Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kal kapcsolatos irányelv értelmében.
Termékek Menü

B-komplex vagy B-vitaminok: mit kell tudnunk a B-vitaminokról?

B-komplex vagy B-vitaminok: mit kell tudnunk a B-vitaminokról? A minap egy kedves ismerősömmel a B-vitaminokra terelődött a szó! Mikor a B12 vitamin ellátottsága felől kérdeztem, megjegyezte, hogy a kezelőorvosa nem B12-őt, hanem B-komplexet ajánlott neki. Emiatt gondolom, hogy talán nem érdektelen áttekinteni a B-vitaminok világát.

A B-vitaminok történelmi szerepe

A B-vitaminok történelmi szerepe is igen érdekes! Állítólag egy Indiában szolgálatot teljesítő börtönörvos az ezernyolcszázas évek végén figyelt fel arra, hogy a jobb ellátásban, tisztított rizset kapó angol fogvatartottak, sokkal rosszabb egészségi állapotban vannak, mint a tisztítatlan rizzsel ellátott benszülött rabok. Sőt, megfigyelte, hogy az „úri konyháról” származó maradék rizzsel táplált szárnyasjószág, és az erre rárepülő galambok hasonló, egyre súlyosbodó bénulásos idegrendszeri tüneteket mutatnak. Logikai úton rájött, hogy a rizskorpában lennie kell egy olyan anyagnak, ami se nem fehérje, se nem zsír, se nem szénhidrát – ezeket akkoriban már ismerték. Valamiek, amire a szervezetnek életfontosságú szerepe van, bár igen kis mennyiségben. A kor vizsgáló módszereivel kimutathatatlanul kevésnek. Majd egy angol biokémikus (Frederick Hopkins; 1861-1947) és egy holland orvos (Christiaan Eijkman; 1858-1930) kapott Nobel díjat 1929-ben a tiamin, vagyis B1-vitamin azonosításáért.

A vitaminok felfedezése tehát a B1-vitaminnal kezdődött. A kezdeti időszakban a molekulaszerkezet nem volt ismerős. Annyit sikerült kimutatni, hogy egy aminvegyület, ami az élethez szükséges. Vagyis angolul: vital amin. Amikor a kor újságírói felkapták a szenzációs felfedezést, a lapok hasábjain ez az elnevezés rövidült vit-amin-ná! Mai napig ez a hivatalos elnevezése ennek az élethez nélkülözhetetlen vegyületcsoportnak. Noha ma már tudjuk, hogy nem minden vitamin, aminvegyület, nem is mind enzimként működnek (a D-vitamin inkább hormonszerű), sőt olyanok is vannak, amelyeket előanyagaiból a szervezet is elő tud állítani (A- és D provitaminokból). Időközben a lengyel Kazimierz Funk (1887-1964) állatkísérletekben felismerte, hogy kísérleti állatok egészségének megőrzéséhez kétfajta, zsírban és vízben oldódó vitaminokra is, szükség van. Ezeket nevezte el A és B vitaminoknak. Kezdetben tehát a B vitamin elnevezés a vízoldékony vitaminokra vonatkozott. Ez a hagyomány az oka, hogy ilyen sok és sokféle B-vitamint tartunk ma számon, nem teljesen következetes logikával. A felfedezések gyarapodásával tarthatatlan lett az A/B vitamin elnevezés megőrzése, így ma már zsírban és vízben oldódó vitaminok csoportját emlegetjük.

A B-vitaminok csoportja a legnépesebb a fenti hagyomány okán. Sok és sokféle vegyületet tartunk köztük számon, igen szerteágazó hatásokkal. Ám a szokás és hagyomány a tudományban is erősen érvényesül. Így ezek már valószínűleg a világ végeztéig a B-vitaminok különféle számai alatt kerülnek említésre.

B-vitamin komplex, vagy B-komplex

A B-vitamin komplex, vagy népiesen B-komplex, nem egyik tagja ezeknek, még csak nem is egy természetben előforduló vegyület. B-komplex néven olyan készítményeket értünk, amelyek a B-vitamincsoport valamennyi tagját tartalmazzák, biológiailag jelentős mennyiségben.

