Gombákkal a tumoros betegségek ellen
Korunk egyik vitathatatlan réme a rákos megbetegedések. Csoda-e, ha a bioaktív hatóanyagokat nagy mennyiségben és változatosságban tartalmazó gombák ilyen irányú vizsgálata a kutatók érdeklődésének középpontjában áll?
A gombák iránti érdeklődés – úgy a tudományos, mint a laikus – virágkorát éli napjainkban. Vajon miért? Amíg e ritka fajok csak gyűjtögetés révén voltak beszerezhetők, a kiszámíthatatlan utánpótlás lehetetlenné tette a tudományos kutatások, vizsgálatok kivitelezését. A népi gyógyászat által gyógyhatásúnak tartott gombafélék termesztését csak a XX. század vége fele oldották meg. Ezzel nyílt meg a lehetőség nagyszüleink tapasztalatainak tudományos alátámasztására. Ez a magyarázata annak, hogy a gombák gyógyhatásáról szerzett ismereteink viharos gyorsasággal változnak, gyarapodnak napjainkban. Ráadásul a népi gyógyászat megfigyeléseit, ajánlásait nagymértékben alátámasztó tudományos eredmények születnek.
Anti-tumor hatású gyógygombák
A legtöbb gombafajtáról elmondhatjuk, hogy tartalmaz immunerősítő, immunmoduláns poliszacharidokat, de egyéb hasonló hatású vegyületeket is. Közülük is kiemelkedő a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) - népiesen lakkos taplónak is nevezik, de sokan a japán reishi, illetve kínai ling-zhi néven ismerik. Jelen tudásunk szerint ez a tapló tartalmazza a legtöbbféle immunrendszerre ható anyagot[1]. Egy 58 gombafajtát összehasonlító vizsgálat során ez a gomba bizonyult a legerősebb immunerősítőnek humán vizsgálatban[2].
GYÓGYGOMBA TARTALMÚ TERMÉKEINK
A lepketapló (Trametes versicolor) pedig az immunrendszert legtöbb ponton támogató gomba rekordját tartaná … ha lenne a gombáknak is Rekordok Könyve! 1984 óta kivonatából rákos betegek kiegészítő terápiájában[3] eredményesen használt intravénás gyógyszert is gyártanak Japánban. A gomba kresztintartalmából készült PS – K-val kiegészített kezelés átlagosan 700%-al növelte a kezelt betegek várható túlélését[4].
A Dél-Kelet Ázsiában őshonos bokrosgomba (Grifola frondosa), ami a japán nevén, mint „maitake” lett világszerte ismert, kiérdemelte a „japán tumorgyilkos” nevet. Számos olyan hatóanyagot igazoltak a gombában (Maitake-D, Maitake-MD[5], Grifolan-7 és lektinek), amelyek a citokin-rendszeren keresztül befolyásolják mind a sejtes[6], mind a humorális immunválaszt.
A boltjainkban és táplálkozásunkban is egyre inkább teret nyerő shiitake gomba (Lentinula edodes) is több ponton támogatja a B- és T-lymphocyták (immunsejtek) működését. A lentinán a gomba egyik fajspecifikus hatóanyaga, amiből szintén immunerősítő, antitumorális hatású gyógyszer készül. Ezt a hatóanyagot az immunsejtek fegyverként használják a baktériumok, tumorsejtek támadó szabad gyökjei ellen[7].
A listának azonban nincs vége. A piacokon ősszel kapható lila pereszkéről (Clytocibe nuda) kimutatták, hogy az immunrendszer dendritikus sejtjeinek aktivitását fokozza[8]. A tuskógombák (Armillaria sp.) az immunválasz beindításában játszhatnak szerepet. Ahogyan a hétköznapi laskagomba félék (Pleurotus ostreatus és Pleurotus eryngii), a téli fülőke (Flammulina velutipes), vagy ahogyan termesztett változatát a boltokban találjuk: enokitake; a fodros káposztagomba (Sparassis crispa), vagy a ferde csertapló (Inonotus obliquus), bükkfa- (Fomes fomentarius) és nyírfataplók (Fomitopsis betulina) mind-mind támogatják szervezetünk küzdelmét az idegen behatolókkal szemben.
Antioxidáns hatású és áttétképződést gátló gyógygombák
Hiba lenne azt gondolni, hogy a gombák csak az immunitás erősítésével küzdenek a tumorsejtek ellen. Egyes gombák magas antioxidáns potenciálja, nem csupán az érfalakat védi, hanem az osztodó sejtek DNS láncát is a szabadgyökök támadásától. Melynek az eredménye sok esetben rákos elfajulás lenne.
