Mandulagomba, az amerikai rokon
Az elismerten gyógyhatású mandulagomba (Agaricus blazei Murill) őshazája Dél – Amerika és Észak – Amerika déli, trópusi, meleg és párás erdei. Talajlakó szaprofita gomba. Így az avarral dúsan borított, bomló szerves anyagokban gazdag talajt kedveli. Elszórtan, ritkán, magányosan vagy kis csoportokban terem. Termőhelyeinek őslakosai régóta ismerik étkezési gombaként, illetve a népi gyógyászatukban is felhasználták.
A mandulagomba a nevét, számos nyelven, jellegzetes mandulaillatáról kapta. Noha tudományos körökben az 1860-as évek óta ismert, oly mértékű közöny tárgya volt, hogy 1945-ig (William a. Murill) a rendszertani besorolásra sem méltatták. 1963-ban került Japánba, ahol kutatók májvédő, immunerősítő antitumorális hatását igazolták. Innentől fogva a tudományos érdeklődés középpontjába került. Gyógygombaként ma már talán ismertebb, mint étkezési gombaként. Európai fogyasztók csak termesztett példányainak kereskedelmi forgalomba került példányaival, vagy kivonataival találkozhatnak.
Mandulagomba: egy megbízhatatlan európai rokon?
Rendkívül sajnálatos, hogy még ismeretterjesztő irodalmi forrásokban is a zavaró, közös népies elnevezés okán - mandulagomba, mandulacsiperke, mandulaillatú csiperke - számos nyelvben összemossák, azonosnak emlegetik egy nemzetségbeli (csiperkefélék / Agaricus) mediterrán európai rokonával, az Agaricus subrufescens-el. Ez jelenleg komoly hiba! Ugyanis e két gomba, külsőleges hasonlatosságaik ellenére nem képviselnek azonos beltartalmi értéket, élettani hatásokat. Ezért egymással nem helyettesíthetőek. Míg az Agaricus blazei (Mandulagomba) megbízhatóan májtámogató hatású, addig az Agaricus subrufescens tartós fogyasztása esetében alapos a gyanú a májkárosító hatásra, egy májenzim (citokróm P450) gátlása miatt. Illetve előbbi antitumorális hatásaival szemben, utóbbi egyes rosszindulatú tumorokban is kedvezőtlen hatásúnak mutatkozik. A kérdés egyértelmű tisztázását igencsak hátráltatja e két gombának az összekeverése – sokszor még szakmai berkekben is. Továbbá érdemes megjegyezni, hogy a csiperkefélék nemzetségébe kb. 300 gombafajta tartozik. Melyek között jó néhány mérgező is található.
Összességében tehát nagyon fontos szempont az amerikai és európai mandulagombák között különbséget tenni. Amíg a hatások és mellékhatások pontosan és egyértelműen nem tisztázódnak, jelen cikk szerzője az Agaricus subrufescens tartós fogyasztásának kerülését ajánlja. Bár azt elismeri, hogy alkalmi étkezési fogyasztása nem látszik egészségkárosítónak.
A leírásban továbbiakban mandulagombaként kizárólag az Agaricus blazei Murill-t említjük!
A mandulagomba tápértéke: vegán húspotló?
A Mandulagomba ehető, sőt, kifejezetten ízletes gomba, kiemelkedő tápértékkel. Kulináris népszerűségét növeli, hogy szárítva hosszan, könnyen eltárolható és kényelmesen felhasználható bármilyen gombás étel készítésére vagy gazdagítására. Magas fehérje (szárított gomba ≈ 35 %) és esszenciális aminosavtartalmának változatossága (glutaminsav, L-triptofán, L-arginin, lizin) miatt a vegetárius és vegán étrendben híresült el húspotlóként. Emellett azonban ne felejtsük el, jelentős ásványi anyagait (vas, kalcium, foszfor, réz, cink, kálium és nátrium) és vitamintartalmát. B-vitaminok (niacin, biotin, folsav), D2-provitamin (ergoszterol) és E-vitamin tartalma említésre méltó. Jó emésztés mellett magas (20% körüli) rosttartalma is kedvező: zsírok és cukrok felszívódását lassítja. Miközben a bél mikrobióta számára prebiotikus hatású is egyben.
