Nyugalom! Ne stresszeljen! - Mit tehetünk a stressz ellen?
Talán ez a leggyakoribb tanács, ami nem csak baráti társaságokban, de az orvosi rendelőkben is elhangzik. Amennyire könnyű ezt javasolni, annyira nehéz betartani! Hiszen, amikor a stressz bekövetkezik, pont az önuralom, a józan gondolkodás és az érzelmeink feletti kontroll esik elsőként áldozatul.
Mi is a stressz valójában?
Hétköznapi szóhasználatban ma az ingerült, feszült lelkiállapotot, tartós idegességet emlegetjük stresszként. Orvosi értelemben viszont minden stressznek minősül, ami a szervezet egyensúlyi állapotát képes kibillenteni, és ami a szervezet alkalmazkodóképességét igénybe veszi. Így az izzasztó hőség, vagy a vacogtató hideg, egy cipőbe került apró kavics, de bármely fájdalom is stressz forrása.
Amit stresszhelyzetben átélünk: szapora szívverés, fokozódó légzés, esetenként a remegés, a felfokozott idegállapot, a libabőr, a hirtelen véráramba kerülő stresszhormonok következménye. Ez főként az adrenalin és noradrenalin robbanásszerű emelkedését jelenti. Ami a mellékvesék velőállományában termelődik. Stresszhelyzetben a raktározott mennyiség is gyorsan a vérbe kerül. Másodlagosan a mellékvesék kéregálományában termelődő kortizol emelkedik meg. Ez a hormon emeli meg a vércukrot, és felelős az anyagcsere változásokért. Stresszhelyzetben tehát teljes joggal mondhatjuk, hogy „felmegy a cukrom!” Ha jobban belegondolunk, akkor rá kell jönnünk, hogy ezek mind a szervezet felkészítését szolgálják a különleges, szokatlan mértékű vagy jellegű kihívásra: az izmok remegni kezdenek, mert nő az ingerelhetőségük, hogy gyorsabban, robbanásszerűen reagálhassanak. A szaporább légzés és szívverés az izmok és agy vér- és oxigénellátásának fokozását szolgálják. Az anyagcsere felpörgése pedig több „üzemanyagot” (cukrot) helyez készenlétbe a sejtek számára. A stresszhormonok jótékony hatásának azonban ára van. A legközvetlenebb, az immunsejtek termelődésének és működésének gátlása. Stresszhelyzetben romlik az immunvédekezés! Mivel a hormonháztartásunkban minden mindennel összefügg, és bonyolult kölcsönhatásban áll, a stressz tartós fennállása, a többi hormon szintek változását hozhatja. A pajzsmirigy, endokrin hasnyálmirigy, sőt a női szervezetben a prolaktin – progeszteron – ösztrogén egyensúly is felborulhat. Ami fáradtságot, libidócsökkenést, hangulatingadozást, menstruációs zavarokat, vagy akár szoptatás nélküli tejcsorgást, meddőséget, várandósság idején a vetélés kockázatának emelkedést okozhatja. Kedvez a mióma, a migrén, sőt a policisztás petefészek szindróma kialakulásának is.
Arra azonban már Selye János (1907 Bécs – 1982, Montréal), a stresszelmélet kidolgozója, rájött, hogy nem minden stressz gyakorol káros hatást az egészségre. Legelőször Általános Adaptációs Szindróma elnevezéssel utalt rá (GAS = General Adaptation Syndrome), mint a szervezet azon képességére, hogy alkalmazkodni tud a nem specifikus környezeti hatásokhoz. Azonban rájött, hogy korántsem mindegy, hogy egy késés miatti számonkéréstől szorongva rohanunk egy busz után, vagy ugyanannyi fáradtsággal kocogunk a szabadidőnkben! Saját életünkben gondoljunk csak egy kedvenc elfoglaltság, sikerélményt termő „jóleső fáradtságára”. Összehasonlítva egy ugyanolyan mértékű, kényszerűségből végzett munka kimerítő terhével. A női szervezet számára a legnagyobb stressz maga a várandósság terhe. Azonban ennek hatása is radikálisan eltérő a lelkiállapot szerint. Az örömmel várt gyermekáldás során a kismama teste szinte újjászületik, szövetei, szervei megújulnak, megfiatalodnak. Ha a gyermekáldás körülményeit, aggodalom, félelem, konfliktusok árnyékolják be, akkor sok – sok egészségügyi probléma is jelentkezhet. Selye János úgy fogalmazott, hogy nem a stressz öl, hanem az ahogyan reagálunk rá. A szaknyelvben be is vezette külön a „diszstressz”, azaz, az egészségre káros hatású stressz fogalmát.
A megállapítás egy nagyon fontos, gyakorlati felismeréshez vezet. Stresszhelyzetben a legfontosabb és legsürgetőbb tennivaló nem a stresszhelyzet megszüntetése! Gyakran nem is áll módunkban befolyásolni a stresszet okozó körülményeket! Legfontosabb a stresszhelyzet okozta rossz érzések, negatív indulatok és gondolatok láncolatának mielőbbi megszakítása!
Mit tehetünk a stressz leküzdésére?
A nyugtató gyógyszerek gyógyszertári forgalma utal arra, hogy milyen gyakran, mennyire hamar és könnyen nyúlunk szintetikus nyugtató szerekhez. Érdemes tudni arról is, hogy sok, tudományosan kivizsgált és alaposan dokumentált gyógynövény és természetes eredetű szer lehet segítségünkre. Esetenként ezek hatékonysága a szintetikus szerekével összehasonlítható. Ám ha némileg el is marad azok mögött, az enyhe és középsúlyos fázisokban lényegesen kedvezőbb, vagy ritkább mellékhatások mellett nyújthatnak segítséget.
