Liposzómák, az egészség parányi hordozói
A természetben létezik egy különleges molekula csoport: a foszfolipidek. Jelentős mennyiségben fordulnak elő szója- és kakaóbabban, napraforgómagban, de kisebb mennyiségben szinte minden növényi és állati szervezetben.
A sejthártyák felépítéséről és működéséről: hogyan építik fel a foszfolipidek a sejthártyákat?
Foszfolipidek építik fel a legtöbb növény és állat sejthártyáit és biológiai hártyáit (fák és gombák kivételével). Abban különlegesek, hogy egyik végük vonzódik a vízhez, míg másik végük az taszítja a vizet. Emiatt vizes közegben különleges elhelyezkedést vesznek fel. Víztaszító farokrészeikkel egymás fele, vízkedvelő (hidrofil) feji részükkel pedig a víz irányába kifele fordulnak. Ezáltal egy háromrétegű, tortalapszerű felületet képeznek. Ez a struktúra képezi a sejthártyák és biológiai membránok vázát.
Ha eszünkbe jut, hogy az emberi test 60-67% vízből épül fel, kis túlzással azt mondhatjuk, hogy valójában ilyen membránok által sejtekre, szövetekre és szervekre tagolt vízmedencék vagyunk. Minden elfogyasztott anyag (hatóanyag és tápanyag is) csak több-kevesebb veszteséggel jut el a célsejtekhez hasznosulásra, miközben ezeken a membránokon áthalad. Ez részben a korai elbomlásnak, emésztésnek, kiválasztódásnak és hártyákon való áthaladáskor elszenvedett veszteségnek tudható be.
Mit jelent a "biohasznosulás"?
Azt a százalékos mennyiséget, ami a szervezetbe jutatott anyagból hasznosulhat, az illető anyag biohasznosulásának nevezzük. A veszteségek igen jelentősek lehetnek. Pl.: a vasnak csak 5-10%-a szívódik fel, a jól felszívódó D-vitaminnak is 40%-a elvész, csak 60%-ban hasznosul. A C-vitamin biohasznosulása a bevett adag emelésével egyre csökken, és 24 óra alatt legfennebb 230 – 250 mg tud felszívódni.
Tekintse meg bemutató filmünket a liposzómás vitaminokról: Tekintse meg bemutató filmünket a liposzómás vitaminokról:
Hatóanyagok bejutása a sejtekbe
A hatóanyagok és tápanyagok nem bárhol, bármikor haladhatnak át a sejthártyán. Vannak ún. szállítómolekulák, amelyek egyesével juttatják őket a célsejtbe. Ezeket úgy kell elképzelni, mint forgóajtót, amibe egyszerre csak egy molekula fér el! A tápanyag molekulák egymással is versengenek a szállítómolekulában elfoglalható helyért. Nagyobb mennyiségben érkező molekuláknak várakozniuk kell egy második, harmadik, sokadik fordulóra. Ez időben elhúzódóvá teszi a sejtbe való bejutást. Emiatt nem jut ideje pl. több, mint 250 mg C-vitaminnak a célsejtben hasznosításra kerülni 24 óra alatt!
Mi a liposzóma és mire jó?
Megfelelő körülmények között, - kavitációs energia hatására, szintén vizes közegben - a foszfolipid molekulák rákényszeríthetők, hogy hatóanyag részecskék körül tömörülve, hasonló, két (vagy több) rétegű, buborékszerű bevonatot képezzenek. Ezt a, biológiai membránokhoz hasonló szerkezetű, foszfolipid burkot nevezzük liposzómának. Ezek parányi, gömb alakú hatóanyag csomagocskák, pár száz nanométer (kisebbek mint a milliméter egy ezred része!). E mikroszkópikus szállítóbuborékok, számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, ami a hétköznapi egészségvédelemben érdemes kihasználni!
Tekintse meg a Vitalitás műsort a liposzómákról: Tekintse meg a Vitalitás műsort a liposzómákról:
A liposzómák három módon is javítják a tartalmaik biohasznosulását
- Burokként védelmezik hatóanyagaikat a korai kémiai bomlástól, gyomorsavtól, emésztő enzimektől és oxidációtól. Így kevesebb bomlik el.
- Álcázzák is őket, amivel megkímélik a túl korai vesék vagy máj általi lebontástól és ürüléstől. Csak azután kerülnek kiürítésre, miután a liposzóma lebomlott és az anyag már hasznosult.
- Főleg azonban - szinte tökéletesen - veszteség nélkül képesek „átcsempészni” tartalmukat a membránokon: bélfalon, érfalon, sejthártyán, stb.