MANDULAGOMBA TARTALMÚ TERMÉKEINK
A mandulagomba ismert hatóanyagai és egészségvédő hatásai
Japán kutatók elsőként markáns májvédő hatására figyeltek fel. Akut és krónikus B-hepatitszben a vírus (HBV) gátló hatását igazolták. Azonban májvédő hatása nem csak fertőző, de toxikus májkárosodás ellen is véd. Feltehetően gombák között is kimagasló immunerősítő poliszacharidjai (1-3- és 1-6-béta-glükánok, proteo-glükánok) állnak. Ezek az immunsejtek (monocyták, granulocyták és NK sejtek) receptorain keresztül a veleszületett, nem-specifikus védelmi rendszer aktivizálásához járulnak hozzá. Immunerősítő hatása súlyos bakteriális fertőzések (Streptococcus pneumoniae okozta tüdőgyulladás, enterobaktériumok okozta hashártyagulladás) leküzdésében, illetve haszonállatok TBC (tuberkulózis) fertőzésének megelőzésében bizonyult hatásosnak. Immunhatásának különlegessége, hogy miközben erősíti az immunvédelmet, állatkísérletekben szelektíven gátolni látszik az allergia kiváltásáért felelős IgE immunglobulint. Ebből talán kifejlődhet egy szelektív antiallergiás szer! Immunerősítő hatásán túl vizsgálatok tumorellenes hatóanyagokat találtak, összetett tumorellenes hatással. Agaritin nevű, gombaspecifikus hatóanyaga, vizsgálatokban konkrétan leukémiasejtekre bizonyult pusztító hatásúnak. Rákos sejtek növekedését és szaporodását azok vérellátásának gátlása révén is hátráltatják. Polifenolos anyagai antioxidáns védőhatást fejtenek ki. Humán vizsgálatok jó eredményeket hoztak emlőrákban, nőgyógyászati daganatokban, vastag- és végbélrákos esetekben és leukémiában. Állatkísérletek myelomában és prosztatarákban is bíztató eredményekkel zárultak. Telítetlen zsírsav összetevői (olajsav, sztearinsav, linolsav) – a B-vitamintartalommal közösen – fontos szerepet játszik a zsíranyagcsere és cukoranyagcsere szinten tartásában. Izoflavonodjainak vércukor normalizáló hatását igazolták állatkísérletek. Antidiabetikus hatását kettős vak, placebo kontrollált humán vizsgálat is megerősíti. A gomba természetes vitaminjai és ásványi anyagai szerepet játszanak a normális cukor és zsíranyagcserében. 2. típusú cukorbetegek inzulinrezisztenciáját is csökkentette. Humán I. fázisú vizsgálatokban sikerült a mandulagomba gyulladásgátló hatásának mechanizmusát is tisztázni: a citokin rendszer és leukocyta növekedési faktor révén fejti ki. Humán terápiában ez eddig főleg tápcsatornai gyulladások, pl. Crohn-betegség tüneteinek szignifikáns javulásában volt kimutatható.
MANDULAGOMBA TARTALMÚ TERMÉKEINK
Mennyi mandulagombát fogyasszunk?
Friss mandulagomba a mi vidékünkön gyakorlatilag nem hozzáférhető. Ezért a magyar és európai fogyasztó csak mandulagomba termékekkel találkozhat, kereskedelmi forgalomban. Szárított, porrá őrölt formában közvetlenül is fogyasztható. Kapszulázva vagy por formájában leggyakoribb. Általános egészség megőrzésre napi 1,8 – 4,0 g szárított gomba vagy ennek őrlemény fogyasztását ajánlják. Rákos betegek kiegészítő terápiájában Távol - Keleten 5 – 10 g szárított gomba terméket alkalmaztak leggyakrabban. Teljes gombakivonatokból a biológiailag hatásos dózist források 500 – 1.500 mg közé teszik. A gyártó javaslatát azonban mindig vegyük figyelembe.
Mire figyeljünk mandulagomba fogyasztása során?
A mandulagomba egy étkezési gomba, ami alapvetően étkezési célokra korlátozás nélkül fogyasztható. A gomba és termékeinek fogyasztása biztonságos. Azonban van pár dolog, amire érdemes odafigyelni.
Természetesen gomba allergia bárkinél előfordulhat. Ismert gombaallergiában ne erőltessük a mandulagomba fogyasztását sem. A mandulagombával kapcsolatban – ha ritkán is, de – előfordulhat egy némileg rejtélyes jelenség: a gombaundor. Egyes fogyasztók látszólag minden ok nélkül, rendkívül erős, gyomorrontás szerű tünetekkel reagálnak erre a gombára. Érdekes, hogy a panaszok súlyossága nem függ össze az elfogyasztott gomba vagy gombaétel mennyiségével. Ezért, aki még sosem fogyasztott mandulagombát, annak javasolt először nagyon kis adagokkal kipróbálnia. Bármely kellemetlenség esetén mondjon le a mandulagomba fogyasztásáról.
Kísérleti egereken nagyon magas adag mellett májenzim emelkedést észleltek toxicitási vizsgálatokban. Humán vizsgálatokban ez nem igazolódott be, de enyhe és múló jellegű hasi panaszokról beszámolt néhányny páciens. Gombakivonatok esetében ilyen adat nincs. Lehet, hogy a szárított gomba magas rosttartalma a felelős? Esetleg lehetséges, hogy a két gombafaj, az Agaricus blazei Murill és Agaricus subrufescens keveredése körül keresendők a vizsgálati eredmények következetlenségei?
A mandulagombáról tudjuk, hogy gátolja az új hajszálerek képződését (angioneogenesis) a daganatos szövetekben. Semmilyen adat nincs azonban arról, hogy ezt ép szövetben is kifejti-e? Ennek elméleti lehetősége miatt azonban egyidejűleg fennálló koronáriabetegségben (ischaemiás szívbetegség) fokozott óvatossággal javasolt alkalmazni. A magzat fejlődésének befolyásolásától való félelmünk okán, pedig várandós anyáknak egyelőre határozottan nem javasoljuk fogyasztását.