A stresszhelyzetek leküzdésében két alapvetően különböző módszert érdemes megkülönböztetni: 1) az eseti módszereket, és a 2) hosszú távú tennivalókat.
Eseti stresszkontroll
Vegyünk igénybe bármilyen egyéni módszert – a túlevésen kívül! – ami segít visszazökkenni a kiegyensúlyozott nyugalom állapotába. Legyen az jóga, meditáció, testedzés, stb.
Az adaptogén gyógynövények olyan gyógynövények vagy növényi hatóanyagok, amelyek segítenek mérsékelni a stresszhormonok szervekre gyakorolt hatásait. Ilyenek az álombogyó és a kínai kúszómagnólia bogyós termései, a tajgagyökér vagy más néven szibériai ginzeng és illatos varjúháj gyökerei. Illetve ezek kivonatai.
Nyugtató – szorongásoldó gyógynövények és kivonataik. A golgotavirág, komló, macskagyökér bár nem közvetlenül a stressz élettani mechanizmusába avatkoznak be, nyugtató – szorongásoldó, alvás minőségét javító hatásaik jó szolgálatot tehetnek a stressz láncolatának megszakításában.
Ritkán gondolunk rá, de az aromaterápia kifejezetten hatásos lehet stresszhelyzetek, rossz érzések, szorongás feldolgozásában. Az illatok specifikus ingerét, ugyanazon agyi területek dolgozzák fel, ahol az élmények, tapasztalatok emlékké és érzésekké integrálódnak, illetve a belső szervek idegi és hormonális szabályozása találkozik. A levendula, kamilla és római kamilla, jázmin, ylang-ylang olajok kifejezetten jó hatásúak ilyen célra. Ezek mellett a citrusfélék (bergamott, citrom, narancs, grépfrút), citromeukaliptusz, fenyőfélék, rózsa és rózsafa, szantálfa, de a bazsalikom, majoranna és rozmaring olajok illata is segíthet a rossz érzésektől, indulatoktól megszabadulni.
Hosszú távú stresszkontroll
Nevezhetjük életmódnak és táplálkozási szokásoknak is! Ugyanis nem csupán a stresszhelyzet bekövetkezése után tehetünk ellene. Nagyon nem mindegy, hogy milyen állapotban van az idegrendszer, mikor fel kell vennie a harcot valamivel – valakivel!
A kialvatlanság, kimerültség önmagában erős stresszfaktor, ami minden testi – lelki életfunkcióinkat lerontja. Tegyünk meg mindent, annak érdekében, hogy a kornak, egészségi állapotnak megfelelő pihenést, alvást lehetőleg minden nap kiélvezzük.
A szervezet egy napi ritmusra áll be. Emiatt nagyon szereti, sőt elvárja, a lehető legrendszeresebb életvitelt. Törekedjünk ezt megadni neki!
A rendszeres testmozgás több ponton is kedvező hatást fejt ki: tónusban tartja az anyagcserét, boldogsághormont termel, elősegíti a pihentető alvást, élénkíti az immunitást. Az ilyen célú testmozgást nem szükséges a „kellemes fáradtság” szintjénél tovább erőltetni!
Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend biztosítja az agy és egész idegrendszer egészséges működéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat. Figyeljünk oda, hogy ne kerüljünk vitamin-, fehérje- és nyomelemhiányos állapotba. Utóbbi évek kutatási eredményei arra utalnak hogy az egészséges bélflóra (mikrobióta) is szerepet kap a kiegyensúlyozott idegi működésben. A legtöbb étkezési gomba tápértéke és vitamintartalma kedvező az idegrendszer számára. Közülük is erősen ajánlható a közönséges süngomba, vargánya, gyapjas tintagomba, téli fülőke, sárga rókagomba fogyasztása. Magyarországon némileg nehezebb hozzájutni, de ha sikerül, a bambuszgomba és fenyőszivacsgomba, illetve a fafül gomba kivonatok és készítmények is hozzájárulnak a kiegyensúlyozott, egészséges idegrendszer karbantartásához.
A fentiekre figyelve jelentősen csökkenthető szervezetünk szintetikus gyógyszerekkel való terhelése. Ne higgyük el, azonban, hogy természetes szereknek nincs mellékhatása, nem lehet ellenjavallata! Akár gyógynövények, vagy gyógynövénykészítmények fogyasztását megelőzően ne mulasszuk el ezek felől tájékozódni. Sőt, lehetőség szerint kérjük hozzáértő szakember tanácsát.
A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!
Szakirodalmi hivatkozások:
________________________________
1. Hans selye: The physiology and pathology of exposure to stress – A treatise based on the concepts of the general-adaptation-syndrome and the diseases of adaptation, Acta, Montréal, 1950
2. Selye, János: Életünk és a stress. Akadémiai Kiadó,1965, Budapest.
3. Hans Selye: Stressz distressz nélkül; Akadémiai, Budapest, 1976; Mészáros Károly fordításában
4. Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövénytár- útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz, 2. javított, bővített kiadás, Medicina Könyvkiadó, 2012;
5. Szőke É.: Gyógynövénytől a gyógyításig, Semmelweis Kiadó, 2019.
6. M. Kraus: Aromatherapie für jeden Tag; Verlag Simon und Wahl, 1991
7. Christine Westwood: Aromatherapy; Amberwood Publishing, 1991
8. Dr. Rácz Gábor, Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet: Aromaterápia mindenkinek; Aromax Rt, Budapest, 2000
9. Anne Kennedy: Aromkatherapy for Beginners, Althea Press, Berkeley, California, 2018
10. Janeese A Brownlow, Katherine E Miller, Philip R Gehrman: Insomnia and Cognitive Performance; Sleep Med Clin. 2019 Nov 27;15(1):71–76.