Mivel a liposzóma szerkezete és felépítése nagymértékben azonos a biológiai hártyákkal, egyszerűen átolvad a sejtfalon, így tartalmát szinte hiánytalanul juttatja be a célsejtbe. Megkerüli a szállítómolekulákat! Dr. T. Levy és Dr. J. Mercola vizsgálatai szerint a liposzómába csomagolt hatóanyagok 96%-a hasznosulni tud. További előny, hogy a liposzómák természetes anyagokból (szójalecitin, napraforgó lecitin, stb.) állíthatók elő.
A liposzómás gyártástechnológia nagy lehetőségeket kínál. A liposzómás étrendkiegészítők egyre jelentősebb szerepet játszanak majd a közeljövő egészségvédelmében. A liposzómás gyártástechnológiájú készítmények hatékonysága minden esetben jelentősen jobb a hagyományos gyártású szereknél, sőt, a természetes hatóanyagoknál is. Számos természetes eredetű ható- és tápanyagot lehet liposzómázni, bár nem mindent.
Az egyik legígéretesebb lehetőség a liposzómák gyógyszerhordozóként való felhasználása. A liposzómák parányi lipidhólyagocskák, amelyekbe hatóanyagok csomagolhatók, ugyanakkor a lipidfal fizikai-kémiai természete miatt képesek áthatolni hidrofób felületen, mint amilyen a sejtmembrán is. A liposzómák kutatásában a Semmelweis Egyetem immár jelentős hagyományokkal rendelkezik. A liposzómák jelenlegi formájukban a hatóanyagot az érpályából közvetlenül és célzottan a kívánt szövet sejtek közötti állományába juttatják el. A célzás eredményeként a hatóanyag a sejtbe, illetve a célsejten belül kiválasztott sejtorganellumba (mag, mitokondrium) kerül......" (a Magyar Tudomány 2010 Júniusi számából, Kellermayer Miklós egyetemi tanár, az MTA doktora, Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet).
Olvassa el további liposzómás témájú további cikkeinket is:
Miért "liposzómás" a liposzómás C-vitamin?
Liposzómás étrend-kiegészítők: hatékonyabbak mint a hagyományos tabletták és kapszulák?
A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos
A cikket és az ábrákat Dr. Gothárd Csaba hozzájárulásával közöljük.
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!
Tudományos hivatkozások:
1. Maria Laura I, Franco D, Cattel L: Stealth liposomes: review of the basic science, rationale, and clinical applications, existing and potential. Int J Nanomedicine 2006, 1(3):297–315.
2. Amarnath S, Sharma US: Liposomes in drug delivery: progress and limitations. Int J Pharm 1997, 154:123–140.
3. Shaheen SM, Shakil Ahmed FR, Hossen MN, Ahmed M, Amran MS, Ul-Islam MA: Liposome as a carrier for advanced drug delivery. Pak J Biol Sci 2006, 9(6):1181–1191.
4. Riaz M: Liposome preparation method. Pak J Pharm Sci 1996, 9(1):65–77.
5. Mayer LD, Bally MB, Hope MJ, Cullis PR: Techniques for encapsulating bioactive agents in to liposomes. Chem Phys Lipids Arcadio C, Cullis PR: Recent advances in liposomal drug-delivery systems. Curr Opin Biotechnol 1995, 6:698–708.
6. 1986, 40:333–345.
7. Mehta K, Sadeghi T, McQueen T, Lopez-Berestein G: Liposome encapsulation circumvents the hepatic clearance mechanisms of alltrans-retinoic acid. Leuk Res 1994, 18:587–596.
8. Desai M.P., Labhasetwar V., Amidon G.L., Levy R.J. Gastrointestinal uptake of biodegradable microparticles: Effects of particle size. Pharm. Res. 1996;13:1828–1845. doi: 10.1023/A:1016085108889.
9. Elorza B., Elorza M., Sainz M., Chantres J. Analysis of the particle size distribution and internal volume of liposomal prepartions. J. Pharm. Sci. 1993;82:1160–1163. doi: 10.1002/jps.2600821119
10. Sharon Sheue Nee Ling, Enrico Magoso, Nurzalina Abdul Karim Khan, Kah Hay Yuen, Susan Anne Barker:
11. Enhanced Oral Bioavailability and Intestinal Lymphatic Transport of a Hydrophilic Drug Using Liposomes
12. Journal of Drug Development and Industrial Pharmacy ; Volume 32, 2006 - Issue 3