Mivel a B-vitamincsoport tagjai között számos téren szinergizmus működik, ritka kivételektől eltekintve, a B-komplex pótlása indokolt a külön-külön vitaminpótlással szemben. A természetben előforduló valamennyi B-vitamin vízben oldódó vitamin. A szintetikus B vitaminok között előfordulnak zsírban oldódók is. Jellemző módon a természetes B-vitaminokat a szervezet nem képes raktározni, folyamatos bevitelük indokolt. A kivételeket alább megemlítjük.

Tekintsük át röviden a B-vitamin csoport tagjait

E vitamincsoport szerkezete és élettani szerepei javarészt tisztázottak. Emiatt e cikkben nem törekszünk minden állítás külön-külön tudományos alátámasztására, hanem egységesen a Comission Regulation (EU) No. 432/2012 of 25 May, 2012-re hivatkozunk[1]

B1 VITAMIN (tiamin) természetes formában a sertés és marhahúsban, illetve belsőségekben (máj, vese, szív, agy), tojásban, tejben, élesztőben és élesztővel kelesztett élelmiszerekben, gabonakorpában, hüvelyes zöldségekben, sárga- és feketerépában, brokkoliban fordul elő számottevő mennyiségben. Fontos tudni, hogy a kávé, tea, alkohol antitiamin hatású, azaz semlegesíti a velük együtt fogyasztott B1-vitamin hatását. Nyersen fogyasztva hasonló hatásúak a kelbimbó, szeder, ribizli, mustármag, kagylófélék és halak. Hőkezelésre azonban ezek elveszítik antitiamin hatásukat. A B1-vitamin a szénhidrátokból való energianyeréshez szükséges koenzimként szerepel. A napi fogyasztásra javasolt mennyiség ezért némileg függ a nemtől (férfiaknál átlag 10%-al magasabb), életkortól, anyagcserétől és életmódtól (fizikai aktivitás), stressztől. Élettanilag is nő várandósság és szoptatás idején. Hiányát az izmok, szívizom és idegrendszer sínyli meg elsőként. Hiánya piroszőlősav felhalmozódásához vezet az idegrendszerben, ami az idegingerület terjedésének romlásával, idegsejtek pusztulásával jár. Mivel a vörösvértestek kizárólag szénhidrátból nyerhetnek energiát, B1-vitamin hiányában ezek gyorsabban pusztulnak, ami hemolitikus anémia egyik oka lehet. Mérsékelt hiánya fáradékonysággal, általános levertséggel jelentkezik, ami súlyosbodva idegi és pszichés zavarokhoz, inkkordinált végtagmozgáshoz, majd bénuláshoz vezet, ami gyakran szívelégtelenséggel társul (beri-beri betegség). Túladagolása sem jár veszéllyel. Szintetikus származéka a benfotiamin, ami zsírban is jobban oldódik, a szervezetben 2-3 hétre szükséges tartalékot képezhet.

AJÁNLATUNK: FOLYÉKONY, LIPOSZÓMÁS B-KOMPLEX VITAMIN 

B2-VITAMINt (riboflavin) 1933-ban izolálták tojásfehérjéből, és kezdetben a B1 vitamin hőstabilabb változatának tekintették – innen a neve: B2. Élelmiszereinkben elég elterjedt, a B-komplex egyéb tagjaival. Gyakori a zöldségfélékben, de kis mennyiségben. jelentős forrásai a tej és tejtermékek, sajtok, tojás, húsok, élesztő. Vízben oldódó, sárgás színű – természetes ételfestékként is használatos. Izolált hiánya ritka, a többi B-vitamin hiányával együtt szokott előfordulni. A sejtlégzésben való szerepével a sejtek energiát felszabadító folyamatainak katalizátora – a B1-vitamin ilyen hatását egészíti ki. Ahhoz hasonlóan szükséges az izommunkához, szívműködéshez, egészséges idegrendszeri és pszichés működéshez, a vörösvértestek normális élettartamának megőrzéséhez. Emellett a bőr és mindenféle nyálkahártyák, hámszövetek egészséges működéséhez. Hiányára bőrelváltozások (pikkelyes, száraz, fokozottan hámló, gyulladásra és fertőzésekre hajlamos bőr), az ajkak, szájüreg, nyelv nyálkahártyának gyulladásos elváltozásai (cheilitis, stomatitis, glossitis) hívják fel a figyelmet. A szem szaruhártyájának elváltozásai szürkehályog kialakulásához vezetnek. Emellett szerepet játszanak a mellékvesehormonok termelődésében és a szem ideghártyájában a látópigmentek képződéséhez. Önmagában nem raktárózódik, de megfelelő fehérje ellátottság esetén, fehérjékhez kötődve pár hétre elegendő tartalék lehetséges. Hőstabil, de napfényre érzékeny. Sötétben, fénytől elzárva tárolandó. Átlagos felnőtt napi szükséglete 1,2 (nők) – 1,5 (férfiak) mg. Várandós és szoptatós anyák igénye magasabb: 1,5-1,6 mg/nap. Túladagolása nem jár veszéllyel.

