D-vitamin, a Nap vitaminja 1. rész

D-vitamin raktáraink októberre kimerülnek. Induljunk ki abból, hogy az evolúciója során az ember rengeteget tartózkodott a napon, és nem igen viselt ruhát a nagy melegben.A D-vitamin eltér a többi vitamintól. Zsírban oldódó, hővel szemben ellenálló, szteroid hormonok családjába tartozó vitamin és aktív hormon.
A D-vitamin háromféle úton kerül a szervezetbe:
- Az emberi szervezet maga állítja elő a bőrben. Bőrsejtjeinkben egy olyan koleszterinanyag (7-dehidrokoleszterin) is található, amelyből az ibolyantúli sugarak hatására provitamin keletkezik, amely aztán továbbfejlődik D3-vitaminná (kolekalciferol).
- Táplálékokból: növényekben D2
- D-vitamint tartalmazó készítmények útján
A növények kizárólag ergoszterint, az állati zsiradékok ergoszterint és 7-dehidrokoleszterint egyaránt tartalmaznak. Mindkettő provitamin, mely 290-315 nm frekvenciajú UV-sugárzás hatására alakul át D3-vitaminná.
A táplálékkal felvett D-vitamin a vékonybél alsó szakaszán epesavak jelenlétében szívódik fel. A felvett vagy a bőrben képződött D-vitamint specifikus D-vitamin-kötő fehérje szállítja a májba, ahol hidroxiláz enzim hatására kalcidiollá alakul. A kalcidiol a D-vitaminnak a keringésben található formája, és ennek a mennyiségét mérik a D-vitamin status megítélésekor. Mennyiségét nmol/l (2,5-szer ng/ml)-ben adják meg. A kalcidiolszintet a D-vitamin-bevitel, a bőrben képződő D-vitamin és a test zsírtartalma is befolyásolja (a testzsír százaléka fordítottan arányos a szérum D-vitamin-szinttel). A D-vitamin a zsírsejtekben raktározódik, illetve innen szabadul fel, és jut vissza a keringésbe. A vesében, és az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy más szervekben is, kalcitriollá alakul; ez a D-vitamin biológiailag legaktívabb, hormonhatásúnak tekintett formája.
A szervezet D-vitamin-ellátottságának megítélése a szérum D-vitamin- (kalcidiol) szint alapján: D-vitamin-hiány (deficiency): <25 nmol/l; elégtelen ellátottság (insufficiency): 25–40 nmol/l; megfelelő (sufficiency): 40–120 nmol/l; túlzott (excess): >120 nmol/l
A kutatók nagy része úgy gondolja, hogy át kell értékelni, hogy mit értünk D-vitamin-hiányon, illetve optimális D-vitamin-ellátottságon. Az optimális szérumszint 75–100 nmol/l között van, és a 12,5 nmol/l alatti értéket súlyos D-vitamin-hiánynak minősítik (Mosekilde, 2008; Bischoff-Ferrari et al. 2006).
Miért került a D-vitamin ismét az érdeklődés középpontjába?
Az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a D-vitamin biológiai hatása szerteágazó, nemcsak a csontanyagcserében érvényesül, de az egyik legfontosabb génregulátor. A kalcitriol (amely a D-vitamin szervezeten belül, főként a vesében kialakuló aktív, hormonhatást kifejtő formája) a D-vitamin-receptorhoz kötődve bejut a sejtmagba, és itt különböző génekhez kapcsolódva regulálja a megfelelő hírvivő ribonukleinsav- (mRNS) szintézist, szabályozza a sejtek növekedését és differenciálódását, befolyásolja az immunfunkciókat, az endokrin működést, az inzulin és a renin (a vérnyomás szabályozásában közreműködő enzim) produkciót.
Hiánya esetén megnövekszik számos krónikus megbetegedés kialakulásának a kockázata (Holick, 2008). Ilyen kórképek: a szívizom vérellátási zavarával járó (isémiás) szívbetegség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a rosszindulatú daganatok, a fehérvérsejtek egyik típusa, a T-sejtek közvetítette autoimmun és allergiás megbetegedések, reumatoid artritisz, szklerózis multiplex, tuberkulózis stb. (Tuohimaa, 2008). Több duplavak, placebokontrollált vizsgálatban mutatták ki a D-vitamin optimális szérumkoncentrációjának preventív szerepét.
