Bodorrózsa - melyet kétszer áldottak meg a görög istenek
A népiesen bodorrózsaként emlegetett, hivatalosan szuharnak (Cistus sp.) nevezett cserje a világ mediterrán éghajlatú vidékeinek őshonos növénye. A mályvafélék rendjében, a szuharfélék családjának nemzetsége. A bodorrózsa mintegy két tucat fajtáját különböztetik meg genetikai vizsgálatok alapján. A legtöbb fajtája rendelkezik egészségre kedvező hatással, ám a különböző fajok hatásai nem teljesen azonosak.
Bodorrózsa: a gyógynövények főistene
A bodorrózsa a mediterrán népek ősidők óta használt gyógynövénye. Legtöbb ismeret az ógörög és Közel-Kelet népi gyógyításból maradt ránk. Jellemzően teaként fogyasztották, illetve a jelentős gyantatartalmú fajokat füstölőnek elégetve alkalmazzák ma is. A bodorrózsának számos jótékony hatását megfigyelték és lejegyezték. A mitológia szerint a világ teremtését követően a görög istenek választottak maguknak növényeket és azokat megáldották saját belátásuk szerint. A Görögországban élő bodorrózsa fajokat Zeusz a főisten választotta magáénak. Főisteni számos teendője közepette pedig megfeledkezett arról, hogy a bodorrózsát már egyszer megáldotta, így azt másodszor is sorra kerítette, és további képességekkel áldotta meg. A görög gyógyítók ezért a legsokoldalúbb gyógynövénynek tartották: főisten gyógynövénye, gyógynövények főistene!
A Hagyományos Kínai Orvoslás elsősorban a gyantában gazdag fajokból (Cistus ladanifer és Cistus incanus) nyert illóolajat[1] és gyantát[2] alkalmazza aromaterápiaként.
BODORRÓZSA TARTALMÚ TERMÉKEINK
A bodorrózsa élőhelye
A bodorrózsa világszerte való elterjedését mégis elsősorban nagy, látványosan szép, mályvaszínű vagy fehér virágainak köszönheti. Fagymentes övezetek, jó vízelvezetésű, kövecses-karsztos talaján is éppen megél. Erős a törekvés fagytűrő bodorrózsa fajták kitenyésztésére. Ez azonban eddig csekély sikerrel járt. Ugyan több hibrid fajjal gazdagította a szuharfélék nemzetségét, ám gyógynövény értékük elhanyagolható. Több kutatás is azt igazolta, hogy a napfényes órák számának kismértékű csökkenése is már jelentős hatóanyagveszteséggel jár[3],[4]. Még az enyhe mediterrán tél idején növesztett bodorrózsa levelek hatóanyagtartalma is jóval csekélyebb a nyáriaknál. Bodorrózsa készítmény kiválasztásánál tehát az egyik fontos szempont a növény származási helyének ellenőrzése. Lehetőleg pontosan. Ugyanis a „származási hely: Európai Unió” címke nem feltétlenül jelent előnyt. Mert ez jelentheti ugyan Spanyolországot, a Kanári szigeteket vagy Dél-Franciaországot is, de éppenséggel Németországot, Ausztriát, Magyarországot, ne adj’Isten Svájcot!
A bodorrózsa gyógyhatásai
Korunk tudományos kutatásai ez esetben is azt mutatják, hogy görög gyógyító elődeink hite nem volt alaptalan. Egy tízféle szuhar fajtát felölelő alapos kémiai vizsgálat hatóanyagok példátlan gazdagságát igazolták e fajokban[5]: összesen 733 különböző hatóanyagot azonosítottak, amiből 397 terpén csoportba tartozót (101 monoterpént, 178 szeszkviterpént és 118 diterpént), 17 fenoloidot, 128 flavonoidot, 12 tannint, 24 poliszacharidot, 35 féle zsírsavat, 36 karbonilszármazékot, 18 növényi hormont és vitaminokat. A hatóanyagok ismeretében – de további laboratóriumi, állatkísérletek és humán megfigyelések azt mutatják, hogy elődeink indokoltan használták a bodorrózsát, a „gyógynövények főistenét” tápcsatornai rendellenességek, gyomor- és patkóbélfekély[6], illetve egyéb hasi panaszok ellen, bakteriális[7], gombás[8] és vírusfertőzésekben[9],[10] antioxidánsként[11],[12] kardiovaszkuláris megbetegedések, degeneratív izületi bántalmakban[13] gyulladásgátlásra[14], felső légúti megbetegedésekben[15], ideg-izom nyugtatónak és görcsoldásra[16], idegrendszeri erősítésre[17], stressztűrés javítására. Sőt, egyes rákos megbetegedésekben a rosszindulatú sejtek szaporodásának gátlására is[18],[19]. Ugyanis védik a sejtek DNS-ét a mutációk előfordulásától[20].
