Az elhízás egészségre gyakorolt hatása
A WHO adatai szerint az elhízás járványszerű méreteket ölt Európában, az európai felnőtt lakosság 30-80%-a túlsúlyos. A túlsúly az európai régió leggyakoribb gyermekbetegsége. Jelenleg a gyermekek 20%-a túlsúlyos, minden harmadik gyermek elhízott. A legnagyobb probléma az, hogy az elhízott gyermekek többségéből elhízott felnőtt lesz.
2009-ben végezete el az OÉTI az első reprezentatív Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat-ot, mely rávilágított, hogy a magyarországi nők elhízottsága, beleértve a túlsúlyt is, az EU 27 tagállama közül itt a legnagyobb (67 %-os), valamint a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömeg index alapján túlsúlyos vagy elhízott. Fenti adatokból is kitűnik, hogy Magyarország táplálkozással összefüggő egészségügyi mutatói a legrosszabbak közé tartoznak az Európai Unióban.
Az elhízott embereknél számos súlyos betegség kockázata nagyobb: cukorbetegség, szív-koszorúér betegség, magas vérnyomás, stroke, daganatos megbetegedések. Az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében az egyik legfontosabb elem a helyes táplálkozás. Hat éves hatósági pályafutásom alatt a táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok során szakmailag is megbizonyosodtam, arról hogy a legfontosabb táplálkozási kockázati tényezők:
- a fokozott energia- és zsírbevitel
- a nem megfelelő zsírsav-bevitel (sütőzsiradékok, kenőzsiradékok); a túlzott zsír és koleszterinfogyasztás érelmeszesedést okoz, az artériák fala megkeménykedik és plakkok rakódnak le rajta.
- patológiás Omega 6:3 aránya
- a patológiás polifenol hiány
- valamint a patológiás 1-3, 1-6 β glükánok hiánya
- az egyszerű szénhidrátok túlzott fogyasztása
- a napi 5 grammot meghaladó sóbevitel és
- valamint az alacsony zöldség-gyümölcs fogyasztás
Kukkantsunk bele szüleink vagy nagyszüleink családi fénykép-albumába, és valószínűleg meglepődve fogjuk látni, hogy mennyire soványnak tűnnek felmenőink. A túlsúlyt csupán néhány kg jelentette, az elhízás rendkívül ritka volt.
Az étkezés hatása a vércukorszintre
A búza emberre gyakorolt sajátságos hatásait számos estben bizonyították pl.: étvágy növekedés, a vércukorszint hullámzása, gyulladásos folyamatok. Miért fordult hirtelen ellenünk ez a látszólag ártalmatlan növény, amely az emberiséget évszázadokon keresztül táplálta? A búzaféléket keresztezték, hibridizálták, hogy ellenállóbbak legyenek a környezeti hatásokkal szemben. Drasztikus változásokat idéztek elő a genetikai kódban.
1981-ben a Torontó Egyetem bevezette a glikémiás index fogalmát, amely azt mutatja meg, hogy milyen hatást gyakorolnak a szénhidrátok a vércukorszintre. Minél magasabb a vércukor szintje egy étel elfogyasztása után, annál nagyobb az inzulinszint, és annál több zsír rakódik le. A szőlőcukor zsír-lerakódási következményei különösen jól láthatóak a hason, ún búza-hasat eredményezve. Minél nagyobb a búza-hasa valakinek, annál gyengébben reagál az inzulinra, mivel a viscerális zsír az inzulinra való gyenge reakcióval, vagyis az inzulin-rezisztenciával függ össze. Minél nagyobb a búza-has, annál több gyulladásos folyamat indul be a szervezetben.
A vércukor és az inzulin szélsőséges értékei felelősek a viscerális szervek zsírszöveteinek növekedéséért. Ha a viscerális zsír felhalmozódik, elzsírosodik a máj, a hasnyálmirigy, vékony és vastagbél. A viscerális zsír felelős a demenciáért, rheumatiod arthritisért,vastagbélrákért. Ilyenkor a gyulladási jelek elárasztják a szervezetet. Ez nem csupán annyit jelent, hogy valaki elhízott, hanem súlyos következményei vannak, pl.: vese-elégtelenség, végtag-amputáció. A diabesitas esetén a cukorbetegség és az elhízás kerülnek összevonásra, mert annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Metabolikus szindróma esetén a főszerepet a csökkent glükóz-intolerancia, magas vérnyomás, kóros koleszterin és lipid szintek és centrális elhízás (zsír felhalmozódása a derek körül, és a szervek körül) kapják.