 

AJÁNLATUNK: FOLYÉKONY, LIPOSZÓMÁS B-KOMPLEX VITAMIN 


B3-VITAMIN szintén nem egy meghatározott vegyület, hanem a nikotinsavnak több származéka (niacin, ami két vegyületforma, a nikotinsav és nikotinsav-amid gyűjtőneve) tartozik ide. Régebben PP-vitaminnak nevezték, mivel a pellagra prevenciójában azonosították. Meglehetősen elterjedt a természetben: sovány húsokban, halakban, tojásban, gabonakorpákban és teljes kiörlésű péktermékekben, élesztőben, száraz hüvelyesekben, avokádóban, szilvában. Teljesen hiányzik a kukoricában. A pellagra a zömmel kukoricát fogyasztó embercsoportok betegségeként lett ismert. Érdekessége, hogy a máj képes előállítani egy triptofán nevű esszenciális aminosavból, B1, B2 és B6 vitaminok jelenlétében. Igaz, hogy elégtelen mennyiségben – emiatt folyamatos étrendi pótlása mégis csak indokolt. A B3 vitamin elengedhetetlen az ideg-, a keringési- és az emésztőrendszer megfelelő működéséhez. Mind a szénhidrátok, zsírok és fehérjék anyagcseréjéhez szükséges enzimeket aktivál. Fontos szerepet játszik a méregtelenítésben, a koleszterin és a nemi hormonok képződésében. Az egészséges és szép bőr egyik feltétele. Mérsékli a migrénes fejfájást, szabályozza a vérnyomást és fokozza a szöveti vérkeringést - értágító hatással bír! A nem megfelelő táplálkozás mellett az altatók, az ösztrogén, az antibiotikumok, az alkohol és a cukor ellenségei a B3-vitaminnak. Felnőttnek a minimálisan javasolható dózis napi 8 mg, de inkább a 13 mg nőknek, 13 – 17 mg férfiaknak. Várandós és szoptatós anyáknak 15 – 16 mg javasolható. Túladagolásának akut veszélyeiről nem tudunk. Ám hatásainak ismeretében a túlzott mennyiségeknek kedvezőtlen hatása lehet a cukorbetegségre, elméleti ismereteink alapján.