BODORRÓZSA TARTALMÚ TERMÉKEINK
Lehetséges mellékhatások és figyelmeztetések
Bár egy évszázados (ha nem évezredes) gyógynövény felhasználásról beszélünk, tudományosan szkeptikus korunkban sok téren még nem rendelkezünk teljes tudással a bodorrózsáról. A népi gyógyászat évszázados hagyományai alapján főzetének (tea) fogyasztását biztonságosnak mondhatjuk. Egyes sejtek szaporodását gátló hatása miatt terhességben nem vizsgálták - és valószínűleg nem is fogják! Nem pontosan tudjuk, hogy átmegy-e az anyatejbe, és ha igen mekkora adagnak milyen hatása lehet az újszülött vagy csecsemő szervezetében. Ezért biztos, ami biztos alapon várandós és szoptatós anyukáknak lehetőleg nem ajánljuk a bodorrózsát. Allergia ritka, de előfordulhat. Mogyoró és fák pollenjeire ismert allergiában fokozott óvatossággal lehet kipróbálni. Még inkább javasolt allergológus szakorvos tanácsát kérni és azt betartani.
Ez a cikk a COVID-19 járvány ideje alatt született. Noha számos vizsgálat utal a légutakon terjedő vírusok elleni hatékonyságra (pl. influenza). Konkrétan a COVID-19 vírussal nem születtek tanulmányok, vizsgálatok – erre még idő sem volt! Emiatt túlzás azt állítani, hogy a bodorrózsa vagy készítményei megvédenek a COVID-19 fertőzéstől. Bodorrózsa készítmények fogyasztása, illóolajának belégzése, párologtatása feltehetően előnyös felső légúti járványok idején is. Azonban ne hagyatkozzunk pusztán erre! A fertőzés elleni személyi higiéniás tennivalókat ne mulasszuk el, intézkedéseket feltétlenül be kell tartani, emellett is.
Gyári készítmények esetén pedig a gyártó útmutatása irányadó adagolásra, tárolásra vonatkozóan.
A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!
Tudományos hivatkozások:
[1] - Demetzos C., Katerinopoulos H., Kouvarakis A., Stratigakis N., Loukis A., Ekonomakis C., et al. (1997). Composition and antimicrobial activity of the essential oil of Cistus creticus subsp. eriocephalus. Planta Med. 63, 477–479 10.1055/s-2006-957742
[2] - Demetzos C., Mitaku S., Loukis A., Harvala C., Gaily A. (1994b). A new drimane sesquiterpene, isomers of manoyl oxide and other volatile constituents from the resin “Ladano” of Cistus incanus subsp. creticus (L.) Heywood. J. Essent. Oil Res. 6, 37–41 10.1080/10412905.1994.9698322
[3] - Alías J. C., Sosa T., Valares C., Escudero J. C., Chaves N. (2012). Seasonal variation of Cistus ladanifer L. Diterpenes. Plants 1, 6–15 10.3390/plants1010006
[4] - Catoni R., Gratani L., Varone L. (2012). Physiological, morphological and anatomical trait variations between winter and summer leaves of Cistus species. Flora Morphol. Distrib. Funct. Ecol. Plants 207, 442–449 10.1016/j.flora.2012.02.007
[5] - Dimitra Papaefthimiou, Antigoni Papanikolaou, Vasiliki Falara, Stella Givanoudi, Stefanos Kostas and Angelos K. Kanellis: Genus Cistus: a model for exploring labdane-type diterpenes biosynthesis and a natural source of high value products with biological, aromatic, and pharmacological properties; Front Chem. 2014; 2: 35.
[6] - E. Yeşilada, I. Gürbüz, E. Ergun: Effects of Cistus laurifolius L. flowers on gastric and duodenal lesions; J Ethnopharmacol. 1997 Feb;55(3):201-11, doi: 10.1016/s0378-8741(96)01502-4.
[7] - Barrajón-Catalán, E., Fernández-Arroyo, S., Saura, D., Guillén, E., Fernández-Gutiérrez, A., Segura-Carretero, A., et al. (2010). Cistaceae aqueous extracts containing ellagitannins show antioxidant and antimicrobial capacity, and cytotoxic activity against human cancer cells. Food Chem. Toxicol. 48, 2273–2282. doi: 10.1016/j.fct.2010.05.060
[8] - Bouamama, H., Villard, J., Benharref, A., and Jana, M. (1999). Antibacterial and antifungal activities of Cistus incanus and C. monspeliensis leaf extracts. Thérapie 54, 731–733.
