Glutation – egy csodafegyver az Élet védelmében

I. Glutation alapfogalmak

L-glutation (GSH). Mint minden aszimmetrikus molekula, kétféle – optikai izomérnek nevezett – formában fordulhat elő. Melyek egymásnak tükörképei. Ezeket „jobbra forgató” (D-glutation), illetve „balra forgató” (L-glutation) néven említi a tudomány. Érdekes, hogy az élő szervezetekben kizárólag az L-glutation fordul elő! Ezért étrend-kiegészítőkben kizárólag ez a forma alkalmazható!

Glutation diszulfid (GSSG). Glutation-peroxidáz enzim jelenlétében két GSH molekula semlegesít egy oxigén szabadgyököt, miközben GSSG molekulává oxidálódik. Mennyisége, illetve a GSH / GSSG arány az oxidatív stressz mértékére, vagyis a sejtek általános egészségi állapotát jelzi (lásd lentebb).

Glutation peroxidáz a reaktív oxigéngyökök glutation általi semlegesítéséhez szükséges enzim.

Glutation-S-transzferáz (GST) a GSSG molekula redukálására, azaz a glutation antioxidáns hatását visszaállítani képes enzim.

II. Mi a glutation?

A glutation három aminosavból (glutamin, cisztein és glicin) álló tripeptid. Az emberi szervezetben a legalapvetőbb és legelterjedtebb oxido – redukciós (antioxidáns) védelmi rendszer. Az Élet és az emberi egészség védelmében valódi csodafegyver! A glutation – nemzetközi rövidítése GSH – képes akár szabadgyökké, akár káros gyököket semlegesítő antioxidánsá alakulni. Pont ott, pont akkor és pont annyi ahol, amikor és amennyire a szervezetnek szüksége van. A szervezet ugyanis felhasznál szabadgyököket pl. kórokozók elpusztítására, méregtelenítésre. Az ilyen folyamatok végén fennmaradó szabadgyök-fölösleg, azonban káros lenne. Ezt a regenerálódó L-glutation semlegesíti.

III. Miből juthatunk glutationhoz?

Bár minden élelmiszerben benne van, a természetes glutationt az emésztés során elbontja a g-glutamil-transzpeptidáz enzim. Alkotóelemei azonban felszívódnak. Ezekből a máj felépíti saját L-glutation készletünket. Legnagyobb mennyiségben májban, lépben, vesékben, csontvelőben, vörösvértestekben és fehérvérsejtekben, illetve az idegszövetben van jelen. A káposzta, kelkáposzta, kínai kel, kelbimbó, brokkoli, retek, fehérrépa, tej-, tejsavó és tojásfehérje, valamint a B6-, B7-, B9-, B12-, C- és E-vitaminok fogyasztása serkentőleg hat a máj glutationtermelésére.  A máriatövis (Sylibum marianum) egészségvédő, és az obstruktív légúti megbetegedésekben kedvező N-acetilcisztein (NAC) hatását szintén glutationtermelést fokozó képességeiknek tulajdonítják^[i]. A szeléntartalmú élelmiszerek a glutation működését katalizáló szelént biztosítják.

IV. Hogyan működik a glutation antioxidáns rendszer?

A GSSG révén a szervezetben zsírok és peroxidok bontásból származó szabadgyököket a szervezet képes saját védelmére felhasználni: idegen fehérjék, antigének és allergének, vírusok, baktériumok elpusztítására, de akár testidegen vegyi anyagok hatástalanítására. A GSH / GSSG arány a vérplazmában megbízható képet nyújt a szervezetben zajló oxidatív stressz elleni küzdelem intenzitásáról. A normális élettani GSH / GSSG = 100 / 1, arra utal, hogy a szervezet nincs túlterhelve szabadgyökökkel. Ha a GSSG mennyisége növekszik, és a GSH / GSSG = 100 – 10 /1 azt jelenti, hogy a szervezetben intenzív küzdelem zajlik mérgek és szabadgyökök ellen. Viszont a szervezet ekkor még képes ezek leküzdésére! A GSH / GSSG < 10 /1, alá csökkenése a szervezet antioxidáns kapacitásának kimerülését jelzi^[ii]. Miután a GSSG felhasználta a szabadgyököket a szervezet védelmére, akkor a GST elpusztítja a még fölöslegben megmaradt gyököket, meggátolva azt, hogy ezek saját sejtjeinkben okozhassanak kárt.