B5-VITAMIN (pantoténsav). Neve görög eredetű, és „mindenhol jelen levő”-t jelent. Erről már tudható, hogy gyakorlatilag minden élelmiszerünkben megtalálható. Húsokban, halak közül a heringben, állati belsőségekben, tojásban, tejben különösen jelentős mennyiségben fordul elő, de a növényi élelmiszerekben, úgy, mint teljes kiörlésű gabonafélékben, olajos magvakban, szójában, lencsében, hajdinában, rizsben, avokádóban, karfiolban, brokkoliban, paprikában, paradicsomban, dinnyékben és narancsban is élettanilag jelentős mennyiségben fordul elő. Nagyon stabil vitamin. Csak a sütőporral, magas hőfokon készült ételekben bomlik le. Izolált hiánya nem ismert. Noha jól ismerjük élettani szerepeit, hiánytüneteinek azonosítása nehézkes, mivel más B-vitaminok hiányával együtt fordulhat elő. Ezért nehéz megítélni, hogy a bőrelváltozások, idegi és pszichés zavarok (depreszió), vérképzés zavarai milyen mértékben tulajdoníthatóak a B5, illetve egyéb B-vitaminok hiányának. Jellegzetes a mellékvese elégtelenség kialakulása hiányában, bár a mellékvese hormontermelésében is a B2-vitaminnal közösen játszanak szerepet. A mellékvese hormonok révén stressz ellenes vitaminnak is tartják. A mellékvese hormonok erősítik a stresszel szembeni tűrőképességet, igaz, csökkentik az immunvédekezést. Szerepet játszik az idegi neurotranszmitterek (elsősorban: szerotonin) termelődésében. Az idegi neurotranszmitterek azok az anyagok, amelyek az idegingerület terjedését egyik idegsejtről a másikra, illetve idegsejtről az izomsejtre lehetővé teszik. Már kismértékű hiányuk is az idegrendszer működésének sebességét és pontosságát – végső soron: hatékonyságát – lassítják. Ezzel a legváltozatosabb idegrendszeri panaszok és tünetek kialakulásához vezetnek: a kezdeti szellemi fáradékonyságtól és összpontosítási zavartól, a későbbi végtagzsibbadásokon át az izomfájdalmakig, inkoordinált mozgásokig, görcsökig, végső esetben bénulásokig. Ez azonban manapság már nem fordulhat elő! A B5-vitaminnak a fő szerepe – ha ilyet lehet mondani – anyagcserefolyamatok katalizálása. A zsírokból való energianyerésben főszereplő, a szénhidrátokból való energiafelszabadításban mellékszereplő. Létfontosságú résztvevője a koleszterin anyagcserének: ne feledjük el, hogy a sokat kárhoztatott koleszterin, számos hormon alapanyaga! Ahogyan a funkconális hemoglobin „összeszerelésében” is részt vesz. Segíti a májban egyes méreganyagok lebontását. Úgy tűnik, hogy dohányzás megvonás idején csökkenti a megvonási tüneteket[2]. Továbbá szerepet kap az A- és D-vitaminok előanyagaiből történő előállításában is. Mint említettük, izolált hiánya nagyon ritka. Tartósan, szélsőséges egyoldalú táplálkozás okozhat B-vitamin komplex hiányt, melynek a B5-vitamin hiány is része. A B-vitamin komplex hatását rontó alkoholfogyasztás, gyomor-bélbetegségek és felszívódási zavarok a B5-vitamin hasznosulását is rontják. Tartós stressz, depresszió, cukorbetegség, hosszas antibiotikum kúra némileg növeli ennek a vitaminnak is a javasolt adagját. A javasolt adagok függenek attól, hogy milyen célra alkalmazzák. Vitaminpótlásra 50 mg elegendő átlagos életvitelű felnőtt számára. Fizikailag megterhelő életvitel mellett ez napi 100 mg lehet. Általában ennyit tartalmaznak a B-vitamin komplex készítmények. Magasabb általános igény (lásd fentebb felsorolva) esetén 200 mg. Magas koleszterinszint csökkentéséhez a vitamin egyik szintetikus változata (pantetin) használatos, napi 2-3 x 300 mg mennyiségben. Van, ahol izületi fájdalmakra, reumás panaszokra, allergás panaszok enyhítésére, sőt gyomorégésre kiegészítő kezelésként alkalmazott, akár napi 1.000 mg dózisban. Túladagolásának veszélyeiről 1931-es felfedezése óta nem tudunk. A vesék választják ki a fölösleges mennyiséget.



