Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)
A fekete áfonya a mi régiónk egyik legmagasabb antioxidáns kapacitású gyümölcse, és szuperélelmiszere. ORAC értéke 4.500 – 4.700 között mozog (terméstől, időjárástól, élőhelytől függően). Ez ötszöröse a sokat emlegetett brokkolinak és sárgarépának, de még az elismert zöld tea és vörösboroknak is három – négyszerese [1].
A fekete áfonya méltó versenytársa a mediterrán régió napsütötte tájain termő gránátalmának (ORAC = 4.400). Bár hazánkban is megterem a nyugati határmente dombvidékein és a Mátrában, Magyarországon nem dúskálunk vadon termő áfonyában. Az erdélyi és felvidéki hegyvidéken érzi igazán otthon magát [2].
Fekete áfonya a népi gyógyászatban
A népi gyógyászat Európában legalább a XI. század óta használja, mind leveleit, mind gyümölcsét bélhurut, hasmenés, vérhas, fogínyvérzés, szájüregi fertőzések (pl. afta) leküzdésére. A szárított leveléből készült teát vércukorcsökkentőnek tartják. Minden nép, aki ismeri az áfonyát hisz abban, hogy az áfonya segíti a szürkületi látást, védi a szem egészségét. A II. Világháború idején a britt vadászpilótáknak kötelező volt naponta áfonyát fogyasztani az éjszakai bevetések miatt [3].
Azonban az áfonya dicséretében nem kell csupán a népi gyógyászat tapasztalataira hivatkoznunk! Igazolt hatóanyagai és labor- és állatkísérletek eredményei messzemenően alátámasztják a fekete áfonya számos egészségvédő hatását. A hatályos VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a friss és szárított bogyó is gyógyhatású növényi drogként (Myrtilli fructus recens és Myrtilli fructus sicca) elismert. Az Európai Gyógyszerkönyvben emellett a termés száraz kivonata is szerepel [4].
A fekete áfonya gyógyhatásai
Az áfonya különösen gazdag katekin típusú cserzőanyagokban (5 – 10%), antioxidáns vegyületekben (antociánok: 0,5%; flavonoidok). Emellett pektin, szerves savak (citromsav, aszkorbinsav), nagy mennyiségű vas, A-, C- és D-vitamin található benne. Laborkutatások kimutatták, hogy az áfonya serkenti az érfal prosztaciklinek termelődését, ami érfalvédő hatású [5]. Humán vizsgálatban a trombocyta aggregációt gátló és gyulladásgátló [6] hatását is bizonyították. Ezzel egyértelmű, hogy védi az érfalakat, javítja a kiserek keringését.
A szemfenék mikrokeringésének javítása önmagában elég lenne, hogy elfogadjuk szemvédő, látásjavító hatását. Emellett azonban az antociánokról kimutatták, hogy a szem szöveteiben késleltetik a látóbíbor (rodopszin) bomlását. Ez indokolja a farkasvakságban és szürkehályogban való alkalmazását. Egy 109 önkéntes bevonásával 12 héten át folytatott humán vizsgálat szerint a napi 240 mg áfonyakivonat szignifikánsan javította a szem alkalmazkodóképességét olyanokon, akik sokat tekintenek közelre [7]. Ilyen eredmények ellenére – más, kevésbé sikeres vizsgálatok miatt- a látásjavító hatása tudományosan nem egyértelműen elfogadott [8]. (Minden eddigi jel, arra utal, hogy sokkal többet használ, mint árthat. – a szerző különvéleménye!)
A cserzőanyagok erősítik a tápcsatornai nyálkahártyát a szájüregtől a végbélig, gátolják fertőzések kialakulását, vérzéscsökkentő hatásúak. Fontos tudni azonban, hogy a magas cserzőanyagtartalom, ha mértéktelenül túladagolják, önmagában gyomorizgató hatású lehet. Ilyen célra használva, mindig tartsunk mértéket! Végül ne feledkezzünk meg az antioxidánsok általános kémiai védőhatásáról, amely mindenféle sejtet, mindenféle szövetet és szervet védelmeznek a szabadgyökök támadásától. Sőt, az antioxidánsok öregedésgátló, rákos mutációk kockázatát csökkentő hatása is elismert.