AJÁNLATUNK: FOLYÉKONY LIPOSZÓMÁS GLUTATION

V. A glutation rendszer élettani hatásai

Szerteágazó és sokrétű hatásai miatt nehéz konkrét szervi hatásokat kijelenteni. Valójában a sejtek „életminőségének” javításával és élettartamának meghosszabbításával a szervezet egészének egészsége fölött őrködnek. Ez a védelmi rendszer a legkiterjedtebb. Mind a sejtek közötti térben, mind valamennyi sejtféleségen belül is működik.

A glutation (GSH) azáltal, hogy a szervezet igénye szerint képes kontrollálni a az antioxidáns folyamatokat, Dr. Mark Hayman, amerikai kutató a glutationt a méregtelenítés nagymesterének („master detoxifier”), „minden antioxidánsok anyjának” és az immunrendszer karmesterének („maestro of the immune system”) nevezi.

A nyugati tudomány erősen törekszik mindennek okát, és lehetőleg egyetlen magyarázatát megtalálni, hatásokat hatóanyagokhoz kötni. Ez nem mindig sikerül, de a glutation esetében van pár konkrét vizsgálati eredmény.

Általános egészségvédelem céljára és öregedés^[iii] lassítása. A glutation biológiai hatásának felismerése azzal indult, hogy felfigyeltek csökkent jelenlétére az idősödő és krónikus beteg szervezetekben. Azon 60 év felettiek, akik szervezetében korosztályuk átlagánál több glutation volt kimutatható, minden esetben testileg-lelkileg-szellemileg jobb kondícióban is voltak, mint kortársaik^[iv].

Krónikus légzőszervi megbetegedésekben. Tudományos vizsgálatok egyértelmű összefüggést találtak olyan krónikus légúti megbetegedésekkel, mint a tüdőasztma, krónikus obstruktív légzési elégtelenség (COPD), akut légzési diszstressz szindróma (ARDS), tüdőfibrózis, sőt koraszülöttek éretlen légzőszervi fejlődés okozta zavaraival. Glutation hiány mellett jelentősen gyakoribbnak találták a tüdő adenokarcinoma gyakoriságát. Az obstruktív légúti betegségekben használt N-acetilcisztein is a glutation aktiválása révén hat.

Immunválasz. A súlyos és végzetes Covid – tüdőgyulladások során derült ki, hogy ezek okozója nem is közvetlenül a vírus, hanem a vírusra adott szélsőséges immunválasz, az ú.n. citokin – vihar. Bár még nem egyértelmű teljesen, de úgy tűnik ebben a glutation hiány is^[v] szerepet játszik. HIV fertőzött betegekben is jellemzően alacsony glutationtartalmat találtak, gyerekekben és HIV fertőzéssel született csecsemőkben is^[vi], a vérplazmájában, vörösvértestekben és keringő immunsejtekben^[vii] (monocyták és T-lymphocyták). Az aeroszolban alkalmazott glutation pótlás jótékony hatásúnak bizonyult.

Emésztőszervi megbetegedésekben. Bélcsatornánkban érintkezünk a legnagyobb felületen külvilág anyagaival, vegyszereivel és kórokozóival is. A bélcsatornánk egyben a legnagyobb immunszervünk is. Immunsejtjeink több mint 70 %-a itt működik. A glutationhiány szoros összefüggést mutat az emésztőrendszer gyulladásos folyamataival. Olyannyira, hogy Crohn-betegségben a glutationhiány kifejezetten csak a megbetegedett bélszakaszra korlátozódva mutatható ki[viii]. A Helicobacter pylori fertőzések is gyakran alacsony glutationtartalom mellett jelentkeznek.

Akut és krónikus májgyulladásban egyaránt a glutation szint csökkenését találták vérszérumban, vörösvértestekben és immunsejtekben. Májcirózisban, különösen a nem alkoholos eredetű májcirózisban, jelentkezik igen alacsony GSH szint, nagyon emelkedett GSSG mennyiség mellett^[ix].

Vörösvértestek védelmére, hemolitikus vérszegénység kockázatának csökkentésére A cytokróm enzimek mellett a vörösvértestek dolgoznak a legtöbb oxigénnel. A molekuláris oxigén létfontosságú anyag, ugyanakkor az atomos oxigén erős sejtméreg. Emiatt a vörösvértestek oxigénszállító feladata sejtszinten igen veszélyes üzemnek számít. A GSH – GSSG – GST rendszer védelme nélkül, a vörösvértestek élettartama jelentősen megrövidül, gyorsabban és nagyobb arányban pusztulnak és esnek szét, ami a hemolitikus vérszegénység egyik oka^[x] lehet.