D-vitamin-hiánnyal kapcsolatba hozott megbetegedések
csont | rachitis, csontritkulás, csontlágyulás, csonttörés |
izomzat | izomelfajulás |
hasnyálmirigy | 1-es típusú diabetes mellitus, 2-es típusú diabetes mellitus |
rosszindulatú daganatok | prosztata, emlő, vastagbél, gyomor, nyelőcső, vese, méh, petefészek, tüdő, máj, epehólyag |
leukémia | myeloid leukémia |
autoimmun megbetegedések |
reumatikus arthritis, sclerosis multiplex, gyulladásos bélbetegségek |
szív- és érrendszeri megbetegedések | magas vérnyomás, érelmeszesedés, coronaria betegség, stroke |
fertőzések | tuberkulózis, légúti fertőzések |
központi idegrendszer |
szorongás, szezonális hangulatzavar, skizofrénia, Parkinson-szindróma, Alzheimer-kór |
érzékszervek |
progresszív hallásvesztés |
(Tuohimaa, 2008; Grant, 2011)
A D-vitamin szérumszintjének 54 nmol/l-ről 110 nmol/l-re való emelésével 20%-kal lehetne csökkenteni a D-vitamin „szenzitív” krónikus megbetegedések okozta halálozást, és a várható élettartam (life expectancy) két évvel növekedne (Grant, 2011). Bár kétségtelenül megállapítható, hogy a D-vitamin-szint szoros korrelációt mutat számos krónikus megbetegedés fokozott előfordulási gyakoriságával, jelenleg nem áll rendelkezésünkre A-típusú evidencia, a D-vitamin-kezelés hatékonyságának megerősítésére további multicentrikus, kettősvak tanulmányok szükségesek.
A D-vitamin teszi erősebbé és stabilabbá a csontvázunkat. A D-vitamin fő feladata, hogy a bélből felveszik a kálciumot és a kálciumsókat beépítik a csontokba és a fogakba, valamint szabályozza a szervezet foszfát háztartását.
A szervezet kálcium készletének 99%-át csontjaink és fogazatunk használja fel, azonban a fennmaradó 1%-nak is fontos szerepe van. Összes ideg-és agysejtünkben ugyanis az ideginger átvitel előhegedűse éppen a kálcium, mégpedig úgy, hogy kálciumionok folynak a kálciumcsatornákon keresztül sejthártyától sejthártyáig, így adják tovább az idegek jelzéseit. A modern neurofiziológusok a kálciumot a legjobb természetes nyugtatószernek tartják.
ÉRDEKESSÉG: A természetben az állatok (őzek, nyulak) erős stresszfázisból szabadulva (pl. vadásznak rájuk) ösztönszerűen olyan kálciumban gazdag növények után néznek, mint a kakukkfű, rozmaring, kapor, zsálya, amelyek 2,5 %-ban idegnyugtató kálciumból állnak. A kálcium azonban csak a D-vitaminnal együtt tud hatást kifejteni.
A vadonatúj felfedezés rávilágított az ösztrogén, a D-vitamin és a kálcium összjátékára az anyagcserében.
A D-vitaminnak nagy jelentősége van izomerőnk szempontjából is, és együttműködik a vassal. A biokémikusok legújabb felfedezése szerint a D-vitamin a csontképző sejtek sejtmagjában ugyanazt a receptort veszi célba, mint az ösztrogén. Feltehetően ez utóbbi szexuálhormon hiánya okozza a változás évei után a csontritkulást. A nők a menopauza után sokat veszítenek csonttömegükből, ezért különösen törekedniük kell a bőséges D-vitamin fogyasztásra.
Az Agaricus blazei Murill gyógygomba (Mandulagomba) ergoszterol tartalma nagy jelentőséggel bírhat a D-vitamin hiányos állapotok megelőzésében (részletek a 2. részben).
A cikket összeállította:
Szabó Nikolett
tudományos kutató
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!