B6-VITAMIN (piridoxin, piridoxal, piridoxamin). Valójában nem egységes vegyület! Három eltérő, de rokonvegyület rendelkezik a B6-vitamin élettani hatásával. Élelmiszerekben elterjedt: húsok, halak közül lazac és tonhal különösen gazdag forrás. Emellett gabonafélék, burgonya, csicseriborsó, gombák, póréhagyma és olajos magvak tartalmazzák. Izolált hiánya nem ismert, esetleg más B-vitaminok hiányához társultan együtt fordulhat elő. Hőre mérsékelten érzékeny: főzés során egy része elbomlik. A B6 vitamin a szervezet fehérje anyagcseréjének egyik legjelentősebb szereplője. Amellett, hogy szerepe van a zsírsavak átalakításában és glikogénbontásban is. A magnézium transzport révén a sejtszintű energiatermeléshez is hozzájárul. Ezzel közvetett módon, de az egészséges immunitáshoz, idegrendszeri és pszichés folyamatokhoz, vörösvértestek karbantartásához is hozzájárul. Mérsékeli az émelygést, csökkenti a hányingert és hasi görcsöket. Ilyen célra terhesség idején is használható! Napi igénye felnőttek részére 1,3 – 1, 6 mg. Ez azonban a fehérjefogyasztás függvényében változhat: 0,2 mg/ g fogyasztott fehérje. Várandósság és szoptatás idején ez 2 mg is lehet. Kor előrehaladtával is fokozatosan nő az igény. Egyes betegségekben (I. típusú cukorbetegségben, reumás izületi gyulladásban, májbetegségben, HIV fertőzésben) szintén magasabb az igény. Ahogy egyes gyógyszerek (szteroidok, epilepszia ellenes szerek, antituberkulotikumok, citosztatikumok) és alkohol is is rontják a B6-vitamin hasznosulását. Túladagolása lehetséges ugyan elvileg. Állatkísérletekben tartósan napitöbb mint 50-szeres (felnőttnél napi 100 mg-nak megfelelő) túladagolás esetén dokumentáltak idegrendszeri tüneteket. Ekkora túladagolás azonban a gyakorlatban nem életszerű!

B7-VITAMIN (biotin) egy kéntartalmú molekula, amit a bélbaktériumok is képesek előállítani. Azonban a természetes biotin felszívódása korlátozott (kb. 50%), ráadásul a vastagbélből, ahol a bélflóra legnagyobb része található, nem igazán szívódik fel. Nehéz megítélni, hogy mennyi, ami a szervezetben képződik. Könnyebb tudni, hogy mekkora mennyiséget szükséges pótolni. Fiatal felnőttek részére 1,6 (nő) – 1,9 (férfi) mg javasolt. A kor előrehaladtával, dohányzással, alkoholfogyasztással, stresszes életvitellel, fizikailag megterhelő életmóddal fokozatosan nő. Élettani körülmények között várandósság és szoptatás 1,8 – 1,9 mg-ra emeli. Élelmiszereink közül elsősorban állati belsőségek (máj, vese), tojássárga, élesztő, karfiol, dió és mogyoró jelent természetes forrást. Gabonafélékben kimutatható, de kötött formában, ami szinte egyáltalán nem szívódik fel. Gyümölcsökben és húsokban gyakorlatilag nincs! A nyers tojásfehérje pedig gátolja a felszívódását. A cukor és szénhidrátok anyagcseréjéban játszik elsőrangú szerepet. Javítja a sejtek inzulinérzékenységét – amivel a cukorbetegség megelőzéséhez járul hozzá, az egészséges cukoranyagcserét tartja karban. Az idegsejtek karbantartásával pedig a cukorbetegség neuropátiás szövődményeinek kialakulását is hátráltatja. Emellett a gyorsan osztódó sejtek – köztük bőr, hám és nyálkahártya sejtek – szerkezeti és funkcionális épségéhez szintén létszükséglet. Szerepet játszik továbbá az idegszövet karbantartásában, és a koleszterin anyagcserében. Hiányában kimerültség, pszichés levertség, érdeklődés hiánya, nemi vágy hiánya jelentkezik elsőként. Majd a bőr, az ajaknyálkahártya gyulladása, ekcéma szerű tünetek jelentkeznek.