A metabolikus szindróma jellemzői a következők
- elhízás (hasi elhízás)
- az inzulin rezisztencia és hiperinzulinémia (megnövekedett inzulin szintje a vérben)
- rendellenességei a vérzsírszint (fokozott mértékben a trigliceridek és csökken a HDL-koleszterin)
- csökkent glükóztolerancia (incl. Variációk éhgyomri vércukorszint, csökkent glükóztolerancia, és / vagy a II-es típusú cukorbetegség)
- hipertónia (magas vérnyomás)
Csökkent glükóztolerancia, inzulin-rezisztencia és a hiper-insulinémia áll sok betegség hátterében mint pl az elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, az Alzheimer-kór, reumás betegségek, osteoarthritis, depresszió, rák, magas vérnyomás. Az okok változatosak, többek között: a testmozgás hiánya, fokozott félkész ételek, élelmiszerek alacsony tápanyag tartalma (vitaminok, ásványi anyagok), a magas kalóriabevitel magas GL (glikémiás terhelés), a rossz zsírok, rossz szénhidrátok fokozott bevitele.
Fontos megelőzni az elhízást!
- alacsony GL indexű élelmiszerek bevitele: 40 GL naponta (10 GL reggelire, 2-szer 5 köztes, 10 ebédre és vacsorára 10) - a kenyér, tészta, rizs, finomított gabona, burgonya korlátozása
- naponta legalább 400 gramm zöldséget, és két adag gyümölcs fogyasztása
- omega3 zsírok, halak előnyben részesítése, finomítatlan hidegen sajtolt olajok, mint a lenolaj, dióolaj, olívaolaj és salátaöntetek
- transzzsírsavak (margarin, sütemények, szendvicsek stb.) kizárása
- béta-glükánok, C-vitamin (500-1000mg naponta), és egyéb antioxidánsok, króm - pikolinát vagy polinikotinát (400-600 mcg naponta több részre elosztva), D-vitamin (700-1000 NE D3)
- kávé és az alkohol korlátozása
- rendszeres testmozgás
Gyulladás és az omaga-3, omega-6 zsírsavak
Minden kóros folyamat kiindulási alapja a gyulladás. Gondoljunk csak a táplálkozásunk patológiás omega 6:3 arányára. Ha abból indulunk ki, hogy a zsírok különböző mennyiségben alkotják az egyes élőlényeket, az emberben is változatos az aránya. Funkciójukat illetően is rendkívül változatos a helyzet. A sejtek membránját nagyrészt ők alkotják, de részt vesznek a belső szervek védelmében, egyes származékaikat hormonokként, másokat vitaminokként, vagy éppen enzimek aktivátoraiként ismerjük. Mennyiségileg csak zsírt vagyunk képesek raktározni.
A zsírsavak az energia-termelés fontos forrásai. Lebontásuk, elégetésük során jelentős mennyiségű energia képződik, melyet a szervezet ATP, energia-raktározó vegyület formájában tárol. A fentiek alapján egyértelmű, hogy a zsíroknak fontos szerepe van a táplálkozásban, gyakran elsődleges energiaforrásul szolgálnak, de egyes esetekben kizárólagosnak is mondhatók. Emellett a növényi olajok általában omega-6 zsírsavakban gazdagok, míg az omega-3 inkább állati eredetűekben található meg.
Az omega-6 a „gyulladáskeltő”, míg az omega-3 a „gyulladáscsökkentő”. Egy olyan étrend, amely rendkívül kiegyensúlyozatlan omega-6 és omega-3 zsírsavakban, elősegíti a gyulladás és a gyulladásos betegségek kialakulását (pl: szívbetegségek és rák). Az omega-6-ot szükséges drasztikusan visszafogni, ha el szeretnénk kerülni, hogy folyamatos, alacsony szintű gyulladás álljon fenn a szervezetünkben, ami hosszú távon a daganatos megbetegedések kialakulását is elősegítheti, de egyre inkább jelentőséget tulajdonítanak ennek az elhízásban és más krónikus betegségek létrejöttében is.
Az elmúlt 30 év során sajnos csökkent az összes zsír bevitelének aránya, jelentősebben a telített zsíroké, közben nőtt a többszörösen telítetlen, elsősorban omega-6-ban gazdag zsírok fogyasztása, illetve fokozódott a nagy energiatartalmú szénhidrát és keményítő bevitele, ami nincs arányban a fizikai igénybevétellel, azaz a mozgással, így nagy mennyiségű zsigeri zsír keletkezik, ami alapjaiban gyulladás keltő a szervezet valamennyi savós hártyáiban, többek között az érbelhártyában. Fentiek következtében a kóros elhízás, a cukorbetegség soha nem látott mértékben ütötte fel a fejét. A telített zsírokból szükséges a napi energia bevitel több mint felét bevinni a szervezetbe.
