D-vitamin, a hormonszerű vitamin
A D vitamint mind a mai napig a zsíroldékony vitaminok között tartjuk számon. Noha a közelmúlt kutatásai számos újabb, inkább hormonszerű hatására világítottak rá.
A D-vitamin előanyagai eléggé elterjedtek a természetben. Növényekben az ergokalciferol (D2), állati szervezetekben a kolekalciferol (D3) fordul elő. Ez utóbbi képződik kellő mennyiségű napfény hatására az emberi bőrben is. Ezekből a máj és a vesék állítják elő az aktív, hatásos D-vitamint a kalcitriolt (1-25-dihidroxikolekalciferol). A provitaminok, D2 és D3, felszívódása korlátozott. A D3 némileg hatásosabb, de ez is csak kb. 60%-os biohasznosulást jelent.
A D-vitamin legrégebben és legáltalánosabban ismert hatása a csontképzésben és kalcium anyagcserében játszott szerepe. D-vitamin hatására épül be a vérplazma oldott kalciumja a csontokba, és akadályozza ennek későbbi kioldódását is. Gyermekkorban hiánya csontfejlődési zavart, angolkórt okoz, míg felnőttkorban a már meglévő csontozat romlásához (csontritkulás, csontlágyulás) vezethet. Természetesen, a kalcium anyagcsere hatása nem korlátozódik a csontokra[1], hanem nélkülözhetetlen az egészséges izom- és ideg-izom kapcsolat működéséhez, ahogy a szívizom és a szív ingerületvezető rendszerének egészségéhez is. Kiderült, hogy a D-vitaminhiány egyes szívbetegségek kockázatát növeli[2].
AJÁNLATUNK: LIPOSZÓMÁS D-VITAMIN
Viszonylag friss tudásunk, hogy D-vitaminhiányos populációban nő egyes rákbetegségek (vastag- és végbél, prosztata, emlő, petefészekrák) gyakorisága is. Sőt, ilyen esetekben a gyógyhajlam és a kezelésre való fogékonyság is romlik. A D-vitamin szerepet játszik a fiatal sejtek érésében, fejlődésében is. Hiányában meghosszabbodik a fiatal sejteknek az a sérülékeny, mutációra hajlamos „serdülőkora”, amikor legvalószínűbb a rákos elfajulás. A normális sejtérés ütemének fenntartásával a D-vitamin ezt a kockázatot is csökkenti!
Még frissebb kutatások igazolták és részben feltárták a D-vitamin immunvédekezésben való szerepét is[3],[4]. Ez a vitamin szükséges – többek között – az immunsejtek „felfegyverzéséhez. Hiányában nem, vagy tökéletlenül alakulnak ki az immunsejtek felületi receptorai. Ezek azok a „fegyverek” amelyekkel az immunsejtek felismerik, azonosítják és megragadják a betolakodó idegeneket. D-vitaminhiányban, tehát az immunsejtek száma nem csökken, de védekező erejük igen.
Miért fontos erről beszélni? Azért, mert utóbbi évek magyarországi - de világszinten hasonló – felmérések a D-vitaminhiány nagymértékű elterjedését[5] igazolják, különösen serdülők és 60 év felettiek körében. Tél végén, kora tavasszal viszont ez a hiány jóval túllépi e két említett korcsoportot is, a magyar lakosság 95%-át érintve!!!
Közismert, hogy a zsíroldékony vitaminok raktározódnak az emberi szervezetben (májban, zsírzsövetben, izmokban).
Vajon veszélyes-e a D-vitamin pótlása? Hogyan kerüljük el az esetleges túladagolást?
A D-vitamin túladagolásának veszélye inkább elméleti, mint gyakorlati. A természet gondoskodott, arról, hogy egy ilyen életfontosságú vegyület, emberi figyelmetlenség mellett se okozzon károsodást. Először is a szervezet toleranciája ezzel a vitaminnal szemben óriási: az átlag felnőtteknek javasolt napi 1.000 NE (nemetközi egység), illetve terheseknek és időseknek javallott 2.000 NE adaggal szemben több hétig, folyamatosan szedett napi 100.000 NE esetén észleltek mellékhatásokat kísérleti állatokon. Iyen mértékű véletlen túladagolás pedig nem életszerű! Továbbá a D3-vitamin (kolekalciferol) formában való elfogyasztása esetén, az esetleges élettani fölösleg, egyszerűen nem alakul át a májban-vesékben aktív D-vitaminná.
Gyógyszertári forgalomban létezik aktív D-vitaminkészítmény is. Olyan ritka kóros állapotok (genetikai mutáció, 1alfa-hydroxiláz enzimhiány) kezelésére, amikor a fentiekben említett dózisok helyett, ezek többszörösét kell alkalmazni. Ez azonban szakorvosi feladat, kivizsgálást és pontos diagnózist követően.
Ma Magyarországon sokkal nagyobb népegészségügyi kockázat a terjedő D-vitaminhiány, mintsem a D-vitamin túladagolás veszélye. Hazai adatok figyelembevételével a D-vitamin pótlás gyakoratilag mindenkinek ajánlható.
A cikket összeállította:
Dr. Gothárd Csaba
orvos
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!
Forrás:
[1] - Comission Regulation (EU) No. 432/2012 of 25 May, 2012; EFSA Entry Nr. 150, 151, 152, 157, 158, 215, 350[2] - Szabó, boglárka Dr., Merkely Béla Dr. és Takács István Dr. (Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Kardiológiai Központ, I. Belgyógyászati Klinika, Budapest): A D-vitamin szerepe a krónikus szívelégtelenség kialakulásában; online publikáció: https://akademiai.com/doi/pdf/10.1556/OH.2009.28674
[3] - B. Prietl, G. Treiber, T. R. Pieber, and K. Amrein: Vitamin D and Immune Function; Nutrients. 2013 Jul; 5(7): 2502–2521.
[4] - Comission Regulation (EU) No. 432/2012 of 25 May, 2012; EFSA Entry Nr. 153, 154, 159
[5] - Takács István dr., Benkő Ilona dr., Toldy Erzsébet dr, Wikonkál Norbert dr., Szekeres László dr., Bodolay Edit dr, Kiss Emese dr., Jambrik Zoltán dr., Szabó Boglárka dr., Merkely Béla dr., Valkusz Zsuzsa dr., Kovács Tibor dr., Szabó András dr., Grigoreff Orsolya dr., Nagy Zsolt dr., Demeter Judit dr., Horváth Henrik Csaba dr., Bittner Nóra dr., Várbíró Szabolcs dr. és Lakatos Péter dr.: Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében; Orvosi Hetilap; 2012; 153 évfolyam, Szupplementum 5-26 oldal