Kiemelkedő antioxidáns tartalmú gombáink közé tartoznak a a közönséges csiperke (Agaricus bisporus) is, rokonával a mandulagombával (Agaricus blazei Murill), számos taplóféle, úgy, mint a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum), nyírfatapló (Fomitopsis betulina), ferde csertapló (Inonotus obliquus), továbbá a kínai hernyógomba (Ophiocordyceps sinensis), sárga gévagomba[9] (Laetiporus sulfureus).
GYÓGYGOMBA TARTALMÚ TERMÉKEINK
A fafülgombában (Auricularia auricula-judae) a tumorsejtek szaporodását közvetlenül is gátló hatóanyagot igazoltak[10]. A fodros káposztagomba (Sparassis crispa) antioxidáns hatása mellett, elvágja a növekvő tumorok tápanyag utánpótlását, azzal, hogy érhálózatuk kiépítését gátolja és hátráltatja[11]. Hasonló hatását tapasztalták a bükkfatapló (Fomes fomentarius) vizes kivonatának is. A kínai hernyógomba (Ophiocordyceps sinensis) kordicepintartalma öngyilkosságra kényszerít tumorsejteket[12]. A lepketaplónak (Trametes versicolor) is van hasonló hatása[13] egyebek mellett! A shiitake (Lentinula edodes) gomba lentinán tartalma nem csak a sejtes immunitást serkenti, de közvetlenül is képes gátolni egyes tumorsejtek szaporodását és fejlődését[14]. A közönséges süngomba (Hericium erinaceus) immunmoduláns, antitumorális és gyulladásgátló hatása – eddig még nem minden részleteiben tisztázott okok miatt – elsősorban a tápcsatornai gyulladásos és tumoros betegségeiben jótékony[15].
Kemoterápia mellékhatásait csökkentő és a szervezet regenerálódását elősegítő gyógygombák
A kínai hernyógomba (Ophiocordyceps sinensis) a sejtek energia előállításában és a szervezet oxigénfelvételében játszik kedvező szerepet[16]. Ezt rendkívül jól egészíti ki a tuskógomba (Armillaria mellea) hatása, ami a vörösvértestek és sejtek közötti oxigéncserének kedvez. Ez a folyamat ugyan nem sorolandó az antitumorális, illetve immunvédekezéshez, ám az tagadhatatlan, hogy nem csak a sportolók szervezetének, de a fertőzésekből, tumoros betegségekből való felépülés is fokozott energiafelhasználással jár.
Az aranyos rezgőgomba (Temella mesenterica) is ígéretes tulajdonságokat mutat laboratóriumban. Humán vizsgálatok, ha nem is egyértelműen bizonyítják eddig közvetlen tumorgátló hatását, azt igen, hogy kemoterápiához társítva jelentősen csökkentette annak mellékhatásait[17]. Így sokkal több beteg tudta végig vinni a kezelést, és az életminőségük is kedvezőbbnek mutatkozott.
A gombákról, tehát sokat tudunk, ha még nem is mindent. Annyi azonban bizonyos, hogy rendkívül egészséges, tápláló, sőt ígéretes gyógyhatású élelmiszerek. A fentiek közül nem mindegyikkel találkozhatunk erdőt-mezőt járva. Egyesek közülük védettek is (bokrosgomba – Grifola frondosa; tüskegomba – Dendropolyporus umbellatus). Ám ha egy-egy szép bükkfataplót, nyírfataplót, csertaplót találunk, érdemes levenni. Otthon megszárítva, nyirkos őszi-téli napokon egy ízlésünk szerint ízesített teát elkortyolni belőlük hasznos lehet. Egészséges emésztés mellett fogyasszunk gyakrabban gombaételeket, csiperkéből, shiitake és enokitake, laska- és ördögszekér gombákból.
Mondanom sem kell, hogy gombára allergiás személyek ez utóbbi tanácsomat ne fogadják meg! Számukra a gomba fogyasztása – bármely formában - ellenjavallott.
A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!
Tudományos hivatkozások:
[1] - Bojana Boh, Jingsong Zhang, LinZhi-Bin: Ganoderma lucidumand its pharmaceutically active compounds; Biotechnology Annual Review, Vol. 13, 2007, 265-301 oldal
[2] - Gonzalez A. G, Leon F, Rivera A, Munoz C. M, Bermejo J. Lanostanoid triterpenes from Ganoderma lucidum.; J Nat Prod. 1999;62: 1700–1
[3] - Fisher M, Yang LX.: Anticancer effects and mechanisms of polysaccharide-K (PSK): implications of cancer immunotherapy; Anticancer Res. 2002; 22:1737–1754.