AJÁNLATUNK: FOLYÉKONY, LIPOSZÓMÁS B-KOMPLEX VITAMIN 

B9-VITAMIN (folsav, folátok). Népiesen két vegyületcsoportra is szinonimaként használjuk a B9-vitamin elnevezést. A természetben a folátok fordulnak elő, és szervezetünkben is az L-metilfolát az aktív hatóanyag. Nevének eredete a latin „folium”, ami növényi levelet jelent. Legjobb természetes forrásai a zöld leveles zöldségfélék, pl. spenót, fodros kel, római saláta, saláta, káposzta, de emellett a csíráztatott hüvelyesek (csicseriborsó, hajdina, babfélék), karfiol, spárga, eper, málna, citrusfélék, illetve élesztő és erjesztett élelmiszerek (pl. kefír) is. Állati eredetű táplálálékok közül a máj és tojás említhető. A természetes folátok felszívódása azonban nem túl jó! A folsav a folátoknak a szintetikusan előállított előanyaga. Ez jobban felszívódik – feltéve, ha egy bélhámsejtek által termelt enzim jelen van. Ezt követően a folsav a szervezetben alakul át aktív hatóanyaggá. A folátok a B12-vitaminnal közösen vesznek részt az életfolyamatok katalizálásában. Hiánytüneteik is azonosak. Egyik jellegzetesség, hogy B12 vitaminhiányban a vérből normális mennyiségű folát mutatható ki, de a vörösvértestek folát tartalma csökken. Ez amiatt van, hogy B12 hiányában a folát nem képes beépülni a sejtekbe. A folát hiányra elsősorban a gyorsan osztódó sejtek érzékenyek. Ha ehhez hozzávesszük még az idegszövet kialakításában játszott szerepét máris érthetővé válik, hogy miért szerepel a B12 vitamin és folsav/folátok minden magzatvédő vitaminban. Ezek hiányában a magzat súlyos, visszafordíthatatlan idegrendszeri elváltozásokat (velőcsőzáródási rendellenességek) szenvedhet el. Folsav/folát hiány az elégtelen vagy nem megfelelő összetételű táplálkozás, bélbetegségek okozta felszívódási zavarok, illetve bizonyos gyógyszerek együttszedése (fogamzásgátló, barbiturátok, antiepileptikumok, acetilszalicilsav tartalmú szerek), illetve a rendszeres alkoholfogyasztás miatt alakulhatnak ki. A túl hosszas sütés-főzés is elbontja a folátokat. Az átlagos felnőtt napi dózis 300 mg (mikrogramm). Serdülőkori intenzív növekedés, illetve várandósság és szoptatás idején akár 500 mg-ig is emelkedhet. Sem a folát sem a folsav túladagolásának sem ismertek veszélyei. A felesleg kiürül. Utóbbi időkben a B12 vitaminnal párhuzamosan olyan cikkek látnak napvilágot, melyek a folsav és B12 vitamin rákos sejtekre való kedvező hatására célozgatnak. Ezt részletesebben a B12 vitaminnál taglaljuk.

 

Fontos! Tervezett gyermekvállalás előtt emiatt szükséges a fogamzásgátló szedésének felfüggesztése és folsav/folát + B12 vitamin pótlás. A magzat számára fokozott fejlődési kockázatot jelent a fogamzásgátló által okozott folsav – B12 vitaminhiányos állapot való fogantatás.