Összességében: Az egyensúly elérése érdekében, több gyulladáscsökkentő élelmiszer fogyasztását kell előtérbe helyezni, és az is ugyanolyan fontos, hogy elkerüljük, vagy csökkentsük azon élelmiszerek bevitelét, amelyekről ismert, hogy elősegítik a gyulladás kialakulását.
Miért lehet előnyös a gombák fogyasztása, elhízás esetén?
A gombák fogyasztása ideális alacsony kalória-tartalmuk és magas szterintartalmuk miatt. A Reishi, a Shiitake és a Cordyceps gombák egyik legfontosabb hatóanyagai a béta-glükánok, melyek nem csak immunrendszerünk üzemanyagai, hanem azért is fontosak, mert fokozzák az LDL szállítását a májsejtekbe, és a koleszterin epesavakká történő átalakítását.
A Reishi, Shiitake és Cordyceps gombák egyik legfontosabb hatása a gyulladás-csökkentés. Ez főképpen a kínai hernyógombára és a reishire vonatkozik. A kínai hernyógomba vitalizálja a szervezetet, ugyanis a sejtekben lévő mitokondriumokban (a sejtek energia termelő központjaiban) növelik az energiaszintet, egy tanulmány alapján 40%-kal képesek növelni a sejt szintű oxigén-felvételt. Mindkét gomba növeli a szövetek oxigén-felvevő képességét, és a szervezet teljesítő-képességét. A Cordyceps, a Reishi gomba valamint a Shiitake gyógygombák hatóanyagai pozitív hatással vannak a szív- és keringési rendszerre, a légzőszervi megbetegedésekre, és nagyon kedvezőek lehetnek a diabetes kiegészítő terápiájában.
Szeretném kiemelni a Shiitake gombát!
A Shiitake gombában lévő egyik speciális aminosav meggátolja a koleszterin felszívódását a véráramba, és emellett hatékonyan szabályozza a vérzsír-szintet. Kevesebb zsírt és több fehérjét juttat a szervezetbe, elősegíti az LDL-koleszterin HDL-koleszterinné alakulását. A Shiitake gomba kevés nátriumot tartalmaz, de jelentős mennyiségű káliumot és foszfort, ezért a keringési problémáktól szenvedőknek különösen ajánlott a fogyasztása. Erősíti a szívet, tisztítja az érfalakat, a vérnyomásra is kedvező hatással van.
A Shiitake gomba lentinantartalma igen hatásos a gyomor- és bélrendszeri panaszok, megbetegedések esetén. Nemcsak a vírusok, baktérium és paraziták szaporodása ellen kiváló, de segíti a károsodott emésztőrendszer regenerálódását, újjáépülését. Erősíti a bélfalat, megszünteti a gyulladásokat, elpusztítja a kórokozókat. Magas rosttartalma nagyban hozzájárul az egészséges emésztéshez, megköti a gyomorsavat, és helyreállítja a bélflórát. Gyomorfekélyes, refluxos betegeknél enyhíti, illetve meg is szüntetheti a felmaródást, a torok és a gyomorszáj gyulladásait.
A Shiitake nyákoldó, lúgosító és tisztító hatása révén elsőrangú méregtelenítő. Megköti a táplálkozás során szervezetbe jutott káros anyagokat, és természetes úton távolítja el a szervezetből. Segít feloldani az állati eredetű zsírok fogyasztása során keletkezett lerakódásokat, és közömbösíti a tartósítószerekben, illetve adalékanyagokban lévő erős vegyületek romboló hatását.
A Shiitake gyógygomba poliszacharidjai az immunrendszer serkentésével a sejtek inzulintermelését is fokozzák. Ezzel hozzájárulnak a vércukorszint csökkentéséhez, a hasnyálmirigy működésének szabályozásához és az inzulinhiány pótlásához. Mellékhatások nélkül enyhíti az inzulinhiány tüneteit, de fogyasztása nagyban hozzájárulhat a cukorbetegség kialakulásának megelőzéséhez.
Shiitake gomba tartalmú termékek
A cikket összeállította:
Szabó Nikolett
tudományos kutató
Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál. A cikkben szereplő információk nem helyettesítik az orvosi terápiát, nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, gyógyításra, betegségek kezelésére és NEM a DRTV Média Plus Kft. által forgalmazott termékekre vonatkoznak. A cikk, a hivatkozott forrásirodalom-, népi gyógyászati megfigyelések-, valamint mások által publikálásra került vizsgálati eredmények, leírások alapján került összeállításra. A weboldalon található információk, cikkek, leírások nem helyettesítik szakember véleményét! Minden esetben forduljon szakorvoshoz betegség esetén!
