeng Han, Erwei Liu, Yi Zhang, Tao Wang and Xiumei Gao: Recent Advances in Astragalus membranaceus Anti-Diabetic Research: Pharmacological Effects of Its Phytochemical Constituents; Evid Based Complement Alternat Med. 2013; 2013: 654643, online publikálva: 2013 Nov 17.;  doi: 10.1155/2013/654643

[24] - Min Liu, Ke Wu, Xianqing Mao, Yong Wu, Jingping Ouyang: Astragalus polysaccharide improves insulin sensitivity in KKAy mice: regulation of PKB/GLUT4 signaling in skeletal muscle; J Ethnopharmacol., 2010 Jan 8;127(1):32-7.; doi: 10.1016/j.jep.2009.09.055. Epub 2009 Oct 2.

[25] - Weidong Xie, Yunan Zhao, Yaou Zhang: Traditional chinese medicines in treatment of patients with type 2 diabetes mellitus; Evid Based Complement Alternat Med., 2011;2011:726723., doi: 10.1155/2011/726723. Epub 2011 Mar 17.

[26] - Harley, C. B.; Liu, W.; Blasco, M.; Vera, E.; Andrews, W. H.; Briggs, L. A.; Raffaele, J. M. (2011). "A Natural Product Telomerase Activator As Part of a Health Maintenance Program". Rejuvenation Research. 14 (1): 45–56. doi:10.1089/rej.2010.1085.

[27] - Rios, J. L; Waterman, P. G (1997). "A review of the pharmacology and toxicology of Astragalus". Phytotherapy Research. 11 (6): 411–418. doi:10.1002/(SICI)1099-1573(199709)11:6<411::AID-PTR132>3.0.CO;2-6.

[28] - Astragalus". National Center for Complementary and Integrative Health, US National Institutes of Health. 29 November 2016.