Kései laskagomba (Pleurotus ostreatus)

Az umami íz
Európában a II. Világháború utáni ínséges időkben, Németországban ismerték fel a laksagomba tápértékét. Ma a világon a második legnagyobb mennyiségben forgalmazott gomba a csiperke után. A nagyüzemi termesztés technológiájának kidolgozásához 1970 – 1984 között magyar kutatók is hozzájárultak. Gondoljunk elismeréssel Balázs Sándorra, Heltay Imrére, Kovácsné Gyenes Melindára, Tóth Ernőre, Tóth Lászlóra és Véssey Endrére, mikor friss laskagombát vásárolunk! Ugyan a laksagombának nincs jellegzetes, karakteres íze, japán gasztronómusok szerint a sütés – főzés során „umami” ízű lesz. Ezt az „ötödik alapíznek” tartják, ami az érzékelhető négy alapízt (édes, savanyú, sós és keserű) emeli ki. Nyugati gasztronomiában nincs rá jobb kifejezés, mint az „ízfokozó”. A laskagomba kiváló tápértékű, laktató és változatosan elkészíthető élelmiszer. Magas (15 – 30%) fehérjetartalma1 jól hasznosítható, a legtöbb esszenciális aminosavat tartalmazza. Vegetárius és vegán táplálkozásban különösen értékes, teljes értékű fehérjeforrás. Ráadásul rosttartalma a többi gombánál jellemzően kevesebb (a csiperkegombának kb. fele!). Kevesebb, mint a fehérjetartalma! Ez a többi gombánál könnyebben emészthető fehérjeforrássá teszi. Gombák közül is kiemelkedik B1-, B3-vitamin és a folsav tartalmával. Sajnos a B2 és B5 vitaminjai nem hasznosulnak, a főzés során elvesznek2. D2-provitamint (ergoszterol)3 is tartalmaz. Káliumban és foszforban gazdag, viszont nátriumszegény. Ami különösen előnyős magasvérnyomásban. Alacsony kalóriatartalom mellett, még az együtt fogyasztott zsírok felszívódását is lassítja.
Kései laskagomba, egy hasznos parazita
Bár a laskagomba élő fák parazitája, az elhalt fák anyagainak elbontásával, anyagaiknak környezetbe való visszajuttatásával, ma már az erdei ökoszisztéma hasznos tagjának tekintjük4. Hát még, ha figyelembe vesszük környezettisztító képességeit: jól köti a higanyt, képes kivonni és lebontani az olaj és kátrányszennyeződést5. Unokatestvére az ördögszekér laskagomba (Pleurotus eríngii) a szimbiózisban élő gazdanövényéből képes kivonni és semlegesíteni szerves toxinokat. Ezek környezetjavító, mezőgazdasági alkalmazási lehetőségeit intenzíven kutatják!
LASKAGOMBA TARTALMÚ TERMÉKEINK
A gyógyhatású kései laskagomba
Számos tudományos eredmény ellenére, még mindig elsősorban élelmiszerként gondolunk rá. Pedig számos, egészségre kedvező táp- és hatóanyagot igazoltak ebben a gombában is. A kései laskagombának kiemelkedően magas a koleszterincsökkentő lovasztatin tartalma. Változatos (α- és β-glükánokat, galaktomannánt), és egy fajspecifikus poliszacharidot, pleuránt6 tartalmaz. Vizes kivonata antioxidáns hatású fenolokban gazdag. Friss kutatások a teljes gombakivonat acetilkolinészteráz és tirozináz enzimgátló hatását mutattak ki7 – bár konkrét hatóanyaghoz eddig ezt nem sikerült kötni.