Vércukorcsökkentő hatása miatt, egyidejűleg alkalmazott antidiabetikus kezelés mellett erre tekintettel kell lenni. A bevezetést fokozott figyelemmel, gyakoribb vércukor ellenőrzések mellett kell megtenni, a kezelőorvos tájékoztatásával, és javaslatainak figyelembevételével. Antidiabetikus gyógyszerek adagjának módosítását csak kezelőorvos javaslata alapján szabad végezni!
A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!
Szakirodalmi hivatkozások:
________________________________
1. "Agaricus". Memorial Sloan Kettering Cancer Center. 2018.
2. Sweet, E. S.; Standish, L. J.; Goff, B.; Andersen, M. R. (2013): Adverse events associated with complementary and alternative medicine use in ovarian cancer patients; Integrative Cancer Therapies. 12 (6): 508–516.
3. https://www.gyogynoveny-volgy.com/gyogygombak/mandulagomba
4. Chen L, Shao HJ, Su YB.: Coimmunization of Agaricus blazei Murill extract with hepatitis B virus core protein through DNA vaccine enhances cellular and humoral immune responses. International Immunopharmacology. 2004;4(3):403–409.
5. Hsu CH, Hwang KC, Chiang YH, Chou P. The mushroom Agaricus blazei Murill extract normalizes liver function in patients with chronic hepatitis B. Journal of Alternative and Complementary Medicine. 2008;14(3):299–301
6. Abdulmajeed N.A. Influence of Agaricus blazei on rat liver toxicity induced by carbon tetrachloride. J. Egypt. Soc. Biotechnol. Environ. Sci. 2007; 9:63–79.
7. Gantner BN, Simmons RM, Canavera SJ, Akira S, Underhill DM: Collaborative induction of inflammatory responses by dectin-1 and Toll-like receptor 2.; J Exp Med. 2003 May 5; 197(9):1107-17.
8. Bernardshaw S, Johnson E, Hetland G: An extract of the mushroom Agaricus blazei Murill administered orally protects against systemic Streptococcus pneumoniae infection in mice; Scand J Immunol. 2005 Oct; 62(4):393-8.
9. Bernard Shaw S, Hetland G, Grinde B, Johnson E: An extract of the mushroom Agaricus blazei Murill protects against lethal septicemia in a mouse model of fecal peritonitis; Shock. 2006 Apr; 25(4):420-5.
10. Hetland G, Løvik M, Wiker HG. Protective effect of β-glucan against Mycobacterium bovis, BCG infection in BALB/c mice. Scandinavian Journal of Immunology. 1998;47(6):548–553
11. Ellertsen LK, Hetland G: An extract of the medicinal mushroom Agaricus blazei Murill can protect against allergy; Clin Mol Allergy. 2009 May 5; 7():6.
12. Ohno N, Furukawa M, Miura NN, Adachi Y, Motoi M, Yadomae T. Antitumor β-glucan from the cultured fruit body of Agaricus blazei; Biological and Pharmaceutical Bulletin. 2001;24(7):820–828.
13. Endo M, Beppu H, Akiyama H, Wakamatsu K, Ito S, Kawamoto Y, Shimpo K, Sumiya T, Koike T, Matsui T: Agaritine purified from Agaricus blazei Murrill exerts anti-tumor activity against leukemic cells; Biochim Biophys Acta. 2010 Jul; 1800(7):669-73.
14. Kimura Y, Kido T, Takaku T, Sumiyoshi M, Baba K: Isolation of an anti-angiogenic substance from Agaricus blazei Murill: its antitumor and antimetastatic actions; Cancer Sci. 2004 Sep; 95(9):758-64.
15. Takaku T, Kimura Y, Okuda H: Isolation of an antitumor compound from Agaricus blazei Murill and its mechanism of action.; J Nutr. 2001 May; 131(5):1409-13.
16. Izawa S, Inoue Y (2004) A screening system for antioxidants using thioredoxin-deficient yeast: discovery of thermostable antioxidant activity from Agaricus blazei Murill. Appl Microbiol Biotechnol 64: 537–42. doi: 10.1007/s00253-003-1467-4
17. Hsu CH, Liao YL, Lin SC, Hwang KC, Chou P. The mushroom Agaricus blazei Murill in combination with metformin and gliclazide improves insulin resistance in type 2 diabetes: a randomized, double-blinded, and placebo-controlled clinical trial. Journal of Alternative and Complementary Medicine. 2007;13(1):97–102.
18. Sato K, Chiba T, Ohkusa T (2009) Serial changes of citokines in active ulcerative colitis: effects of antibiotic combination therapy. Hepatogastroenterology 56: 1016–21
19. https://thetruthaboutcancer.com/agaricus-blazei-murill-mushroomMandulagomba, az amerikai rokon