Rosszindulatú megbetegedésekben. Tudományos körökben egyre terjed a nézet, miszerint egy fontos különbség az egészséges és rákos sejtek között az oxigénfelhasználás módja és mértéke. A rákos sejtek zömmel anaerob anyagcserét folytatnak. A glutation-peroxidáz enzim, oxigénfelvételre kényszeríti a sejteket, ami a rákos sejtek számára méreg, ám közömbös az egészséges sejtek számára. Ezzel elhalásra (apotózis) „kényszeríti” a rákos sejteket. Laboratóriumi kutatások többkísérleti ráksejtvonalon hoztak bíztató eredményeket^[xi]. Amit kísérleti állatokon végzett vizsgálat^[xii] is megerősít. Petefészekrákos nőbetegeken kemoterápia (cisplatin) mellett alkalmazva, csökkentette a kezelés kellemetlen mellékhatásait, úgy, hogy közben javult annak hatékonysága^[xiii]. Hasonló tapasztalatokról számoltak be gyomorrákal kezelt páciensek esetében is^[xiv]. Májrákos férfi és nőbetegek között jelentősen eltérő eredményeket találtak szájon át adagolt glutationpótlásra: noha a vérszérumban nem emelkedett a glutation mennyisége, nőbetegekre kedvező hatással volt, míg férfiakon zömmel hatástalan. Vastag- és végbéldaganatos, alultáplált betegeken viszont a szájon át történő adagolás is hatásosnak bizonyult^[xv].

AJÁNLATUNK: FOLYÉKONY LIPOSZÓMÁS GLUTATION

Degeneratív idegrendszeri kórképekben. Sok neurodegeneratív megbetegedés esetén mutattak ki nagyon alacsony GSH szintet, mint például Alzheimer kórban és Parkinson kórban. A normális szint 70 %-a alatt az idegsejtek fokozott pusztulását észlelték^[xvi]. Szájon át adagolt glutation kedvezően befolyásolta egyes autista betegek állapotát, még akkor is, ha vérszérumban nem emelkedett a mennyisége.

A szem és látás védelme. A civilizált világban a látás elvesztésének leggyakoribb oka az időskori szemfenéksorvadás. Ráadásul az utóbbi 25 évben gyakorisága ötszörösére növekedett^[xvii]. Felméréseken alapuló előrejelzések nem várnak javulást az elkövetkező két évtizedben[xviii]! Ennek oka is az élet folyamán felhalmozódó, szabadgyökök okozta károsodások.  Egyéb, szem szöveteiben felhalmozodó antioxidánsok mellett a glutation fontos szerepet kap a látásélesség időskori megőrzésében^[xix].

Méregtelenítés. A szabadgyökök kezelésén túl a glutation oxidoredukciós képessége vegyi mérgeket, szervezetbe jutott nehézfémsókat hatástalanít, sőt véd az UV-sugárzás káros hatásaitól is^[xx] (Az UV sugárzás hatására a szemfenék és a bőr szöveteiben szintén káros szabadgyökök képződnek!). Különösen erősen működik azokban a szervekben, ahol a külvilággal érintkezünk (bőr, bélfal, hörgők és léghólyagok nyálkahártyája), illetve a májban, amelyik szervezetünk legnagyobb vegyi üzeme.

A fentiek mellett még számos megbetegedésben és kóros állapotban valószínűsítik a glutationhiányt, mint okot vagy egyik tényezőt: szív-érrendszeri megbetegedésekben^[xxi], cukorbetegségben^[xxii], krónikus gyulladással járó folyamatokban, akut és krónikus fertőzésekben, férfi terméketlenségben^[xxiii], stb.

Jelen cikk ismeretterjesztés céljára készült. A szerző hozzájárulásával közöljük.

A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos

Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!

Tudományos hivatkozások
________________________________

[i] - Meister, Glutathione metabolism; Methods in Enzymology, vol. 251, pp. 3–7, 1995.

[ii] - Ondrej Zitka, Sylvie Skalickova, Jaromir Gumulec, Michal Masarik, Vojtech Adam, Jaromir Hubalek, Libuse Trnková, Jarmila Kruseova,  Tomas Eckschlager and René Kizek: Redox status expressed as GSH:GSSG ratio as a marker for oxidative stress in paediatric tumour patients; Oncol Lett. 2012 Dec; 4(6): 1247–1253

[iii] - Julius M, Lang C, Gleiberman L, et al. Glutathione and morbidity in a community-based sample of
elderly. J Clin Epidemiol 1994;47: 1021-6.