A laskagomba legelismertebb és legjobban dokumentált gyógyhatása a koleszterincsökkentő, vérzsírokat karbantartó, és ezáltal közvetett érelmeszesedésgátló8, érfalvédő hatása, kardiovaszkuláris kockázatot mérséklő hatása. Egyes állatkísérleti eredmények és humán megfigyelések is arra utalnak, hogy nem csak a vérzsírokra de a cukoranyagcserére is kedvező hatású9,10. Poliszacharidjai immunstimuláns és antitumorális hatásúak. A termőtestek kivonata emlő11 és vastagbélrák12 sejtek szaporodását volt képes gátolni laboratóriumi vizsgálatokban. Míg gyomorrákban a micéliumkivonat bizonyult hatásosnak, úgy in vitro, mint in vivo kutatásokban13 is. A pleurán a fizikai kimerülés okozta immunhiány kivédésében14 bizonyított: 50 atléta 3 hónapos követése igazolta, hogy a laskagombából kivont pleurán csökkentette a felső légúti megbetegedések gyakoriságát, és kimutathatóan növelte vérükben a védekező fehérvérsejtek számát15. A közelmúlt kutatásai a gomba vizes kivonatának idegrendszeri védőhatására16 utalnak. Ugyan ennek részletei tisztázásra várnak, de a a vizes kivonat nagy mennyiségű fenolos antioxidánsai magyarázattal szolgálhatnak. Egy egészen friss kutatás (2019-ben közölt) pedig rámutat a laskagomba vizes kivonatának (konkrét hatóanyag még nem került azonosításra) acetilkolinészteráz és tirozináz enzimgátló hatására. Elméleti tudásunk alapján ezek is szerepet játszhatnak idegrendszeri degeneratív kórképek (Alzheimer-kór, Parkinson-kór) előrehaladásának lassításában (). Erről bizonyára még többet fogunk hallani az elkövetkező években. Egy 2020-ban publikált vizsgálat a Pleurotus és Lentinus nemzetség tagjainak – kései és ördögszekér laskagombák, valamint a shiitake gomba - Cytomegalovírus gátló hatását mutatta ki18. Egy hathónapos kezelés ezen gombák kivonataival eredményesebbnek bizonyult a vírus kiirtásra a vírushordozókból, mint a gyógyszeres kezelés!
LASKAGOMBA TARTALMÚ TERMÉKEINK
Mennyi kései laskagomba fogyasztása hatásos?
A laskagombát mind a mai napig elsősorban élelmiszerként kezeljük. Nem létfontosságú tápanyag, így hivatalosan napi fogyasztásra ajánlott dózis nincs megállapítva. Étkezési célra, amennyi jólesik, amilyen gyakran csak jólesik! Egészségvédelem céljára eddigi kutatások alapján már napi 4 – 9 dkg friss gomba fogyasztása hatásos lehet. Szárított gomba őrleményből kb. 5 – 10 g, azaz 1 – 2 kávéskanálnyi már elégségesnek látszik. Ez tetszőleges formában fogyasztható (főzet, tea), vagy akár mártásokba, levesekbe belefőzve. Kereskedelmi készítmények esetében a gyártó vagy forgalmazó ajánlásai a betartandók.
Mennyire biztonságos a kései laskagomba fogyasztása?
Étkezési gombaként - a laskagomba - Európában hét-nyolc évtizedes múltra tekint vissza. Ázsiában még régebbre. Számottevő mellékhatásokról eddig nem tudunk. Gomba allergia természetesen, előfordulhat. Illetve nagyon ritkán, és teljes bizonyossággal nem azonosíthatóan, egyes fogyasztók beszámolnak arról, hogy a laskagomba fogyasztását „nem bírják” - nem jellegzetes, de kellemetlen, gyomorrontás-szerű, hasi panaszokra hivatkozva. Ez az úgynevezett „gombaundor” nem függ az elfogyasztott mennyiségtől. A jelenség oka, egyelőre még rejtélyes: némileg allergiás, némileg gyomorrontás jelenségnek tűnik. Aki ilyet tapasztal, ne erőltesse a gomba fogyasztását!
Szakirodalmi hivatkozások
[1] - Vetter, J. (1999). „A laskagomba (Pleurotus ostreatus) beltartalmáról; Magyar Gomba 11, 21-22. o.