B12-VITAMIN (cianokobalamin). A B-vitaminkomplex legrejtélyesebb tagja. Egy óriásmolekula, mégis térszerkezetét egyetlen kobalt atom határozza meg. Tudjuk, hogy az emberi szervezetnek szüksége van kobaltra, de nem értjük, miért, hiszen a szervezet nem képes cianokobalamint előállítani. Tudjuk, hogy a vastagbél bélbaktériumai termelnek cianokobalamint, de ezt a szervezet nem tudja hasznosítani. Így a széklet jelentős B12-vitamintartalma mellett is lehet valaki súlyosan B12-vitaminhiányos! A B12-vitamin az emberi vegeterianizmus elleni legerősebb ellenérv: növényi élelmiszerek egyáltalán nem tartalmazzák természetes módon. Természetes forrásai a húsok, állati belsőségek, halak közül a hering és tojás. Főzéssel az élelmszerek B12-vitamintartalma kb. harmadával csökken. Vízoldékony vitamin lévén nem raktározódik, de felezési ideje a szervezetben több hónaptól akár egy évig is terjed. Ezért hiányos bevitele csak nagyon későn ad tüneteket. A természetes B12-vitamin felszívódásához egy gyomornyálkahártyában termelődő ú.n intrinsic faktorra van szükség. Majd egy transzkobalamin nevű fehérjéhez kötődve szállítódik el a célsejtekbe, nagyrészt a csontvelőbe. Gyomorműtétet, gyomorbetegségeket követően, ha az intrinsic faktor hiányzik, vagy elégtelen, akkor a B12 képtelen felszívódni. Ilyen esetekben az injekcióban való beadás az egyetlen megoldás. Alapvetően a nitrogéntartalmú vegyületek, fehérjék, RNS és DNS felépítésében enzimként szerepel. Valamennyi élettani szerepében a folsav támogatását igényli. Ezért a B12-vitamin és folsav hiány tünetei teljesen azonosak. A B12-vitaminhiány jellegzetes hiánybetegsége a nagysejtes vérszegénység (megaloblsztos anémia). Azonban a zsír és szénhidrát anyagcserébe is beleszól a metil-malonát szukcináttá való átalakulásának katalizálásával. Azon kívül az idegrostok szigetelő anyagának, a myelin-nek, a termeléséhez is szükséges. Ennek hiányossága az idegi és pszichés működések zavarához, az idegszövet degenerálódásához és pusztulásához vezetnek. Átlagos felnőtt napi B12 vitamin igénye kb. 2 mg (mikrogramm, vagyis 0,002 mg!!!), várandós és szoptatós anyáknak akár 3 mg. Túladagolás által okozott egészségkárosodást nem ismerünk. Utóbbi időkben jelentek meg cikkek és vizsgálatok azt hangoztatva, hogy a B12-vitamin túladagolása fokozná a vastagbélrák kockázatát[3]. Nem lehet szótlanul elmenni amellett, hogy ebben a vizsgálatban napi 250-szeres túladagolásban (500 mg/nap adagban) dokumentáltak ilyet! Ugyanakkor rendelkezésre állnak olyan vizsgálati eredmények is, ahol a B12-vitaminhiány növeli az emlőrák kockázatát, posztmenopauzális korban levő hölgyeknél[4]. [A B12 vitaminhiány kockázatát a 250 -szeres túladagolás veszélyeivel összevetve, betegellátásban értelmesen gondolkodó szakember nem javasolhat vitaminmegvonást! – a szerző véleménye]. Amennyiben felszívódási zavar kerül diagnosztizálásra a B12-vitaminhiány életen át tartó injekciós kúrával oldható meg: kezdetben napi 100 mg naponta 2-3 hétig, majd fenntartó kezelésként 100 mg havonta egyszer.

A cikket összeállította:
dr. Gothárd Csaba
orvos

Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!


Tudományos hivatkozások:
________________________________

[1] - Official Journal of the European Uniun; http://EUR-LEX.EUROPA.EU/LEGAL-CONTENT/en/txt/pdf/?URI=CELEX:32012r0432&FROM=EN

[2] - Constantine I. Vardavas, Manolis K Linardakis, Christos M Hatzis, Niki Malliaraki, Wim HM Saris and Anthony G Kafatos: Smoking status in relation to serum folate and dietary vitamin intake; Tob Induc Dis. 2008; 4(1): 8., Published online 2008 Sep 9. doi: 10.1186/1617-9625-4-8

[3] - Sadaf Oliai Araghi, Jessica C Kiefte-de Jong, Suzanne C van Dijk, Karin M A Swart, Hanneke W van Laarhoven, Natasja M van Schoor, Lisette C P G M de Groot, Valery Lemmens, Bruno H Stricker, André G Uitterlinden, Nathalie van der Velde: Folic Acid and Vitamin B12 Supplementation and the Risk of Cancer: Long-term Follow-up of the B Vitamins for the Prevention of Osteoporotic Fractures (B-PROOF) Trial; Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2019 Feb;28(2):275-282., doi: 10.1158/1055-9965.EPI-17-1198.

[4] - S W Choi: Vitamin B12 deficiency: a new risk factor for breast cancer? Nutr Rev. 1999 Aug;57(8):250-3, doi: 10.1111/j.1753-4887.1999.tb06952.x.

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Vitaminok és Ásványi anyagok