[iv] - Cai J, Nelson KC, Wu M, et al. Oxidative damage and protection of the RPE. Progr Retinal Eye Res 2000;19:205-221.

[v] - Silvagno, Vernone, Pescarmona: The Role of Glutathione in Protecting against the Severe Inflammatory Response Triggered by COVID-19; Antioxidants (Basel). 2020 Jul; 9(7): 624.

[vi] - Look MP, Rockstroh JK, Rao GS, et al. Serum selenium, plasma glutathione (GSH) and erythrocyte
glutathione peroxidase (GSH-Px)-levels in asymptomatic versus symptomatic human immunodeficiency virus-
1 (HIV-1)-infection. Eur J Clin Nutr 1997;51:266-272.

[vii] - Pace GW, Leaf CD. The role of oxidative stress in HIV disease. Free Rad Biol Med , 1995;19:523-528.

[viii] - Iantomasi T, Marraccini P, Favilli F, et al. Glutathione metabolism in Crohn's disease. Biochem Med Metab Biol 1994;53:87-91.

[ix] - Altomare E, Vendemiale G, Alano O. Hepatic glutathione content in patients with alcoholic and non alcoholic liver diseases. Life Sci 1998;43:991-998

[x] - S.S. Lo, H.R. Marti and W.H. Hitzig: Hemolytic Anemia Associated with Decreased Concentration of Reduced Glutathione in Red Cells; Acta Haematologica, Volume 46, Issue 1 (March, 2009)

[xi] - Donnerstag B, Ohlenschläger, Cinatl J, et al. Reduced glutathione and S-acetylglutathione as selective apoptosis-inducing agents in cancer therapy. Cancer Letters; 1996; 110/63-70.

[xii] - Trickler D, Shklar G, Schwartz J. Inhibition of oral carcinogenesis by glutathione. Nutr Cancer, 1993;20:139-44.

[xiii] - Smyth JF, Bowman A, Perren T, et al. Glutathione reduces the toxicity and improves quality of life of women diagnosed with ovarian cancer treated with cisplatin: results of a double-blind, randomised trial.; Annales Oncology; 1997; 8/5; 69-73.

[xiv] - Cascinu S, Cordella L, Del Ferro E, et al. Neuroprotective effect of reduced glutathione on cisplatinbased chemotherapy in advanced gastric cancer: a randomized double-blind placebo-controlled trial. J Clin Oncol;  1995;13:26-32.

[xv]  - Garcia-Giralt E, Perdereau B, Brixy F, et al. Preliminary study of glutathione, L-cysteine and anthocyans (Recancostat Compositum™) in metastatic colorectal carcinoma with malnutrition. Seventh International Congress on Anti-Cancer Treatment, February 3-6, 1996, Paris, France.

[xvi] - Kidd PM. Glutathione: systemic protectant against oxidative and free radical damage. Altern Med Rev;  1997;1/155-176

[xvii] - Buitendijk g.H.S et all.: Prevalence of age-related-macular degeneration in europe -past, present and future; Ophtalmology, 2017 Dec., 124(12): 1753 – 1763. DOI: 10.1016/J.Ophta.201705.035. Epub 2017 Jul 14.

[xviii] - Su X., Li X., Cheung X.M., Klein R., Cheng C.Y., Wong Ty: Global prevalence of age-related-macular degeneration and disease burden projection for 2020 – 2040 – a systematic review and meta-analysis; Lancet Glob. Health, 2014 Feb. 2(2): E106-16.

[xix] - Parameswaran G. Sreekumar, Deborah A. Ferrington,2 and Ram Kannan: Glutathione Metabolism and the Novel Role of Mitochondrial GSH in Retinal Degeneration; Antioxidants (Basel). 2021 May; 10(5): 661.

[xx] - Cai J, Nelson KC, Wu M, et al. Oxidative damage and protection of the RPE. Progr Retinal Eye Res 2000;19:205-221.

[xxi] - Usal A, Acarturk E, Yuregir GT, et al. Decreased glutathione levels in acute myocardial infarction. Jpn Heart J 1996;37:177-182.

[xxii] - Vijayalingam S, Parthiban A, Shanmugasundaram KR, et al. Abnormal antioxidant status in impaired glucose tolerance and non-insulin-dependent diabetes mellitus. Diab Med 1996;13:715-719

[xxiii] - Lenzi A, Culasso F, Gandini L, et al. Placebo-controlled, double-blind, cross-over trial of glutathione therapy in male infertility. Hum Reprod 1993;8:1657-62.