AJÁNLATUNK: FEKETE ÁFONYA & GRÁNÁTALMA KONCENTRÁTUM
Állatkísérletekben igazolták vércukor és vérzsírcsökkentő hatását, glibenclamiddal és kontrollcsoporttal összehasonlítva. Az áfonya kivonat hatására szövettanilag igazolható volt az inzulin termelő sejtek szaporodása és inzulinkiáramlás növekedése [9]. Az eredmény egyértelmű volt: az állatok vércukra és vérzsírja jelentősen javult a kontrollokéhoz képest, és összehasonlítható volt a gyógyszert kapó állatokéval. Az áfonya tartalmaz egy neomyrtillin [10] nevű hatóanyagot, amelyet „növényi inzulinnak” is neveznek. Az áfonya kivonat és az áfonya levelének főzete is hasznos lehet II. típusú cukorbetegség kezdeti stádiumában, amíg az inzulintermelés serkenthető.
Fekete áfonya, a szuperélelmiszer
Az áfonya egy különleges szuperélelmiszer, számos bizonyított egészségvédő hatással. Ráadásul nagyon finom és változatos formában fogyasztható: nyers gyümölcsként, aszalva, lekvár és szörp formájában, de népszerűek az áfonyapálinkák és likőrök is. Teának mind a levelei, mind a gyümölcs felhasználható. Terhesség ideje alatt is fogyasztható. Különösen ajánlható gránátalmával kombinálni. A gránátalmalé mérsékeli a cserzőanyag koncentrációt, javítja az áfonya fanyar ízét, ugyanakkor nem csökkenti az antioxidáns kapacitást és kedvező keringésjavító hatását.
AJÁNLATUNK: FEKETE ÁFONYA & GRÁNÁTALMA KONCENTRÁTUM
Napi 20 – 60 mg szárított gyümölcs vagy levélből készített főzet fogyasztását javasolnak leggyakrabban. Friss gyümölcsből 15 – 30 dkg. javasolt naponta.
A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!
Tudományos hivatkozások:
[1] - https://www.superfoodly.com/
[2] - Vadgyümölcsök. A Magyar néprajz nyolc kötetben: II. kötet: Gazdálkodás. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2001. 23. o
[3] - Edgar, Julie: Bilberry Extract for Vision: What the Research Says; WebMD. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
[4] - Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövénytár – útmutató a korszerű gyógynövény-alklamazáshoz; 2 javított bővített kiadás; Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2012; 118 old.
[5] - Detre Z, Jellinek H, Miskulin M, Robert AM: Studies on vascular permeability in hypertension: action of anthocyanosides; Clinical Physiology and Biochemistry, 01 Jan 1986, 4(2):143-149
[6] - Lietti A, Cristoni A, Picci M: Studies on Vaccinium myrtillus anthocyanosides. I. Vasoprotective and antiinflammatory activity; Arzneimittel-forschung, 01 Jan 1976, 26(5):829-832
[7] - Marie Kosehira, Naomichi Machida and Nobuyoshi Kitaichi: A 12-Week-Long Intake of Bilberry Extract (Vaccinium myrtillus L.) Improved Objective Findings of Ciliary Muscle Contraction of the Eye: A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled, Parallel-Group Comparison Trial; Nutrients 2020, 12(3), 600; https://doi.org/10.3390/
[8] - Canter, Peter H. (2004. január 1.). „Anthocyanosides of Vaccinium myrtillus (Bilberry) for Night Vision—A Systematic Review of Placebo-Controlled Trials” Survey of Ophthalmology 49 (1), 38–50. o.
[9] - Sedigheh Asgary, Mahmood RafieianKopaei, Amirhossein Sahebkar, Fatemeh Shamsi, Najmeh Goli-malekabadi: Anti-hyperglycemic and anti-hyperlipidemic effects of Vaccinium myrtillus fruit in experimentally induced diabetes (antidiabetic effect of Vaccinium myrtillus fruit); J Sci Food Agric, 2016 Feb;96(3):764-8, doi: 10.1002/jsfa.7144. Epub 2015 Mar 19.
[10] - Norman Kenneth Edgars: The blueberry;: The pharmacology of neomyrtillin from blueberry leaf, with a description of Vaccinium caesarense; complete analyses of leaf and fruit.
)