[2] - Bratek, Z.: Gombabiológia, gombatermesztés; Mezőgazda Kiadó, Budapest, 58-59. o. (2010)
[3] - Jure Pohleven, Tamara KoroŠic, Andrej Gregori: Medicinal Mushrooms; Mycomedica, Slovenia; 2015, p. 32
[4] - Paul Stamets: The Role of Mushrooms in Nature. Growing gourmet and medicinal mushrooms; Berkeley, California, USA: Ten Speed Press. Chapter 2.pp. 10–11 (2000)
[5] - G.A. Boamponsem: ACCUMULATION OF HEAVY METALS BY PLEUROTUS OSTREATUS FROM SOILS OF METAL SCRAP SITES; Int. J.Curr. Research and Review, Vol 05 issue 04
[6] - Karacsonyi, S, Kuniak L: Polysaccharides of Pleurotus ostreatus: Isolation and structure of pleuran, an alkali-insoluble β-glucan; Carbohydrate Polymers 24 (2), p. 107–111.
[7] - SM Han, JY Kim, JS Lee : Production of anti-dementia acetylcholinesterase inhibitor from Pleurotus ostreatus (Heuktari) and inhibitory effect on PC12 neuron apoptosis; The Korean Journal of Mycology, 2019 - volume 47, issue 4, pages.337-346
[8] - Hossain S, Hashimoto M, Choudhury EK et al.: Dietary mushroom (Pleurotus ostreatus) ameliorates atherogenic lipid in hypercholesterolaemic rats; Clin Exp Pharmacol Physiol 30 (7), p. 470–5.
[9] - Y. Zhang, T. Hu, H. Zhou et al.: Antidiabetic effect of polysaccharides from Pleurotus ostreatusin streptozotocin-induced diabetic rats; Int. J. Biol. Macromol., 83 (2016), pp. 126-132
[10] - M.A. Sayeed, A. Banu, K., Khatun et al.: Effect of edible mushroom (Pleurotus ostreatus) on type-2 diabetics; Ibrahim Med. Coll. J., 8 (2015), pp. 6-11
[11] - Z Xue, J Li, A Cheng, W Yu, Z Zhang, X Kou: Structure Identification of Triterpene from the Mushroom Pleurotus eryngii with Inhibitory Effects Against Breast Cancer; Plant foods for human Nutrition, vol. 70, pp. 291–296(2015)
[12] - Pleurotus ostreatus inhibits proliferation of human breast and colon cancer cells through p53-dependent as well as p53-independent pathway; International Journal of Oncology, p. 1307–13
[13] - X.Y. Cao, J.L. Liu, W. Yang et al.: Antitumor activity of polysaccharide extracted from Pleurotus ostreatus mycelia against gastric cancer in vitro and in vivo; Mol. Med. Rep., 12 (2015), pp. 2383-2389
[14] - Bobovčák, M, Kuniaková, R, Gabriž, J, Majtán, J: Effect of Pleuran (β-glucan from Pleurotus ostreatus) supplementation on cellular immune response after intensive exercise in elite athletes; Physiologie appliquee, nutrition et metabolisme 35(6), 755–62.
[15] - Bergendiova, K, Tibenska, E, Majtan, J.: Pleuran (β-glucan from Pleurotus ostreatus) supplementation, cellular immune response and respiratory tract infections in athletes; European journal of applied physiology 111 (9), pp. 2033–40.
[16] - Y. Zhang, X. Yang, G. Jin, et al.: Polysaccharides from Pleurotus ostreatus alleviate cognitive impairment in a rat model of Alzheimer’s disease; Int. J. Biol. Macromol., 92 (2016), pp. 935-941
[17] - Jasmina Ćilerdžić, Milica Galić, Jelena Vukojević and Mirjana Stajic: Pleurotus ostreatus and Laetiporus sulphureus (Agaricomycetes): Possible Agents against Alzheimer and Parkinson Diseases; International Journal of Medicinal Mushrooms; vol. 21/2019, issue 3, pp. 275-289
[18] - Debsopan Roy, Sabbir Ansari, Aroni Chatterjee1, Anna Luganini, Swapan Kumar Ghosh and Nilanjan Chakraborty: In Vitro Search for Antiviral Activity against Human Cytomegalovirus from Medicinal Mushrooms Pleurotus sp. and Lentinus sp.; J. of Antivirals & Antiretrovirals, (2020)Volume 12, Issue 4