[4] - Torisu M, Hayashi Y, Ishimitsu T, et al.: Significant prolongation of disease-free period gained by oral polysaccharide K (PSK) administration after curative surgical operation of colorectal cancer; Cancer Immunol Immunother. 1990;31:261–268.
[5] - Deng G, Lin H, Seidman A, et al. (September 2009): A phase I/II trial of a polysaccharide extract from Grifola frondosa (Maitake mushroom) in breast cancer patients: immunological effects; Journal of Cancer Research and Clinical Oncology. 135 (9): 1215–21. doi:10.1007/s00432-009-0562-z
[6] - Kodama N, Komuta K, Nanba H (2003). "Effect of Maitake (Grifola frondosa) D-Fraction on the activation of NK cells in cancer patients". Journal of Medicinal Food. 6 (4): 371–7. doi:10.1089/109662003772519949
[7] - Kuppusamy UR, Chong YL, Mahmood AA, Indran M, Abdullah N, Vikineswary S: Lentinula edodes (Shiitake) mushroom extract protects against hydrogen peroxide induced cytotoxicity in peripheral blood mononuclear cells.; Indian J Biochem Biophys. 2009 Apr;46(2):161-5.
[8] - Chen, M., Li, W., Lue, Y., Chu, C., Pan, I., Ko, Y., Chen, D., Lin, C., Lin, S., Chang, C., Lin, C.: Clitocybe nuda Activates Dendritic Cells and Acts as a DNA Vaccine Adjuvant; Evidence-Based Complimentary and Alternative Medicine. Article ID 761454. (2013)
[9] - Aziz Turkoglu, Mehmet Emin Duru, Nazime Mercan Dogan: Antioxidant and antimicrobial activities of Laetiporus sulphureus; Food Chemistry 101(1):267-273
[10] - Reza MA, Hossain MA, Lee SJ, Yohannes SB, Damte D, Rhee MH, Jo WS, Suh JW, Park SC.: Dichlormethane extract of the jelly ear mushroom Auricularia auricula-judae (higher Basidiomycetes) inhibits tumor cell growth in vitro; Int J Med Mushrooms. 2014;16(1):37-47.
[11] - Yamamoto K, Kimura T, Sugitachi A, Matsuura N: Anti-angiogenic and anti-metastatic effects of beta-1,3-D-glucan purified from Hanabiratake, Sparassis crispa; Biol Pharm Bull. 2009 Feb; 32(2):259-63.
[12] - JS, Kwon HY, Kim KS, Jeong YK, Cho YS, Lee YC. Cordycepin induces apoptosis in human neuroblastoma SK-N-BE(2)-C and melanoma SK-MEL-2 cells. Indian J Biochem Biophys. 2012; 49:86–91.
[13] - Cai X, Pi Y, Zhou X, Tian L, Qiao S, Lin J: Hepatoma cell growth inhibition by inducing apoptosis with polysaccharide isolated from Turkey tail medicinal mushroom, Trametes versicolor (L.: Fr.) Lloyd (Aphyllophoromycetideae); Int J Med Mushr 2010, 12:257–263
[14] - Ladanyi, A.; Timar, J.; Lapis, K. Effect of lentinan on macrophage cytotoxicity against metastatic tumour cells. J. Cancer Immunol. Immunother. 1993, 36, 123–126
[15] - Li G, Yu K, Li F, Xu K, Li J, He S, Cao S, Tan G: Anticancer potential of Hericium erinaceus extracts against human gastrointestinal cancers.; J Ethnopharmacol. 2014 Apr 28;153(2):521-30. doi: 10.1016/j.jep.2014.03.003. Epub 2014 Mar 12.
[16] - Chen, S., Li, Z., Krochmal, R., Abrazado, M., Kim, W., & Cooper, C. B. (2010). Effect of Cs-4 (Cordyceps sinensis) on exercise performance in healthy older subjects: a double-blind, placebo-controlled trial. Journal of Alternative and Complementary Medicine, 16(5), 585–90
[17] - Chen, N.-Y., et al.: Induction of apoptosis in human lung carcinoma A549 epithelial cells with an ethanol extract of Tremella mesenterica; Bioscience, biotechnology, and biochemistry, 2008. 72(5): p. 1283-1289.