[9] - Christina Ehrhardt, Eike R Hrincius, Virginia Korte, Igor Mazur, Karoline Droebner, Anne Poetter, Stephan Dreschers, Mirko Schmolke, Oliver Planz, Stephan Ludwig: A polyphenol rich plant extract, CYSTUS052, exerts anti influenza virus activity in cell culture without toxic side effects or the tendency to induce viral resistance; Antiviral Res, 2007 Oct;76(1): pp. 38-47., doi: 10.1016/j.antiviral.2007.05.002. Epub 2007 Jun 4.
[10] - Rebensburg S, Helfer M, Schneider M, Koppensteiner H, Eberle J, Schindler M, Gürtler L, Brack Werner: Potent in vitro antiviral activity of Cistus incanus extract against HIV and Filoviruses targets viral envelope proteins; R.Sci Rep. 2016 Feb 2;6:20394. doi: 10.1038/srep20394.
[11] - Gori A, Ferrini F, Marzano MC, Tattini M, Centritto M, Baratto MC, Pogni R, Brunetti C.: Characterisation and Antioxidant Activity of Crude Extract and Polyphenolic Rich Fractions from C. incanus Leaves; Int J Mol Sci. 2016 Aug 17;17(8):1344. doi: 10.3390/ijms17081344.
[12] - Amensour, M., Sendra, E., Pérez-Alvarez, J. A., Skali-Senhaji, N., Abrini, J., and Fernández-López, J. (2010). Antioxidant activity and chemical content of methanol and ethanol extracts from leaves of rockrose (Cistus ladaniferus). Plant Foods Hum. Nutr. 65, 170–178. doi: 10.1007/s11130-010-0168-2
[13] - de Andrés A. I., Gómez-Serranillos M. P., Iglesias I., Villar A. M. (1999). Effects of extract of Cistus populifolius L. on the central nervous system. Phytother. Res. 13, 575–579 10.1002/(SICI)1099-1573(199911)13:7<575: AID-PTR506>3.0.CO;2-W
[14] - Demetzos, C., Dimas, K., Hatziantoniou, S., Anastasaki, T., and Angelopoulou, D. (2001). Cytotoxic and anti-inflammatory activity of labdane and cis-clerodane type diterpenes. Planta Med. 67, 614–618. doi: 10.1055/s-2001-17362
[15] - Kalus U., Grigorov A., Kadecki O., Jansen J.-P., Kiesewetter H., Radtke H. (2009). Cistus incanus (CYSTUS052) for treating patients with infection of the upper respiratory tract. A prospective, randomised, placebo-controlled clinical study. Antiviral Res. 84, 267–271
[16] - Attaguile, G., Perticone, G., Mania, G., Savoca, F., Pennisi, G., and Salomone, S. (2004). Cistus incanus and Cistus monspeliensis inhibit the contractile response in isolated rat smooth muscle. J. Ethnopharmacol. 92, 245–250. doi: 10.1016/j.jep.2004.02.020
[17] - Monica Rosa Loizzo , Mariem Ben Jemia, Felice Senatore, Maurizio Bruno, Francesco Menichini, Rosa Tundis: Chemistry and functional properties in prevention of neurodegenerative disorders of five Cistus species essential oils; Food Chem Toxicol, 2013 Sep;59:586-94, doi: 10.1016/j.fct.2013.06.040. Epub 2013 Jul 2.
[18] - Angelopoulou, D., Demetzos, C., Dimas, C., Perdetzoglou, D., and Loukis, A. (2001a). Essential oils and hexane extracts from leaves and fruits of Cistus monspeliensis. Cytotoxic activity of ent-13-epi-manoyl oxide and its isomers. Planta Med. 67, 168–171. doi: 10.1055/s-2001-11497
[19] - Chinou, I., Demetzos, C., Harvala, C., Roussakis, C., and Verbist, J. F. (1994). Cytotoxic and antibacterial labdane-type diterpenes from the aerial parts of Cistus incanus subsp. creticus. Planta Med. 60, 34–36. doi: 10.1055/s-2006-959403
[20] - Attaguile G., Russo A., Campisi A., Savoca F., Acquaviva R., Ragusa N., et al. (2000). Antioxidant activity and protective effect on DNA cleavage of extracts from Cistus incanus L. and Cistus monspeliensis L. Cell Biol. Toxicol. 16, 83–90 10.1023/A:1007633824948
